A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
Ésa. 52,52:13–53:12. Negyedik Ebed-Jahve–ének: a szolga halála és diadala. Ennek az éneknek a magyarázata során sok kérdés nyitva marad. Nemcsak a szöveg romlottsága miatt van ez, hiszen a szöveg ennek ellenére is érthető. A LXX és a qumráni szöveg is kisegít bennünket néhány helyen. A forma is jól felismerhető: az ének elején és végén az... Bővebben →
Ésa. 52,1–2. Jeruzsálem díszruhát ölthet. Folytatódik az előző fejezet nemzeti panaszénekére (51:9kk.) adott felelet. A felelet formája a panaszéhoz hasonló: Serkenj föl, serkenj föl! Talán onnan került elírásként szövegünkbe az „erődbe” szó is, mely Istenre vonatkozólag természetes, Jeruzsálemre vonatkozólag szokatlan. Így az „erőd” szó helyett a „díszed” szót javasolták: Jeruzsálem, mely eddig gyászolt, ünnepelni fog... Bővebben →
Ésa. 51,1–8. Érvényesek az ősi ígéretek! Három versszakkal van itt dolgunk. Mindegyik imperativusszal kezdődik: hallgassatok rám, 1. v., figyeljetek rám, 4. v., hallgassatok rám 7. v. 1–3. Az első versszak biztatást tartalmaz azoknak a foglyoknak, akik „igazságra” törekszenek és keresik az Urat, várják és kérik a szabadítást. Ezeket vigasztalja a próféta azzal, hogy Ábrahámra és... Bővebben →
Ésa. 50,1–3. Az elvettetés nem végleges. A perbeszédnek azzal a ritkább fajtájával van itt dolgunk, melyben az Úr vádlottként jelenik meg. A vád, amelyre Isten felel, kettős: egyrészt megszakította kapcsolatát népével, ahogyan a férj „elbocsátja” feleségét, Deut 24:1.3; „eladta” őket, ahogyan az adós adta el gyermekeit, Ex 21:7; 2Kir 4:1; Neh 5:5. Másrészt kételkednek Isten... Bővebben →
Ésa. 49,1–6. Második Ebed-Jahve-ének: Az Úr többre bízza szolgáját. Az Úr szolgája számol itt be a saját prófétai elhívásáról. Ez az elhívás nemcsak Izráelre tartozik, hanem a népek összességére, még a legtávolabb élőkre, a szigetekre is. Jer 1:5-höz hasonlóan, a régi próféták öntudatával mondja el, hogy Isten az „anyaméhtől fogva” hívta el őt. Prófétai működése... Bővebben →
Ésa. 48,1–11. A meg nem érdemelt kegyelem. Ennek a perikopának a megértésénél abból indulhatunk ki, hogy a „régiek” Izráelnek a babiloni fogságig tartó történelmét és a korábbi próféták beszédeit jelentik, az „újak” pedig arra a szabadulásra vonatkoznak, amit a fogságban hirdet a próféta (von Rad). Az első tizenkét vers jól készíti elő a fejezet második... Bővebben →
Ésa. 47,1–15. Babilónia bukása elkerülhetetlen. Ez a fejezet művészi szépségű költemény. Babilónia bukásáról szól. Hasonló hozzá Ézs 13–14; Jer 50–51 is. Nem gúnydallal van dolgunk: a próféta nagyon is komolyan veszi Babilóniát, mint Isten eszközét. Inkább prófétai igehirdetésnek tekinthetjük ezt a fejezetet. A költemény nagy szemléletességgel és változatos eszközökkel: megszemélyesítéssel, kontrasztokkal, drámai megszólításokkal, imperativusokkal, egyben... Bővebben →
Ésa. 46,1–4. A bálványok megbuknak, Isten megsegít. Az első két versben jövendöléssel van dolgunk. A próféta lélekben már látja Babilónia bukását. Prófétai perfectumokkal fejezi ki azt, hogy a birodalom istenei együtt buknak meg híveikkel. Bél a hajdani főisten, akit az istenek atyjának tartottak. Tisztelete később egybeolvadt Marduk tiszteletével. Nébót Marduk fiának gondolták. A jövendölés arról... Bővebben →
Ésa. 45,1–8. Kyrost az Úr teszi diadalmassá. Formai tekintetben királynak szóló üdvjövendöléssel van dolgunk. Trónralépés alkalmával szokás volt a királynak diadalt jövendölni. A Bibliában Zsolt 2 és 110 hasonló. Néhány formai hasonlóságot az ún. Kyros-cilinder is tartalmaz (ez 538 utáni). Ebben azt olvashatjuk, hogy Marduk világuralomra hívta el Kyrost, nevén szólította és kézen fogta. A... Bővebben →
Ésa. 44,1–5. A hazatért nép boldog élete. Az első két versben egymást követik az Izráelre vonatkozó megtisztelő nevek. Ilyen a Jákób-Izráel, ilyen az, hogy szolgájának nevezi népét az Úr. Ilyen a Jesúrún név, amely a jásar gyökből származik. A gyök jelentése: egyenes, derék, becsületes. Az előző perikopában Jákób, a csaló állt előttünk, Gen 27. Itt... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 