A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
Szerző és cím Az ókori kéziratok mind egységesen „János” második leveleként említik. A szerzője stílusának, a kánonban elfoglalt helyének és teológiai szemléletmódjának köszönhetően jobbára János apostol írásának tartjuk (ld. János első levele). Maga a dokumentum saját szerzőjét „presbiter”-ként (1. vers) azonosítja. Azok az elméletek, hogy ez valamilyen János nevű presbiter volt, aki különbözik János apostoltól,... Bővebben →
A Biblia magyarázata annyira érdekes dolognak számít, hogy a teológusok saját szót is találtak erre a teológiai diszciplínára: hermeneutika. A munka nehéznek tűnik – és gyakran az is, ha egy-egy nehezebb verssel, passzussal, vagy doktrínával találkozunk –, de van néhány hermeneutikai alapelv, melyek bárki bibliaolvasását sokkal gyümölcsözőbb törekvéssé változtathatják. 1. Figyelj az igazságra! Általában a... Bővebben →
Szerző és cím A kézirat tanúsága szerint az irat nem névtelen, vagyis valaki, akit Jánosnak hívtak, írta ezt a kis értekezést, melyet konzisztensen „első”-ként címkéznek meglévő leveleinek fellelhető ókori másolatai között. De ki ez a János? Egy sor okból kifolyólag János a Zebedeus fia lehet a legvalószínűbb jelölt, a negyedik evangélium szerzője (ld. Bevezetés a... Bővebben →
(Crossway, ESV Study Bible-ből fordította Halász Zsolt; eredeti szöveg fellelhető: http://www.esvbible.org/resources/esv-study-bible/introduction-to-deuteronomy/) Szerző és cím A Deuteronomium megnevezés görögül a „második törvény” kifejezést fedi, ami a „törvény másolata” kifejezés félrefordítása a 17,18-ban. Valójában a Deuteronomium (továbbikaban: Deut vagy 5Móz) hangsúlyozza is, hogy a benne foglalt törvények nem új törvények, hanem az Izráelnek a Sínai-hegyen adott eredeti... Bővebben →
Askenáz - az ókor héber irodalmában germánt jelent, később kibővült a fogalom és a középkor derekán már az egyetemes zsidóság legnagyobb részének megjelölésére használják, szemben a kisebbik résszel, amely a szefárd-zsidó név alatt ismeretes. Inkább az életformák döntik el az A., vagy a szefárd zsidókhoz való tartozást, mint a származás, bárha a legújabb kutatások és... Bővebben →
Csak a teológusok érthetik a Bibliát? Magyarázat és szentírási alap Bárki, aki elkezdi komolyan olvasni a Bibliát, észre fogja venni, hogy vannak részei, amelyeket könnyen meg lehet érteni, míg más részei kifejezetten zavarosaknak tűnnek. Valójában már az egyház történetében igen korán Péter emlékeztette olvasóit arra, hogy Pál leveleinek némely szakasza nehezen érthető: „A mi Urunk... Bővebben →
Tóratekercs BEVEZETÉS A zsidó biblia legfontosabb része a Pentateuchos. Héberül תורה = tanítás, később törvénynek nevezik a LXX-ben használt νομος szó nyomán. Néhány nyelvben Mózes könyveinek nevezik. A zsidóság az Istenhez és az emberekhez való viszonyulásban mindenekelőtt ezt a művet tekintette és tekinti máig zsinórmértéknek. Az ÚSz-ben gyakran említik a Törvény és a próféták kifejezést.... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 