A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
3. A héber Biblia korai szövegtörténete 3.1. A Holt-tengeri tekercsek A 20. századig a középkori kéziratok és kódexek voltak a héber Biblia legfontosabb szövegtanúi, bár ezeket több mint ezer év választotta el az Ószövetség könyveinek eredetijeitől. Viszont a qumráni barlangokban és a Holt-tenger többi lelőhelyén talált szövegek felfedezésével a helyzet alapvetően változott meg. Bibliai tekercsek... Bővebben →
Szerző: Alexander Achilles Fischer A cikk eredetije: https://www.die-bibel.de/ressourcen/wibilex/altes-testament/bibeltext-textkritik-at Fordította: Halász Zsolt 2. A Codex Leningradensis középkori szövege 2.1. Alapok Az Ószövetség héber szövegét általában masszoréta szövegként (M vagy MT) emlegetik. A kifejezés egyrészt a masszoréták által hagyományozott középkori bibliai szövegre utal, versekkel, hangzással, hangsúlyokkal és a margóban megjelölt masszorával együtt. Másrészt a mássalhangzós szövegre használják,... Bővebben →
Szerző: Alexander Achilles Fischer A cikk eredetije: https://www.die-bibel.de/ressourcen/wibilex/altes-testament/bibeltext-textkritik-at Fordította: Halász Zsolt 1. A héber Biblia tudományos szövege 1.1. Bevezetés Az Ószövetség fordításának és értelmezésének alapját a héber szöveg adja. Mivel nem áll rendelkezésünkre a „eredeti” szöveg, hanem csak a történeti szöveghagyomány által közölt másolatok és fordítások, ezért maga a héber szöveg a történeti kutatás tárgyát... Bővebben →
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 34,1–35: A szövetség visszaállítása Ex 34,1-10, amely tartalmazza Isten tulajdonságainak felsorolását és a következő kifejezést: bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket (9. vers) része a nyilvános böjti napokon olvasott Tóra-aszövegnek (lásd 32,11–14). 1: Isten most arra... Bővebben →
A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →
A Biblia szövegével kapcsolatosan alapvetően kétféle szemléletmóddal találkozhatunk, melyek a Szentíráshoz való viszonyulás spektrumának két végpontját testesítik meg. Az egyik a szkeptikus-világi megközelítés, amely lenézően azt mondja, hogy több mint 200000 különféle görögnyelvű szövegvariánst ismerünk, ennek megfelelően hogyan is hihetjük komolyan azt, hogy az Újszövetség ma használatos szövege hiteles lehet számunkra? A másik a vulgár-fundamentalista... Bővebben →
Néhány évvel ezelőtt, miután teológiai tanulmányaimat befejeztem, egy kis, gyülekezetnek szinte már nem is nevezhető csoportban kezdtem el a szolgálatomat. Miután felmértem a csoport helyzetét a tanítások tartalma és színvonala terén, úgy döntöttem, hogy a bibliaórákon nem akarom azt az elvet követni, amit sok más ún. „tanító” követ, miszerint a gyülekezetet vagy csoportot, azaz a... Bővebben →
A teremtéstörténetben elmondottakból világos, hogy a bibliai szerző(k) leírása a hatnapos teremtéstörténetben saját korának világképét tükrözi és világismerete nem haladja meg a kor emberének a természettudományos ismereteit. A teremtéstörténet keletkezésének idői és térbeli környezetének (a zsidóság babiloni száműzetésének időszaka) vallástörténeti vizsgálata alapján az is kimutatható, hogy a Teremtés könyvének első fejezete tulajdonképpen teológiai vitairatként fogható... Bővebben →
Az Ószövetségben (ÓSz) a próféta elsődleges funkciója, hogy Isten képviselőjeként és nagyköveteként kommunikálja Isten szavát Isten népének. Az igazi próféták sohasem beszéltek a saját tekintélyükről, illetve nem a saját véleményüket terjesztették az emberek között, hanem azt az üzenetet adták át, ami maga Isten bízott rájuk. Több szöveg is világossá teszi ezt. Isten Mózesnek megígérte: Most... Bővebben →
Szerző és cím Ennek a könyvnek a címe szerzőjének nevéből származik; Jakab az igaz (ahogy őt nevezték), Jézus féltestvére (Mt 13,55) és a jeruzsálemi gyülekezet vezetője (ApCsel 15). Szerzősége tekintetében általánosnak mondható a konszenzus, bár némelyek megkérdőjelezik ezt a következők alapján: 1.) a szöveg görögsége túl kifinomult és a retorika túl hellenisztikus egy olyan személyt... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 