Askenáz

Askenáz – az ókor héber irodalmában germánt jelent, később kibővült a fogalom és a középkor derekán már az egyetemes zsidóság legnagyobb részének megjelölésére használják, szemben a kisebbik résszel, amely a szefárd-zsidó név alatt ismeretes. Inkább az életformák döntik el az A., vagy a szefárd zsidókhoz való tartozást, mint a származás, bárha a legújabb kutatások és mérések azt bizonyítják, hogy az A. és a szefárd zsidók antropológiai különbséget mutatnak. Az A. zsidó 10%-a szőke és kékszemű, koponyaalkatuk mesocephal, vagy brachycephal, azaz közép, vagy rövid koponyájú, ezzel szemben a szefárd zsidók nagy része hosszú koponyájú. (L. Anthropológia). Nem lehet a megkülönböztetés alapjául elfogadni a rítust sem, jóllehet, hogy az az A.-nál lényegesen más, mint a szefárdoknál. Rítusuk szerint a chásszid zsidók is szefárdoknak vallják magukat, de elhelyezkedésük az A. zsidók közé utalja őket. Magyarországon is van már néhány szefárd hitközség, amelyekben egyetlen szefárd zsidó sem él és csak annak köszönhetik megalakulásukat, hogy hitéleti kiélésük érdekéből a meglévő orthodox, kongresszusi és status quo keretekből kikívánkoztak. Az A. szabatos meghatározásához úgy juthatunk el, ha arra gondolunk, hogy eredeti értelmében germánt jelentett. Mikor már a zsidókra is alkalmazta a nyelvhasználat, A. mindenesetre csak germán országbeli zsidót jelölt. A középkori zsidóvándorlás ide-oda hömpölygése azonban eltörölte a demarkációs vonalat az egyes országok zsidóéletében, francia zsidók eljutottak Németországba, német zsidók Lengyelországba, Oroszországba, Magyarországba és az eredetük nem sok idő múlva elmosódott. Német zsidók beolvadtak a szláv zsidóságba, francia zsidók a németbe, szláv és német zsidók a magyarba, vagy megfordítva, de mindig úgy, hogy a német zsidók ősi életformája nem pusztult el az összeolvadásban. Így bővült és szélesedett az A. fogalma és magába vette mindazokat a zsidókat, akik a gyakori eltolódások révén nem német országokban is a német zsidók kultúrhatása alá kerültek. A.-nak mondjuk tehát a németországi zsidókat, továbbá a keleti zsidóságot, amely abból elágazott: a lengyel, orosz és lett-szláv zsidókat is. Úgyszintén Franciaország nyugati és keleti zsidóságát, valamint Anglia, Belgium, Hollandia, a skandináv államok, Magyarország, Ausztria, Cseh- és Morvaország, nagy részben Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália és Kelet-Ázsia zsidóságát. Minthogy a tatár és mongol zsidókat is még ehhez a csoporthoz számítjuk, meg lehet állapítani, hogy az egyetemes zsidóság 90%-a A. Az ősi életformáikhoz szívósan ragaszkodó spanyol és spanyol eredetű levantei, olasz és dél-francia zsidókat szefárdimnak mondják A. bibliai eredetű és személynévül a Genesisban (10,3) fordul elő. («És Gomer fiai valának Askenáz és Rifat és Togirma»). A Szentírásban megemlített A. Gomer fia, Japhet unokája és testvére Mágognak, Mosechnek, Madajnak, Javannak, Tubalnak és Tirasnak. A. ivadékaiban vélték felismerni azt az indogermánnak tartott néphullámot, amely a harmadik évezredben Kr. előtt elárasztotta és meghódította Elő-Ázsiát. A talmudi és a Talmud befejezését követő korokban az A.-t már a germánokkal azonosították (Midras Beresit JR. 371). A Talmud (Joma 10a; Jer. Meg. 71b) Gomert már Germannak mondja. Az ókori héber irodalom országot is emleget A. név alatt, amely állítólag az arméniai fennsík határában terült el. A VIII. századból való asszír feliratok As-ku-ra nevű kisázsiai népet emlegetnek. A középkor első századainak héber irodalma még nem használta az A. elnevezést a németség általános megjelölésére és a német származású zsidókra való alkalmazása is későbbi periódusokban vált közkeletű szokássá. Az A. rítusa jellegzetesen más, mint a szefárdoké. Ez a rítus a Szajna és Elba között fekvő országokban keletkezett, aztán átszármazott Kelet-Németországba, Lengyelországba, Cseh- és Morvaországba, Magyarországba, végül eljutott más országokba is. A Lengyelországban, Cseh- és Morvaországban dívó rítus némely részeiben különbözik az általános A. rítustól és a zsinagógákban mint Minhag Polen, Böhmen u. Mähren, Lengyelország, Csehország és Morvaország szokása elnevezés alatt ismeretes. A chasszid zsidók nagyjában a szefárd rítust követik és zsinagógáikban a szefárd imakönyveket használják, amit valószínűleg a hozzájuk elsodort déli zsidóktól vettek át.

(Magyar Zsidó Lexikon)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s