A BIBLIAI SZÖVEGKRITIKA ELVEI (2. rész)

A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →

A BIBLIAI SZÖVEGKRITIKA ELVEI

A Biblia szövegével kapcsolatosan alapvetően kétféle szemléletmóddal találkozhatunk, melyek a Szentíráshoz való viszonyulás spektrumának két végpontját testesítik meg. Az egyik a szkeptikus-világi megközelítés, amely lenézően azt mondja, hogy több mint 200000 különféle görögnyelvű szövegvariánst ismerünk, ennek megfelelően hogyan is hihetjük komolyan azt, hogy az Újszövetség ma használatos szövege hiteles lehet számunkra? A másik a vulgár-fundamentalista... Bővebben →

Lexikon: IMÁDSÁG

Az imádság akkor történik, amikor az egyén önmaga mélységi dimenziójába és transzcendenciájába bele merül, abban egész lényével részt vesz és észreveszi, hogy teljes egészében és átfogóan megszólítják, erre a megszólítottságra pozitívan válaszol és magát teljes jelenlétben nem vonja ki a szubjektív, megkerülhetetlen, személyes és isteni titok általi érintettség alól. Az imádság előbb körülírt dialogikus jellegén... Bővebben →

A VASÁRNAP NEM A KERESZTÉNY SZOMBAT

Évszázadokon keresztül az egyházat megosztotta az a folyamatos gyakorlat, hogy sem a sabbat, sem a vasárnap (az Úr napja) nem tekinthető a keresztény szombatnak. Ez nagy mértékben összetett vita, mivel ennek során fontos átgondolni a bibliai kánonban szereplő összes szövetséget. Minden keresztény egyetért abban, hogy a szövetségek a bibliai történet fontos részét képezik. A különbség... Bővebben →

Lexikon: ISTEN URALMA

Más kifejezéssel: »Isten országa«, »Isten királysága«. héb.: מלכת יהוה | gör.: βασιλεια του θεου. A bibliai teológia egyik központi fogalma. 1. Bibliai kijelentések Izráel egész gondolkodását az »Isten uralma« kifejezés viszonylag késői alkalmazása nélkül is kezdettől fogva jellemzi az Isten uralmával kapcsolatos meggyőződés. Megnyilvánul ez a nép Isten általi kiválasztásában, az óvó kísérésében, megmentésében és... Bővebben →

Lexikon: HATALOM és URALOM

Egy személy azon egyéni törekvését nevezzük hatalomnak/uralomnak, amikor az illető érvényesíteni akarja saját érdekeit vagy meggyőződését, ill. növelni akarja saját cselekvési szabadságának a mértékét akár mások kitartása és jogos ellenállása ellenére is. A hatalom és uralom iránti vágy az ember alapállapotának része; előfeltételét bizonyos tényezők jelenléte képezi, melyekhez többek között a természeti erőforrások (anyag és... Bővebben →

Lexikon: FANATIZMUS

lat. fanari = ide-oda rohanni Erősen emocionalizált, gyakran patológiás lelkiállapot és magatartás, amely a kommunikáció iránti igény nélkül akarja megvalósítani a saját elképzeléseket, kényszerképzeteket és rögeszméket, részben akár erőszak útján is. A jelen lévő szellemi kapacitástól függően ebben az állapotban egész vallási vagy világnézeti rendszerek is létrejöhetnek. A fanatizmusnak semmi köze sincs a lelkesedéshez vagy... Bővebben →

A HIT ISTEN AJÁNDÉKA

Mert kegyelemből üdvözültetek a hit által. Ez Isten ajándéka (Ef 2,8) Az ember mindig kísértést érez arra, hogy megmagyarázza a hitét, hogy azt az értelmesből visszavezesse az észszerűre, hogy azt a Hegelnek oly kedves ész korlátai közé szorítsa, és végül valami polimorf maradékra lyukadjon ki, úgy, mint a gnosztikusok zajos tábora, akikkel már Ireaneus lyoni... Bővebben →

MIT KELL TUDNOD A TIZEDRŐL?

Olvasmány: Deut (5Móz) 26,1-15 Hozzáállás/szemléletmód: gondosság, sáfárság Kötelező a keresztényeknek tizedet fizetniük? Szükségük van-e a keresztényeknek még mindig a tizedre? Engedetlen vagyok, ha nem fizetek tizedet? A tized fizetésének témája folyamatosan jelen van az egyházban. Viszont bármit is gondolunk a tizedfizetésről, tudnunk kell néhány dolgot ennek gyakorlatával kapcsolatban: Mi volt a tizedfizetés az Ószövetségben? –... Bővebben →

DEUT (5MÓZ) 1,7: A KÁNAÁNITÁK

A Gen 12,6-ot bizonyos időszakokban úgy magyarázták, hogy a Genezis szerzője vagy szerkesztője korában a kánaániták már nem éltek a földön (t.i. az ígéret földjén). Az itt alkalmazott héber nyelvi partikulát mindenesetre általában nem használják olyan helyzet jelzésére, ami valaha egyszer létezett, de aktuálisan már nem áll fenn. Itt azonban az a történeti háttérrel kapcsolatos... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: