A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →
A Biblia szövegével kapcsolatosan alapvetően kétféle szemléletmóddal találkozhatunk, melyek a Szentíráshoz való viszonyulás spektrumának két végpontját testesítik meg. Az egyik a szkeptikus-világi megközelítés, amely lenézően azt mondja, hogy több mint 200000 különféle görögnyelvű szövegvariánst ismerünk, ennek megfelelően hogyan is hihetjük komolyan azt, hogy az Újszövetség ma használatos szövege hiteles lehet számunkra? A másik a vulgár-fundamentalista... Bővebben →
Néhány évvel ezelőtt, miután teológiai tanulmányaimat befejeztem, egy kis, gyülekezetnek szinte már nem is nevezhető csoportban kezdtem el a szolgálatomat. Miután felmértem a csoport helyzetét a tanítások tartalma és színvonala terén, úgy döntöttem, hogy a bibliaórákon nem akarom azt az elvet követni, amit sok más ún. „tanító” követ, miszerint a gyülekezetet vagy csoportot, azaz a... Bővebben →
A teremtéstörténetben elmondottakból világos, hogy a bibliai szerző(k) leírása a hatnapos teremtéstörténetben saját korának világképét tükrözi és világismerete nem haladja meg a kor emberének a természettudományos ismereteit. A teremtéstörténet keletkezésének idői és térbeli környezetének (a zsidóság babiloni száműzetésének időszaka) vallástörténeti vizsgálata alapján az is kimutatható, hogy a Teremtés könyvének első fejezete tulajdonképpen teológiai vitairatként fogható... Bővebben →
Az Ószövetségben (ÓSz) a próféta elsődleges funkciója, hogy Isten képviselőjeként és nagyköveteként kommunikálja Isten szavát Isten népének. Az igazi próféták sohasem beszéltek a saját tekintélyükről, illetve nem a saját véleményüket terjesztették az emberek között, hanem azt az üzenetet adták át, ami maga Isten bízott rájuk. Több szöveg is világossá teszi ezt. Isten Mózesnek megígérte: Most... Bővebben →
Szerző és cím Ennek a könyvnek a címe szerzőjének nevéből származik; Jakab az igaz (ahogy őt nevezték), Jézus féltestvére (Mt 13,55) és a jeruzsálemi gyülekezet vezetője (ApCsel 15). Szerzősége tekintetében általánosnak mondható a konszenzus, bár némelyek megkérdőjelezik ezt a következők alapján: 1.) a szöveg görögsége túl kifinomult és a retorika túl hellenisztikus egy olyan személyt... Bővebben →
Ésa. 40,1–11. Örömhír a fogságban Itt kezdődik Deuteroésaiásnak, a babiloni fogság névtelen prófétájának a könyve (ld. az Ésaiás könyvéhez írt bevezetést). Az 1–11. versekben Deuteroésaiás elhívatását láthatjuk. Hasonlóan a korábbi prófétákhoz, mennyei kijelentést kapott, és könyve prológusában auditioit olvashatjuk. Az első szavak: „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet”, az egész könyv jellegét fejezik ki. A vigasztalás nem csupán... Bővebben →
1Sám 2,1-hez Hanna imádságára és Mária énekére az Újszövetségben gyakran „Magnificat”-okként hivatkoznak. Érdemes megfigyelni a köztük lévő hasonlóságokat (forrás: The Scofield Study Bible III (Oxford University Press 2002), 384.; a bibliai idézeteket a RÚF 2014 (Biblia. Revideált új fordítása) kiadásból vettem): Hanna imádsága (1Sám 2,1-10) Mária éneke (Lk 1,46-54) „Örömöt szerzett szívemnek az Úr” (1)... Bővebben →
Szerző és cím Lásd még a bevezetést a János első és második leveléhez: https://biblicatheologia.wordpress.com/2014/09/07/janos-elso-levele/ https://biblicatheologia.wordpress.com/2014/09/07/janos-masodik-levele/ A 2Ján-hoz hasonlóan, a 3Ján-t is nagy valószínűséggel a „presbiter” írta. Az újszövetségi és az apostoli időszakban a „presbiterek” (gör. πρεσβυτεροι) megnevezés valószínűleg a lokális gyülekezet pásztorló vezetőit jelölhette. Ezzel a titulussal először az ApCsel 11,30-ban jelennek meg, ahol jeruzsálemi... Bővebben →
Szerző és cím Az ókori kéziratok mind egységesen „János” második leveleként említik. A szerzője stílusának, a kánonban elfoglalt helyének és teológiai szemléletmódjának köszönhetően jobbára János apostol írásának tartjuk (ld. János első levele). Maga a dokumentum saját szerzőjét „presbiter”-ként (1. vers) azonosítja. Azok az elméletek, hogy ez valamilyen János nevű presbiter volt, aki különbözik János apostoltól,... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 