Lk 10

1-16. JÉZUS KIKÜLDI HETVENKÉT TANÍTVÁNYÁT

¹ Ezek után az Úr szolgálatba állított másokat is, hetvenkét tanítványt, és elküldte őket maga előtt kettesével minden városba és helységbe, ahova menni készült. ² Így szólt hozzájuk: Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába. ³ Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. ⁴ Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut! Útközben ne köszöntsetek senkit! ⁵ Ha azonban egy házba beléptek, először ezt mondjátok: Békesség ennek a háznak! ⁶ Ha ott a békesség fia lakozik, megnyugszik rajta a békességetek, ha pedig nem, rátok száll vissza. ⁷ Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyétek, igyátok, amit adnak, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra! ⁸ Ha bementek egy városba, és befogadnak titeket, azt egyétek, amit elétek tesznek! ⁹ Gyógyítsátok az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: Elközelített hozzátok az Isten országa. ¹⁰ Ha pedig bementek egy városba, és nem fogadnak be titeket, menjetek ki annak az utcáira, és mondjátok ezt: ¹¹ Leverjük még a port is, amely városotokból lábunkra tapadt, de tudjátok meg, hogy elközelített az Isten országa. ¹² Mondom nektek: könnyebb lesz Sodomának azon a napon, mint annak a városnak. ¹³ Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, rég megtértek volna zsákruhában és hamuban ülve. ¹⁴ De Tírusznak és Szidónnak könnyebb lesz az ítéletkor, mint nektek. ¹⁵ Te is, Kapernaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz alászállni! ¹⁶ Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem.

(1) szolgálatába állított … hetvenkét tanítványt – Csak Lukácsnál találjuk ezt a tudósítást, bár Jézus hasonló instrukciókat adott a tizenkettőnek (Mt 9,37-38; 10,7-16; Mk 6,7-11; vö. Lk 9,3-5). Az ilyen a korai kéziratokban található különbségek miatt nm egyértelmű, hogy 72 vagy 70 volt-e a pontos szám. Jézus Júdeát ugyanolyan alaposan lefedte az üzenettel, mint tette azt Galileával (lásd 9,51 magyarázata). Lehet, hogy a 72-es (vagy 70-es) szám a pogány nemzeteket szimbolizálja, mert a Gen 10-ben a nemzetek táblázata 72 nevet tartalmaz (a Septuagintában 72; a héber zsidó Bibliában 70). Ugyanúgy, ahogy a tizenkettő első missziói utazása az Izráel felé való küldetést jelezte.

kettesével – Galileai szolgálata során Jézus a tizenkettőt is kettesével küldte ki (lásd 9,1-6; Mk 6,7 és magyarázata), és ezt a gyakorlatot a korai egyház is folytatta (ApCsel 13,2; 15,27.39-40; 17,14; 19,22).

(1.2) Jézus tizenkettőnél sokkal többen követték. Itt Jézus egy 72 fős csoportot nevezett ki, hogy egy sor várost készítsenek fel az ő érkezésére. Ezek a tanítványok képzettségüket tekintve nem voltak egyediek. Nem voltak magasabb végzettségűek, jobb képességűek, vagy magasabb társadalmi státuszban, mint Jézus más követői. Erre a misszióra Jézus hatalma és minden ember elérésének a víziója készítette fel őket. Fontos, hogy képességeinket Isten uralma alá helyezzük, de fel kell szereltetnünk az ő hatalmával is és világos elképzelésünknek kell lennie arról, hogy ő mit akar tőlünk, hogy megtegyünk.

(2) A keresztény szolgálatban nincs munkanélküliség. Istennek mindenki számára van elegendő munkája. Jézus nemcsak arra bátorította a tanítványokat, hogy végezzék el a munkát, hanem a munkásokért való imádságra is. Minden misszionárius munkájának része az is, hogy imádkozzanak új munkásokért, és az újonnan jövőket megtanítsák a munkára. Bármi legyen is a feladatod Isten munkájában, imádkozz több segítőért. A hívőknek nem kell mindig egyedül munkálkodniuk. Isten azt akarja, hogy imádkozzunk, toborozzunk és kiképezzünk más szolgálókat is, akik csatlakoznak hozzánk és felfedezhessék Jézus szolgálatának a lehetőségét. Némelyek ahogy megértik az evangéliumot, azonnal meg akarnak téríteni mindenkit maguk körül. Jézus más szemléletmódot nyújt: kezdd el az embereket az imádságra mobilizálni! Mielőtt a meg nem váltott emberekért imádkoznál, imádkozz, hogy a többi aggódó tanítvány csatlakozzon hozzád, hogy elérjétek az előbbieket. Isten fontos szolgálatra fog elvezetni, de először az imádság van.

(3) mint bárányokat a farkasok közé – Vö. Mt 7,15; 10,16; ApCsel 20,29.

Jézus azt mondta, hogy a tanítványait, mint bárányokat a farkasok közé fogja vezetni. Vigyázniuk kell, mert biztosan ellenállással fognak találkozni. Mi magunk is bárányokként vagyunk a farkasok közé küldve. Figyeljünk és emlékezzünk, hogy ellenségeinkkel nem agresszióval, hanem szeretettel és kedvességgel kell szembenéznünk. A veszélyes küldetés valódi elkötelezettséget kíván.

(4) ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut – Könnyen kellett utazniuk erszény, poggyász, vagy tartalék saru nélkül (lásd 9,3 magyarázata).

ne köszöntsetek senkit – Nem állhattak meg az úton a szokásos hosszas köszöntés és társalgás érdekében. A küldetés sürgős volt.

(7) méltó a munkás a maga bérére – Vö. 1Kor 9,3-12; 1Tim 5,18 és magyarázata.

ne járjatok házról házra – Lásd 9,4 magyarázata.

Jézus azon iránymutatása, hogy egyetlen házban kell maradnia a tanítványnak, többféle problémát küszöböl ki. A házból házba való költözködés ellenszenves lehet azoknak a családoknak, akik először befogadták őket. Némely család versenghet a tanítvány jelenlétéért, mások pedig azt hihetik, hogy ők nem elég jók arra, hogy hallhassák az üzenetüket. Ha a tanítványok úgy tűnnek fel, hogy nem fogadják el a nekik felajánlott vendégszeretetet, akkor lehet, hogy a város nem fogadja el Jézust, aki a tanítványok után megy oda. Jézus ezen parancsa a tanítványban kialakuló elitizmussal szemben áll. Ezen felül, ha egy helyen maradnak, a tanítványoknak nem kell folyamatosan azon aggódniuk, hogy megfelelő elhelyezést kapnak-e. Letelepedhetnek és a feladatukra koncentrálhatnak (lásd még 9,4).

Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy fogadják a vendéglátást jóindulattal, mert a munkájuk erre jogosítja fel őket. A jó hír szolgálója megérdemli a támogatást, és a mi felelősségünk, hogy biztosítsuk azt, amire szüksége van, de természetesen a szolgáló (prédikátor, lelkész stb.) nem érvényesítheti allűrjeit, amelyek fölösleges és túlzott kiadásokba viszik a befogadókat, a gyülekezetet. Van néhány mód, ahogyan bátoríthatjuk azokat, akik a gyülekezetben szolgálnak: (1) utánanézni, hogy megfelelő-e a fizetésük; (2) bizonyosodjunk meg arról, hogy megfelelő támogatást kapnak-e érzelmileg – tervezzünk be megfelelő időpontokat arra, hogy kifejezhessük nagyrabecsülésünket valamiért, amit megtettek; (3) időről időre ajándékkal is lepjük meg őket. Szolgálóinknak tudniuk kell, hogy örömmel és nagylelkűen adunk nekik.

(9) Elközelített hozzátok az Isten országa – (közel jött hozzátok Isten uralma) Jézus üzenetének lényege (lásd 4,43 magyarázata; Mt 3,2).

(8.9) Jézus két követendő szabályt adott a tanítványoknak utazásukra: (1) azt kellett enniük, amit eléjük raktak, vagyis a vendéglátást kifogások nélkül kellett elfogadniuk; (2) meg kellett gyógyítaniuk a betegeket. A gyógyítások miatt az emberek meg akarják majd hallgatni az evangéliumot is.

(11) leverjük még a port is – Lásd 9,5 magyarázata

(12) könnyebb lesz Sodomának – Bár Sodoma annyira tele volt bűnnel, hogy Isten elpusztította azt (lásd Gen 18,20 és magyarázata; 19,24-28; Júdás 7 és magyarázata), az emberek, akik Jézus és tanítványai üzenetét hallották, sokkal inkább felelősségre vonhatók voltak, mert hirdették nekik az ország jó hírét.

azon a napon – Az ítélet napja.

(12) Sodoma gonosz város volt, amit Isten megsemmisített bűnössége miatt (Gen 19). A város nevét gyakran használják szimbolikusan a gonoszsággal és erkölcstelenséggel kapcsolatban. Sodoma szenvedni fog az ítélet napján, de azok a városok, amelyek látták a Messiást és elutasították őt, még inkább szenvedni fognak.

(13) Korazin … Bétsaida – Lásd Mt 11,21 magyarázata.

zsákruhában és hamuban ülve – Lásd Mt 11,21; Jel 11,3 és magyarázata.

(13) Korazin a Galileai tóhoz közeli város volt, valószínűleg két mérföldnyire Kapernaumtól északra. Tírusz és Szidón gonoszságuk miatt Isten által lerombolt városok voltak (lásd Ez 26-28).

(14) Tírusznak és Szidónnak – Fönícia pogány városai (lásd 6,17 magyarázata), Galilea északi részén, amelyeknek nem volt lehetőségük, hogy tanúi legyenek Jézus csodáinak és hallhassák igehirdetését, amint azt az emberek Galilea legnagyobb részén tehették.

Kapernaum – Jézus főhadiszállása a Galileai tó északi partján (lásd Mt 4,13 és magyarázata), akinek a lakói sok lehetőséget kaptak arra, hogy hallhassák őt. Emiatt visszautasítása miatti kárhoztatásuk sokkal nagyobb volt.

(15) Kapernaum Jézus bázisa volt a galileai szolgálat idején. A város fontos útkereszteződés mellett feküdt, amit a kereskedők és római hadsereg is használt, vagyis a Kapernaumban hirdetett üzenet valószínűleg messze eljutott. Mindenesetre sok kapernaumi nem értette Jézus csodáit, illetve nem hitte a tanítását, és a város bekerült azon városok közé, amelyek ítélet alá fognak esni, mert visszautasították őt.

17-20. A HETVENKÉT TANÍTVÁNY VISSZATÉRÉSE

¹⁷ Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel mondta: Uram, a te nevedre még az ördögök is engedelmeskednek nekünk! ¹⁸ Ő pedig ezt mondta nekik: Láttam a Sátánt villámként leesni az égből. ¹⁹ Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején; és semmi nem árthat nektek. ²⁰ De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben.

(18) a sátánt … leesni – Még a démonokat is kiűzték a tanítványok (17.), ami azt jelentette, hogy a sátán vereséget szenvedett (lehet, hogy az Ézs 14,12 nyelvezetét visszhangozza; lásd 14,12-15 magyarázata).

sátán – Lásd Mk 1,13; 1Thessz 3,5 magyarázata.

(19) kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején – A kígyók és skorpiók a gonosz lelkeket képviselik; az ellenség, maga a sátán.

(18.19) Jézus előre tekinthetett a kereszten való sátán feletti győzelmére is. A Jn 12,31.32 azt érzékelteti, hogy a sátán is megítéltethetik és kivettethetik Jézus halálakor. Másrészről, Jézus figyelmeztethette is tanítványait az önteltség veszélyére. Lehet, hogy az Ézs 14,12-17 szavaira hivatkozott, ami így kezdődik: Jaj, leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Vannak bibliamagyarázók, akik ezt a verset a sátánra vonatkoztatják, és azt mondják, hogy a sátán önteltsége vezetett a földön ma látható összes gonoszsághoz. Jézus saját tanítványai számára, akik el voltak telve a gonosz lelkek feletti hatalmukkal, valószínűleg ezt a figyelmeztetést adta: A tietek az a fajta büszkeség, ami a sátán bukását okozta. Legyetek óvatosak! Ha az ilyen önteltségnek szabad utat engedsz, táplálod azt magadban vagy másokban, az az üdvösség elvesztéséhez is vezethet.

(20) Az ember üdvössége sokkal fontosabb, mint az az erő és hatalom, amivel legyőzhető a gonosz, vagy meg lehet menekülni a bajtól.

a nevetek fel van írva – Az üdvösség fel van írva a mennyben (lásd Zsolt 69,28 és magyarázata; Dán 12,1).

(17-20) A tanítványok félelmetes eredményeket láttak a Jézus nevében és az ő tekintélyével való szolgálat során. Fellelkesültek azon győzelmek által, amelyeket láthattak, és Jézus is osztotta lelkesedésüket. Segített nekik a helyes prioritás kialakításában azzal, hogy emlékeztette őket a legfontosabb győzelmükre: a nevük fel lett írva a mennyben. Ez a tisztesség sokkal fontosabb, mint bármelyik teljesítményük. Ahogy látjuk Isten csodáit a munka során magunkban és rajtunk keresztül, nem szabad elvesztenünk a mindennél nagyobb csoda látását; a mennyei polgárságunkat.

21-24. JÉZUS HÁLAADÁSA

²¹ Abban az órában így ujjongott Jézus a Szentlélek által: Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted az egyszerű embereknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak. ²² Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya, és hogy ki az Atya, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. ²³ Tanítványaihoz fordult, és nekik külön ezt mondta: Boldog az a szem, amely látja, amit ti láttok. ²⁴ Mert mondom nektek: sok próféta és király szerette volna látni azt, amit ti láttok, de nem látták, és hallani azt, amit ti hallotok, de nem hallották.

(21-22) Lásd Mt 11,25-27 és magyarázata.

(21) Jézus hálát adott Istennek, hogy a lelki igazság mindenkinek adatott és nemcsak az elitnek. Úgy tűnik, hogy az élet sok jutalma az intelligens, a művelt, a gazdag, a jól kinéző, a hatalommal rendelkező emberekhez vándorol, de Isten országa mindenki számára egyformán elérhető pozícióra vagy képességekre való tekintet nélkül. Istenhez jövünk nem erő vagy ész által, hanem gyermeki hit által. Jézus nem ellenkezik a tudósok törekvéseivel; ő a spirituális önteltséggel (bölcsnek tűnni valaki szemében) száll szembe. Csatlakozz Jézushoz az Istennek való hálaadásban, hogy mindannyiunknak egyformán van hozzáférése az ő személyéhez. Bízz Isten kegyelmében és nem a saját személyes képességeidben Isten országában való polgárságod érdekében.

(23) látja, amit láttok – A Messiást és megváltó munkáját, amire annyira vágyakoztak.

(23.24) Az ószövetségi Isten emberei, mint pl. Dávid és Ézsaiás sok Isten által sugallt jövendölést mondtak, melyeket Jézus teljesített. Ahogy Péter később írta, ezek a próféták elcsodálkoztak az általuk kimondott szavak jelentésén és várták, hogy mikor is teljesednek be ezek a szavak (1Pét 1,10-13). A tanítványoknak megvolt az a fantasztikus lehetőségük, hogy szemtanúi lehettek ezen próféciák beteljesedésének. Több hónapig Jézust természetesnek vették, nem igazán figyeltek rá, vagy engedelmeskedtek neki. Nekünk is privilegizált helyzetünk van: kétezer év egyháztörténeti öröksége, a Biblia elérhetősége többszáz nyelven és fordításban, sok kiváló pásztor és igehirdető jelenléte. Viszont mindezeket még mindig természetesnek vesszük. Emlékezz, az előjogokkal felelősség is jár. Mivel nekünk megvan az az előjogunk, hogy ennyi mindent tudhatunk Jézusról, odafigyelve kell őt követnünk.

25-37. AZ IRGALMAS SAMARITÁNUS

²⁵ Ekkor felállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? ²⁶ Ő pedig ezt mondta neki: Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod? ²⁷ Ő pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” ²⁸ Jézus ezt mondta neki: Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz. ²⁹ Ő viszont igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: De ki a felebarátom? ³⁰ Válaszul Jézus ezt mondta neki: Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. ³¹ Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé, de amikor meglátta, elkerülte. ³² Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, de amikor meglátta, ő is elkerülte. ³³ Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta, ³⁴ odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Azután feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és gondját viselte. ³⁵ Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. ³⁶ Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek? ³⁷ Ő így felelt: Az, aki irgalmas volt hozzá. Jézus erre ezt mondta neki: Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj!

(25) törvénytudó – Egy az Írásokban jól képzett tudós egy általános problémát vetett fel (18,18; vö. Mt 22,35) vagy azért, hogy Jézussal vitatkozzék, vagy egyszerűen csak azért, hogy lássa, Jézus miféle tanító. Lásd a 7,30 magyarázata.

szeresd … felebarátodat – Jakab az ilyen felbaráti szeretetet királyi törvénynek (Jak 2,8) nevezi.

Szeresd az Urat … és felebarátodat – Jézus máshol ezeket a szavakat egy másik kérdésre adandó válaszban használta (lásd Mt 22,35-40; Mk 12,28-31 és magyarázata) ugyanazt a két igét összevonva (Deut 6,5; Lev 19,18). Akár a négyszeres szeretetről (szív, lélek, erő és elme; mint itt és a Mk 12,30-ban), akár a háromszoros szeretetről (Deut 6,5; Mt 22,37; Mk 12,33) van is szó, mindenképpen teljes odaszánást igényel.

(27-37) A törvénytudó a sebesült embert vitatémának tekintette, a banditákat kihasználható tárgynak, a papot elkerülendő problémának, a templomi segítőt a kíváncsiság tárgyának. Csak a samaritánust kezelte szerethető személyként. Az illusztrációból három levet tanulhatunk a felebarát szeretetével kapcsolatban: (1) a szeretet hiányát gyakran könnyen igazolni tudjuk – még akkor is, ha az sohasem jogos és igazságos; (2) a felebarátunk bárki, bármely fajból, vallásból, vagy társadalmi háttérből származhat, ha szükséget szenved; (3) a szeretet azt jelenti, hogy összekapcsolódunk az adott személy szükségletével. Bárhol is élsz, a szükségben lévő emberek közel vannak. Nincs elég jó kifogásod arra, hogy elutasítsd a segítséget.

(28) és élni fogsz – Örök életed lesz (25. vers)

(29) igazolni akarta magát – Az első kérdésre adott válasz láthatólag az volt, amit ő is ismert. Így azért, hogy hiteles maradhasson, értelmezést kért. Valójában ezt mondta: Az igazi kérdés viszont az, hogy ki az én felebarátom.

(30) Jeruzsálemből Jerikóba – Kb. 24 kilométer a távolság a két város között, és az út során 734 méteres tengerszint feletti magasságból 250 méterrel a tengerszint alatti mélységre jut el a vándor. Az út sziklás vidéki pusztaságon keresztül vezet, amelynek a környezete a rablók számára jó, az utazó számára védtelensége miatt veszélyes támadási helyeket kínált.

(31-33) pap … lévita … samaritánus – Jellemző, hogy a személy, akiről Jézus beszél, sem nem vallási vezető, sem nem laikus, hanem egy gyűlölt idegen. A zsidók a samaritánusokat félvéreknek tartották mind származásilag (lásd Mt 10,5 magyarázata), mind lelkileg (lásd Jn 4,20.22 magyarázata). A samaritánusok és a zsidók nyíltan gyakorolták egymással szemben a gyűlölködést (lásd 9,52 magyarázata), de Jézus kijelentette, hogy a szeretet nem ismer nemzeti kötelékeket.

(33) A samaritánusok és a zsidók között mélységes gyűlölet volt. A zsidók magukat Ábrahám tiszta leszármazottainak tekintették, míg a samaritánusok kevert rassz voltak, ami akkor jött létre, amikor az északi királyság zsidói összeházasodtak Izráel száműzetése után más népekkel (lásd a 9,53 magyarázatát). A törvénytudónak nem volt ínére azt elismerni, hogy a samaritánus viselkedett korrektül. Valójában a Jézusnak adott válaszában a samaritánus szót sem mondta ki. Ez a szakértői hozzáállás elárulta, hogy hiányzik belőle az a legfontosabb dolog, amiről a törvény parancsa kapcsán beszélt – a szeretet.

(34) Ez a szeresd felebarátodat elv demonstrációja (27. vers).

olajat és bort – A gyógyulás érdekében (vö. Ézs 1,6 és magyarázata; Mk 6,13; Jak 5,14 és magyarázata).

(35) két dénárt – Két napért való fizetség, amiért két hónapig lehetne egy fogadóban lakni.

(36) ki volt a felebarátja … embernek? – A kérdés most ez: Melyik bizonyíthatja, hogy ő a jó felebarát a tettei alapján?

38-42. MÁRIA ÉS MÁRTA

³⁸ Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta. ³⁹ Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. ⁴⁰ Mártát pedig teljesen lefoglalta a sok munka. Ezért odajött, és így szólt: Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában? Mondd hát neki, hogy segítsen! ⁴¹ Az Úr azonban így felelt neki: Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, ⁴² pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jó részt választotta, amelyet nem vehetnek el tőle.

(38) egy faluba – Betánia, mintegy három kilométernyire Jeruzsálemtől – Mária és Márta otthona. (Jn 12,1-3; lásd Mt 21,17 magyarázata)

(38-42) Mária és Márta mindketten szerették Jézust. Ez alkalommal mindketten szolgáltak neki. De Márta szerint Mária szolgálatának stílusa alantasabb volt, mint az övé. Nem értette meg, hogy szolgáló szándékában tulajdonképpen figyelmen kívül hagyta a vendégét. Annyira elfoglalt vagy a Jézusért magadra vett tevékenységeid végzésében, hogy már nem is töltesz időt vele? Ne engedd, hogy a szolgálatod önmagadnak való szolgálattá váljék! Jézus nem hibáztatta Mártát azért, hogy aggódott a háztartási feladatokért. Csak annyit kért tőle, hogy állítson fel prioritásokat. A Krisztusnak való szolgálat merő elfoglaltsággá fajulhat, ami teljes mértékben mentes az Istennek való odaszánástól.

Halász Zsolt