A BIBLIAI SZÖVEGKRITIKA ELVEI (2. rész)

A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →

MIKÉNT ALAKÍTJA ÁT A BIBLIAI TEOLÓGIA A BIBLIATANULMÁNYOZÁSUNKAT?

Néhány évvel ezelőtt, miután teológiai tanulmányaimat befejeztem, egy kis, gyülekezetnek szinte már nem is nevezhető csoportban kezdtem el a szolgálatomat. Miután felmértem a csoport helyzetét a tanítások tartalma és színvonala terén, úgy döntöttem, hogy a bibliaórákon nem akarom azt az elvet követni, amit sok más ún. „tanító” követ, miszerint a gyülekezetet vagy csoportot, azaz a... Bővebben →

AZ IMÁDSÁG NEM SZOLGÁLAT

A 2019-ben kiadott, Szabó Imre prédikációit, tanításait és jegyzeteit tartalmazó könyvben található Küldetésünkről c. tanulmányban vagy tanításban, a 297. oldalon a szerző az ApCsel 6,4-re hivatkozva azt állapítja meg, hogy "tehát az imádkozás is szolgálat – mégpedig az első helyen". A kérdéses igevers a következőképpen hangzik a Károli-Biblia szövegében: mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben... Bővebben →

BAAL

Mivel Baal isten a Biblia - főleg az Ószövetség - világában jelentős helyet foglal el, ezért szükségesnek láttuk, hogy ennek a kánaáni istenségnek a lexikális leírását közreadjuk. A szócikket a Fritz Rienecker féle Lexikon zur Bibelből fordítottuk. Baal isten sztéléje Samrából a kisebb alakban megjelenített király által adományozva (Kr.e. 14. század) Baal (többes szám: Baalim)... Bővebben →

A CDK fogalma az Ószövetségben

Jenni és Westermann alapján[1] צדק (ejtsd: cádak) = közösségileg hűségesnek, hasznosnak lenni (--> igaznak lenni) A gyök és a derivációk 1. A צדק nyugat-sémi gyök; csak az akkádban fordul elő, főnévként pedig a jeruzsálemi pre-izráelita királyságban. Az arab nyelv a cdk-t részben az igazság megállapítására használja, és mint ilyen speciális jelentéssel bír, mint a zsidó-arámi... Bővebben →

KI VOLT MELKISÉDEK?

Melkisédek (nevének jelentése: „az igazság királya”) Sálem (Jeruzsálem) királya és a magasságos Isten papja volt (1Móz 14:18-20; Zsolt 110:4; Zsid 5:6-11; 6:20-7:28). Melkisédek hirtelen feltűnése majd eltűnése Mózes 1. könyvében meglehetősen titokzatos. Melkisédek és Ábrahám azután találkoztak először, hogy Ábrahám legyőzte Kedorláómert három szövetségesével együtt. Melkisédek – barátsága jeléül – kenyérrel és borral kínálta Ábrahámot... Bővebben →

IDEGEN TŰZ – Leviticus 10,1-3

1 Nádáb és Abíhú, Áron fiai fogták a maguk szenesserpenyőjét, tüzet tettek bele, füstölőszert raktak rá, és idegen tűzzel áldoztak az Úr színe előtt, pedig ő nem adott nekik erre parancsot. 2 Ekkor tűz csapott ki az Úr színe elől, és megemésztette őket; meghaltak az Úr színe előtt. 3 Mózes így szólt Áronhoz: Erről beszélt... Bővebben →

A Tízparancsolat és Jézus mondanivalója

A TÍZPARANCSOLAT KIMONDJA... JÉZUS MONDTA... „Ne legyen más istened rajtam kívül!” (2Móz 20,3) „Istenedet az Urat imádd, és csak neki szolgálj!” (Mt 4,10) „Ne csinálj magadnak faragott képet” (2Móz 20,4) „Egy szolga sem szolgálhat két úrnak.” (Lk 16,13) „Ne használd hiába az ÚR, a te Istened nevét.” (2Móz 20,7) „Egyáltalán ne esküdjetek: se az égre,... Bővebben →

EZSDRÁS KÖNYVE

Szerző és cím Az Ezsdrás könyvének 1-6. fejezetei jóval Ezra1 időszaka előtt keletkeztek és a könyv szövege nem árulja el, hogy ki ennek a szakasznak a szerzője. A 7-10. fejezetekből álló szakasznak Ezra a főszereplője; ennek a szakasznak bizonyos részei minden bizonnyal Ezra kezétől származnak, mivel egyes szám első személyben íródtak. Ezt a részt gyakran... Bővebben →

Dániel könyve 5. rész

5,1-29: Dániel értelmezi az írást a falon 1-2.: Bélsaccar Nabonidus fia volt. Ő sohasem volt király és csak akkor uralkodhatott helytartóként, amikor apja távol volt. Nagy lakoma: a babiloni és perzsa királyi lakomás híresek voltak méreteikről (ld.: Eszter 1). A templomi edényekből való ivás szentségtörés, különösképpen amikor a másodfeleségek és ágyasok teszik ezt, ami a... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: