A BIBLIAI SZÖVEGKRITIKA ELVEI (2. rész)

A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →

A BIBLIAI SZÖVEGKRITIKA ELVEI

A Biblia szövegével kapcsolatosan alapvetően kétféle szemléletmóddal találkozhatunk, melyek a Szentíráshoz való viszonyulás spektrumának két végpontját testesítik meg. Az egyik a szkeptikus-világi megközelítés, amely lenézően azt mondja, hogy több mint 200000 különféle görögnyelvű szövegvariánst ismerünk, ennek megfelelően hogyan is hihetjük komolyan azt, hogy az Újszövetség ma használatos szövege hiteles lehet számunkra? A másik a vulgár-fundamentalista... Bővebben →

Lexikon: IMÁDSÁG

Az imádság akkor történik, amikor az egyén önmaga mélységi dimenziójába és transzcendenciájába bele merül, abban egész lényével részt vesz és észreveszi, hogy teljes egészében és átfogóan megszólítják, erre a megszólítottságra pozitívan válaszol és magát teljes jelenlétben nem vonja ki a szubjektív, megkerülhetetlen, személyes és isteni titok általi érintettség alól. Az imádság előbb körülírt dialogikus jellegén... Bővebben →

A VASÁRNAP NEM A KERESZTÉNY SZOMBAT

Évszázadokon keresztül az egyházat megosztotta az a folyamatos gyakorlat, hogy sem a sabbat, sem a vasárnap (az Úr napja) nem tekinthető a keresztény szombatnak. Ez nagy mértékben összetett vita, mivel ennek során fontos átgondolni a bibliai kánonban szereplő összes szövetséget. Minden keresztény egyetért abban, hogy a szövetségek a bibliai történet fontos részét képezik. A különbség... Bővebben →

Lexikon: ISTEN URALMA

Más kifejezéssel: »Isten országa«, »Isten királysága«. héb.: מלכת יהוה | gör.: βασιλεια του θεου. A bibliai teológia egyik központi fogalma. 1. Bibliai kijelentések Izráel egész gondolkodását az »Isten uralma« kifejezés viszonylag késői alkalmazása nélkül is kezdettől fogva jellemzi az Isten uralmával kapcsolatos meggyőződés. Megnyilvánul ez a nép Isten általi kiválasztásában, az óvó kísérésében, megmentésében és... Bővebben →

Lexikon: HATALOM és URALOM

Egy személy azon egyéni törekvését nevezzük hatalomnak/uralomnak, amikor az illető érvényesíteni akarja saját érdekeit vagy meggyőződését, ill. növelni akarja saját cselekvési szabadságának a mértékét akár mások kitartása és jogos ellenállása ellenére is. A hatalom és uralom iránti vágy az ember alapállapotának része; előfeltételét bizonyos tényezők jelenléte képezi, melyekhez többek között a természeti erőforrások (anyag és... Bővebben →

Lexikon: FANATIZMUS

lat. fanari = ide-oda rohanni Erősen emocionalizált, gyakran patológiás lelkiállapot és magatartás, amely a kommunikáció iránti igény nélkül akarja megvalósítani a saját elképzeléseket, kényszerképzeteket és rögeszméket, részben akár erőszak útján is. A jelen lévő szellemi kapacitástól függően ebben az állapotban egész vallási vagy világnézeti rendszerek is létrejöhetnek. A fanatizmusnak semmi köze sincs a lelkesedéshez vagy... Bővebben →

Lexikon: KÜRIOSZ

gör.: κυριος = úr, parancsoló Ókori isten- és méltóságjelző, cím, melyet a LXX (Septuaginta) keresztény kézirataiban leginkább a szent JHWH istennév visszaadására használtak. Mint ilyen már korábban is használatos volt a zsidóságban. Az ÚSz-ben a korai keresztény gyülekezetek nyelvezetében (kivéve Tit és 1-3Jn) Jézus Krisztus személyére a tisztelet, dicséret és bizalom okán kimondott cím. Egy... Bővebben →

A HIT ISTEN AJÁNDÉKA

Mert kegyelemből üdvözültetek a hit által. Ez Isten ajándéka (Ef 2,8) Az ember mindig kísértést érez arra, hogy megmagyarázza a hitét, hogy azt az értelmesből visszavezesse az észszerűre, hogy azt a Hegelnek oly kedves ész korlátai közé szorítsa, és végül valami polimorf maradékra lyukadjon ki, úgy, mint a gnosztikusok zajos tábora, akikkel már Ireaneus lyoni... Bővebben →

MIT KELL TUDNOD A TIZEDRŐL?

Olvasmány: Deut (5Móz) 26,1-15 Hozzáállás/szemléletmód: gondosság, sáfárság Kötelező a keresztényeknek tizedet fizetniük? Szükségük van-e a keresztényeknek még mindig a tizedre? Engedetlen vagyok, ha nem fizetek tizedet? A tized fizetésének témája folyamatosan jelen van az egyházban. Viszont bármit is gondolunk a tizedfizetésről, tudnunk kell néhány dolgot ennek gyakorlatával kapcsolatban: Mi volt a tizedfizetés az Ószövetségben? –... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: