A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
Jézus Krisztus születésének történetében fontos bibliai szakasz a Lukács evangéliumában található tudósítás, amelyben a szerző történetileg köti Jézus születését egy Augustus császár által állítólagosan elrendelt népszámláláshoz...
Prof. Gary Rendsburg[1] Ur-Kaszdimot általában a dél-iraki Ur nagy sumér városával azonosítják. És mégis, ha megnézzük a Gen 11-ben található földrajzi információkat, akkor azok egy másik helyre mutatnak – sokkal északabbra. https://assets-global.website-files.com/5b8fd783bee52c8fb59b1fac/63647a1895ad134ce36aec97_Ur%2520Kasdim%2520Where%2520Is%2520Abraham%25E2%2580%2599s%2520Birthplace.jpeg A törökországi Urfa/Sanhurfa városa Ábrám távozása a Urból A jelenet, amelyben Ábrámot először mutatják be az olvasónak – leszármazási táblázat apjáról, Teraḥról –,... Bővebben →
A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →
A Biblia szövegével kapcsolatosan alapvetően kétféle szemléletmóddal találkozhatunk, melyek a Szentíráshoz való viszonyulás spektrumának két végpontját testesítik meg. Az egyik a szkeptikus-világi megközelítés, amely lenézően azt mondja, hogy több mint 200000 különféle görögnyelvű szövegvariánst ismerünk, ennek megfelelően hogyan is hihetjük komolyan azt, hogy az Újszövetség ma használatos szövege hiteles lehet számunkra? A másik a vulgár-fundamentalista... Bővebben →
Az imádság akkor történik, amikor az egyén önmaga mélységi dimenziójába és transzcendenciájába bele merül, abban egész lényével részt vesz és észreveszi, hogy teljes egészében és átfogóan megszólítják, erre a megszólítottságra pozitívan válaszol és magát teljes jelenlétben nem vonja ki a szubjektív, megkerülhetetlen, személyes és isteni titok általi érintettség alól. Az imádság előbb körülírt dialogikus jellegén... Bővebben →
Évszázadokon keresztül az egyházat megosztotta az a folyamatos gyakorlat, hogy sem a sabbat, sem a vasárnap (az Úr napja) nem tekinthető a keresztény szombatnak. Ez nagy mértékben összetett vita, mivel ennek során fontos átgondolni a bibliai kánonban szereplő összes szövetséget. Minden keresztény egyetért abban, hogy a szövetségek a bibliai történet fontos részét képezik. A különbség... Bővebben →
Más kifejezéssel: »Isten országa«, »Isten királysága«. héb.: מלכת יהוה | gör.: βασιλεια του θεου. A bibliai teológia egyik központi fogalma. 1. Bibliai kijelentések Izráel egész gondolkodását az »Isten uralma« kifejezés viszonylag késői alkalmazása nélkül is kezdettől fogva jellemzi az Isten uralmával kapcsolatos meggyőződés. Megnyilvánul ez a nép Isten általi kiválasztásában, az óvó kísérésében, megmentésében és... Bővebben →
Egy személy azon egyéni törekvését nevezzük hatalomnak/uralomnak, amikor az illető érvényesíteni akarja saját érdekeit vagy meggyőződését, ill. növelni akarja saját cselekvési szabadságának a mértékét akár mások kitartása és jogos ellenállása ellenére is. A hatalom és uralom iránti vágy az ember alapállapotának része; előfeltételét bizonyos tényezők jelenléte képezi, melyekhez többek között a természeti erőforrások (anyag és... Bővebben →
lat. fanari = ide-oda rohanni Erősen emocionalizált, gyakran patológiás lelkiállapot és magatartás, amely a kommunikáció iránti igény nélkül akarja megvalósítani a saját elképzeléseket, kényszerképzeteket és rögeszméket, részben akár erőszak útján is. A jelen lévő szellemi kapacitástól függően ebben az állapotban egész vallási vagy világnézeti rendszerek is létrejöhetnek. A fanatizmusnak semmi köze sincs a lelkesedéshez vagy... Bővebben →
gör.: κυριος = úr, parancsoló Ókori isten- és méltóságjelző, cím, melyet a LXX (Septuaginta) keresztény kézirataiban leginkább a szent JHWH istennév visszaadására használtak. Mint ilyen már korábban is használatos volt a zsidóságban. Az ÚSz-ben a korai keresztény gyülekezetek nyelvezetében (kivéve Tit és 1-3Jn) Jézus Krisztus személyére a tisztelet, dicséret és bizalom okán kimondott cím. Egy... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 
