A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
3. A héber Biblia korai szövegtörténete 3.1. A Holt-tengeri tekercsek A 20. századig a középkori kéziratok és kódexek voltak a héber Biblia legfontosabb szövegtanúi, bár ezeket több mint ezer év választotta el az Ószövetség könyveinek eredetijeitől. Viszont a qumráni barlangokban és a Holt-tenger többi lelőhelyén talált szövegek felfedezésével a helyzet alapvetően változott meg. Bibliai tekercsek... Bővebben →
Szerző: Alexander Achilles Fischer A cikk eredetije: https://www.die-bibel.de/ressourcen/wibilex/altes-testament/bibeltext-textkritik-at Fordította: Halász Zsolt 2. A Codex Leningradensis középkori szövege 2.1. Alapok Az Ószövetség héber szövegét általában masszoréta szövegként (M vagy MT) emlegetik. A kifejezés egyrészt a masszoréták által hagyományozott középkori bibliai szövegre utal, versekkel, hangzással, hangsúlyokkal és a margóban megjelölt masszorával együtt. Másrészt a mássalhangzós szövegre használják,... Bővebben →
Szerző: Alexander Achilles Fischer A cikk eredetije: https://www.die-bibel.de/ressourcen/wibilex/altes-testament/bibeltext-textkritik-at Fordította: Halász Zsolt 1. A héber Biblia tudományos szövege 1.1. Bevezetés Az Ószövetség fordításának és értelmezésének alapját a héber szöveg adja. Mivel nem áll rendelkezésünkre a „eredeti” szöveg, hanem csak a történeti szöveghagyomány által közölt másolatok és fordítások, ezért maga a héber szöveg a történeti kutatás tárgyát... Bővebben →
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 34,1–35: A szövetség visszaállítása Ex 34,1-10, amely tartalmazza Isten tulajdonságainak felsorolását és a következő kifejezést: bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket (9. vers) része a nyilvános böjti napokon olvasott Tóra-aszövegnek (lásd 32,11–14). 1: Isten most arra... Bővebben →
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 33,1–6: Az Úr további nemtetszése 1–3: Elmagyarázva, hogy mit értett a 32,34-ben, Isten utalása azokra a népekre, akiket te (Mózes) Egyiptom földjéről hoztál fel, azt jelzi, hogy Isten hozzáállása Izráel népével még mindig elidegenedett és távolságtartó. Annak ellenére, hogy... Bővebben →
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 32,1: Mivel Mózes már negyven napja távol van (24,18), az emberek attól tartanak, hogy eltűnt, és mivel ő volt az egyetlen kapcsolatuk Istenhez, arra kérik Áront, hogy csináljon nekik egy „istent”, hogy helyettesítse őt (Radak[1] 1Kir 12,28-ban) és vezesse... Bővebben →
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, p. 182–183 31,18–34,35: A szövetség megszegése és helyreállítása Lásd még Deut (5Móz) 9,8–10,11 (bizonyos különbségekkel), Zsolt 106,19–23. A 19–24. fejezethez hasonlóan ez a szakasz is arra mutató bizonyíték, hogy ez több forráson alapul, melyek eltérnek az események menete tekintetében. A szakasz egyértelműen ötvözi a J (jahvista), E (elohista), P (papi)... Bővebben →
Jézus Krisztus születésének történetében fontos bibliai szakasz a Lukács evangéliumában található tudósítás, amelyben a szerző történetileg köti Jézus születését egy Augustus császár által állítólagosan elrendelt népszámláláshoz...
Prof. Gary Rendsburg[1] Ur-Kaszdimot általában a dél-iraki Ur nagy sumér városával azonosítják. És mégis, ha megnézzük a Gen 11-ben található földrajzi információkat, akkor azok egy másik helyre mutatnak – sokkal északabbra. https://assets-global.website-files.com/5b8fd783bee52c8fb59b1fac/63647a1895ad134ce36aec97_Ur%2520Kasdim%2520Where%2520Is%2520Abraham%25E2%2580%2599s%2520Birthplace.jpeg A törökországi Urfa/Sanhurfa városa Ábrám távozása Urból A jelenet, amelyben Ábrámot először mutatják be az olvasónak – leszármazási táblázat apjáról, Teraḥról –, elmondja... Bővebben →
A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 
