A VASÁRNAP NEM A KERESZTÉNY SZOMBAT

Évszázadokon keresztül az egyházat megosztotta az a folyamatos gyakorlat, hogy sem a sabbat, sem a vasárnap (az Úr napja) nem tekinthető a keresztény szombatnak. Ez nagy mértékben összetett vita, mivel ennek során fontos átgondolni a bibliai kánonban szereplő összes szövetséget. Minden keresztény egyetért abban, hogy a szövetségek a bibliai történet fontos részét képezik. A különbség... Bővebben →

Lexikon: ISTEN URALMA

Más kifejezéssel: »Isten országa«, »Isten királysága«. héb.: מלכת יהוה | gör.: βασιλεια του θεου. A bibliai teológia egyik központi fogalma. 1. Bibliai kijelentések Izráel egész gondolkodását az »Isten uralma« kifejezés viszonylag késői alkalmazása nélkül is kezdettől fogva jellemzi az Isten uralmával kapcsolatos meggyőződés. Megnyilvánul ez a nép Isten általi kiválasztásában, az óvó kísérésében, megmentésében és... Bővebben →

Lexikon: HATALOM és URALOM

Egy személy azon egyéni törekvését nevezzük hatalomnak/uralomnak, amikor az illető érvényesíteni akarja saját érdekeit vagy meggyőződését, ill. növelni akarja saját cselekvési szabadságának a mértékét akár mások kitartása és jogos ellenállása ellenére is. A hatalom és uralom iránti vágy az ember alapállapotának része; előfeltételét bizonyos tényezők jelenléte képezi, melyekhez többek között a természeti erőforrások (anyag és... Bővebben →

Lexikon: FANATIZMUS

lat. fanari = ide-oda rohanni Erősen emocionalizált, gyakran patológiás lelkiállapot és magatartás, amely a kommunikáció iránti igény nélkül akarja megvalósítani a saját elképzeléseket, kényszerképzeteket és rögeszméket, részben akár erőszak útján is. A jelen lévő szellemi kapacitástól függően ebben az állapotban egész vallási vagy világnézeti rendszerek is létrejöhetnek. A fanatizmusnak semmi köze sincs a lelkesedéshez vagy... Bővebben →

Lexikon: KÜRIOSZ

gör.: κυριος = úr, parancsoló Ókori isten- és méltóságjelző, cím, melyet a LXX (Septuaginta) keresztény kézirataiban leginkább a szent JHWH istennév visszaadására használtak. Mint ilyen már korábban is használatos volt a zsidóságban. Az ÚSz-ben a korai keresztény gyülekezetek nyelvezetében (kivéve Tit és 1-3Jn) Jézus Krisztus személyére a tisztelet, dicséret és bizalom okán kimondott cím. Egy... Bővebben →

A HIT ISTEN AJÁNDÉKA

Mert kegyelemből üdvözültetek a hit által. Ez Isten ajándéka (Ef 2,8) Az ember mindig kísértést érez arra, hogy megmagyarázza a hitét, hogy azt az értelmesből visszavezesse az észszerűre, hogy azt a Hegelnek oly kedves ész korlátai közé szorítsa, és végül valami polimorf maradékra lyukadjon ki, úgy, mint a gnosztikusok zajos tábora, akikkel már Ireaneus lyoni... Bővebben →

MIT KELL TUDNOD A TIZEDRŐL?

Olvasmány: Deut (5Móz) 26,1-15 Hozzáállás/szemléletmód: gondosság, sáfárság Kötelező a keresztényeknek tizedet fizetniük? Szükségük van-e a keresztényeknek még mindig a tizedre? Engedetlen vagyok, ha nem fizetek tizedet? A tized fizetésének témája folyamatosan jelen van az egyházban. Viszont bármit is gondolunk a tizedfizetésről, tudnunk kell néhány dolgot ennek gyakorlatával kapcsolatban: Mi volt a tizedfizetés az Ószövetségben? –... Bővebben →

DEUT (5MÓZ) 1,7: A KÁNAÁNITÁK

A Gen 12,6-ot bizonyos időszakokban úgy magyarázták, hogy a Genezis szerzője vagy szerkesztője korában a kánaániták már nem éltek a földön (t.i. az ígéret földjén). Az itt alkalmazott héber nyelvi partikulát mindenesetre általában nem használják olyan helyzet jelzésére, ami valaha egyszer létezett, de aktuálisan már nem áll fenn. Itt azonban az a történeti háttérrel kapcsolatos... Bővebben →

MIKÉNT ALAKÍTJA ÁT A BIBLIAI TEOLÓGIA A BIBLIATANULMÁNYOZÁSUNKAT?

Néhány évvel ezelőtt, miután teológiai tanulmányaimat befejeztem, egy kis, gyülekezetnek szinte már nem is nevezhető csoportban kezdtem el a szolgálatomat. Miután felmértem a csoport helyzetét a tanítások tartalma és színvonala terén, úgy döntöttem, hogy a bibliaórákon nem akarom azt az elvet követni, amit sok más ún. „tanító” követ, miszerint a gyülekezetet vagy csoportot, azaz a... Bővebben →

A “SZELLEM-LÉLEK-TEST” EREDETE – A TRICHOTÓMIA (NEM) ISTENI KIJELENTÉS

Pál apostolnál megtalálható az embernek szellemre, lélekre és testre való felosztása (nem felbontása!). Ezt nevezzük a bibliai antropológiában trichotómiának, vagy hármas felosztásnak. A bibliai antropológia egyébként alapvetően dichotomikus, azaz mind az ószövetségi, mind az újszövetségi zsidó gondolkodás az ember lényével kapcsolatban két "részt", testet és lelket különböztet meg. Úgy tűnik, hogy Pál az igehirdetése során... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: