Amikor elkezdte teremteni Isten az eget és a földet…

A teremtéstörténetben elmondottakból világos, hogy a bibliai szerző(k) leírása a hatnapos teremtéstörténetben saját korának világképét tükrözi és világismerete nem haladja meg a kor emberének a természettudományos ismereteit. A teremtéstörténet keletkezésének idői és térbeli környezetének (a zsidóság babiloni száműzetésének időszaka) vallástörténeti vizsgálata alapján az is kimutatható, hogy a Teremtés könyvének első fejezete tulajdonképpen teológiai vitairatként fogható …

Bővebben: Amikor elkezdte teremteni Isten az eget és a földet…

MIT TANÍT A BIBLIA A PRÓFÉTA HIVATALÁRÓL ÉS A PRÓFÉTÁLÁS AJÁNDÉKÁRÓL?

Az Ószövetségben (ÓSz) a próféta elsődleges funkciója, hogy Isten képviselőjeként és nagyköveteként kommunikálja Isten szavát Isten népének. Az igazi próféták sohasem beszéltek a saját tekintélyükről, illetve nem a saját véleményüket terjesztették az emberek között, hanem azt az üzenetet adták át, ami maga Isten bízott rájuk. Több szöveg is világossá teszi ezt. Isten Mózesnek megígérte:  Most …

Bővebben: MIT TANÍT A BIBLIA A PRÓFÉTA HIVATALÁRÓL ÉS A PRÓFÉTÁLÁS AJÁNDÉKÁRÓL?

JAKAB LEVELE

Szerző és cím Ennek a könyvnek a címe szerzőjének nevéből származik; Jakab az igaz (ahogy őt nevezték), Jézus féltestvére (Mt 13,55) és a jeruzsálemi gyülekezet vezetője (ApCsel 15). Szerzősége tekintetében általánosnak mondható a konszenzus, bár némelyek megkérdőjelezik ezt a következők alapján: 1.) a szöveg görögsége túl kifinomult és a retorika túl hellenisztikus egy olyan személyt …

Bővebben: JAKAB LEVELE

Ézsaiás könyve 40. része

Ésa. 40,1–11. Örömhír a fogságban Itt kezdődik Deuteroésaiásnak, a babiloni fogság névtelen prófétájának a könyve (ld. az Ésaiás könyvéhez írt bevezetést). Az 1–11. versekben Deuteroésaiás elhívatását láthatjuk. Hasonlóan a korábbi prófétákhoz, mennyei kijelentést kapott, és könyve prológusában auditioit olvashatjuk. Az első szavak: „Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet”, az egész könyv jellegét fejezik ki. A vigasztalás nem csupán …

Bővebben: Ézsaiás könyve 40. része

Magnificatok a Bibliában

1Sám 2,1-hez Hanna imádságára és Mária énekére az Újszövetségben gyakran „Magnificat”-okként hivatkoznak. Érdemes megfigyelni a köztük lévő hasonlóságokat (forrás: The Scofield Study Bible III (Oxford University Press 2002), 384.; a bibliai idézeteket a RÚF 2014 (Biblia. Revideált új fordítása) kiadásból vettem): Hanna imádsága (1Sám 2,1-10) Mária éneke (Lk 1,46-54) „Örömöt szerzett szívemnek az Úr” (1) …

Bővebben: Magnificatok a Bibliában

János harmadik levele

Szerző és cím Lásd még a bevezetést a János első és második leveléhez: https://biblicatheologia.wordpress.com/2014/09/07/janos-elso-levele/ https://biblicatheologia.wordpress.com/2014/09/07/janos-masodik-levele/ A 2Ján-hoz hasonlóan, a 3Ján-t is nagy valószínűséggel a „presbiter” írta. Az újszövetségi és az apostoli időszakban a „presbiterek” (gör. πρεσβυτεροι) megnevezés valószínűleg a lokális gyülekezet pásztorló vezetőit jelölhette. Ezzel a titulussal először az ApCsel 11,30-ban jelennek meg, ahol jeruzsálemi …

Bővebben: János harmadik levele

János második levele

Szerző és cím Az ókori kéziratok mind egységesen „János” második leveleként említik. A szerzője stílusának, a kánonban elfoglalt helyének és teológiai szemléletmódjának köszönhetően jobbára János apostol írásának tartjuk (ld. János első levele). Maga a dokumentum saját szerzőjét „presbiter”-ként (1. vers) azonosítja. Azok az elméletek, hogy ez valamilyen János nevű presbiter volt, aki különbözik János apostoltól, …

Bővebben: János második levele