DEUT (5MÓZ) 1,7: A KÁNAÁNITÁK

A Gen 12,6-ot bizonyos időszakokban úgy magyarázták, hogy a Genezis szerzője vagy szerkesztője korában a kánaániták már nem éltek a földön (t.i. az ígéret földjén). Az itt alkalmazott héber nyelvi partikulát mindenesetre általában nem használják olyan helyzet jelzésére, ami valaha egyszer létezett, de aktuálisan már nem áll fenn. Itt azonban az a történeti háttérrel kapcsolatos... Bővebben →

MIKÉNT ALAKÍTJA ÁT A BIBLIAI TEOLÓGIA A BIBLIATANULMÁNYOZÁSUNKAT?

Néhány évvel ezelőtt, miután teológiai tanulmányaimat befejeztem, egy kis, gyülekezetnek szinte már nem is nevezhető csoportban kezdtem el a szolgálatomat. Miután felmértem a csoport helyzetét a tanítások tartalma és színvonala terén, úgy döntöttem, hogy a bibliaórákon nem akarom azt az elvet követni, amit sok más ún. „tanító” követ, miszerint a gyülekezetet vagy csoportot, azaz a... Bővebben →

A “SZELLEM-LÉLEK-TEST” EREDETE – A TRICHOTÓMIA (NEM) ISTENI KIJELENTÉS

Pál apostolnál megtalálható az embernek szellemre, lélekre és testre való felosztása (nem felbontása!). Ezt nevezzük a bibliai antropológiában trichotómiának, vagy hármas felosztásnak. A bibliai antropológia egyébként alapvetően dichotomikus, azaz mind az ószövetségi, mind az újszövetségi zsidó gondolkodás az ember lényével kapcsolatban két "részt", testet és lelket különböztet meg. Úgy tűnik, hogy Pál az igehirdetése során... Bővebben →

PRÓFÉTASÁG

„Prófétának” nevezzük azokat a csoportokat vagy egyéneket, akik különféle módokon közvetítenek Isten és az emberek között. A „próféta” az ógörög nyelvből származó jövevényszó (prófétész), ahol az Isten nevében beszélő személyt jelenti. A héber nabí (az akkád nabúm = „hívni”, „nevezni” igéből eredően) ezzel szemben elsődlegesen passzív alakban az Isten által „elhívottat” jelenti. Az Ószövetségben a... Bővebben →

Próbáljuk megérteni a Gen (1Móz) 15. részét

A Gen 15. része a kereszténység számára a hit megértése és a hitből való megigazulás szempontjából lehet fontos. Viszont azt is tudomásul kell vennünk, hogy ennek a résznek már a héber nyelvből való lefordítása sem egyszerű feladat. A következőkben ennek a szakasznak az üzenetét igyekszünk feltárni. Az 1Móz 15-öt – mint a Bibliában bármely más... Bővebben →

A SEMMIBŐL VALÓ TEREMTÉSRŐL

A creatio ex nihilo latin kifejezés, aminek a jelentése: teremtés a semmiből, azaz semmiből való teremtés. Ez a kifejezés arra a hitre, meggyőződésre utal, mely szerint az anyag nem örök, hanem valamilyen isteni cselekmény folytán meg kellett azt teremteni. Ez a theista válasz arra, hogy miként is jött létre az univerzum. Ez az elv ellentétben... Bővebben →

AZ INKARNÁCIÓ – ATHANASIUS HITVALLÁSA

Amikor szeretnénk valakit megismerni, általában tudni szeretnénk, hogy honnan is származik és hogy tulajdonképpen milyen ember is az illető. Az ilyen információk messze nem egyértelműek. Ellenben éppen ezek az információk válnak az illetővel való kapcsolatunkon átáramló pulzáló vérré, ami elevenné teszi a viszonyt. Amikor feltesszük a tipikusan a Krisztus megismerésére irányuló kérdéseinket, akkor úgy találhatjuk,... Bővebben →

A TIZED

Miközben a kereszténység nagy része tartja magát a tized doktrínájához, úgy tűnik, hogy az ószövetségi szent iratokban (Tanach) fellelhető, a tizedet megalapozó minden más követelmény mintha elvétetett volna. A tized megfizetésének a kötelezettsége Izráel népének adatott a Sinai-hegyen kapott mózesi törvényben. De miért is volt áldozati követelmény a termés tizede vagy 10%-a? Miért nem más... Bővebben →

MODERN BÁLVÁNYAINK

Olvasmány: Ézs 46 Lehet, hogy úgy gondolsz a bálványokra, mint fából, kőből, vagy fémből készült tárgyakra, amiket primitív vagy ókori civilizációkban imádtak. Ez a szemlélet pontosnak tekinthető, de bibliai szemszögből a bálványimádás alapvetően azt jelenti, hogy megengedjük, hogy valaki vagy valami Isten helyére álljon. Az ókori babiloniak sokféle bálványt kultiváltak mind a nyilvános, mind pedig... Bővebben →

A NEMZETSÉGTÁBLÁK JELENTŐSÉGE A FOGSÁG UTÁNI HALLGATÓSÁG SZÁMÁRA

Krónikák első könyve 1-8. rész[1] A Krónikák könyvének olvasói, illetve hallgatói célközönségét azok képezték, akik a Kr.e. VI-V. században tértek vissza a babiloni száműzetésből, és akik újra berendezkedtek Palesztina földjén. A tiszta és egyértelmű nemzet­ség­tábla kritikus fontosságú volt a helyreállított közösségen belül a földbirtokkal kapcsolatos igények elbírálása szempontjából. A Lev 27,22-23 szerint a föld az... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: