Prof. Gary Rendsburg[1]

Ur-Kaszdimot általában a dél-iraki Ur nagy sumér városával azonosítják. És mégis, ha megnézzük a Gen 11-ben található földrajzi információkat, akkor azok egy másik helyre mutatnak – sokkal északabbra.

Ábrám távozása a Urból

A jelenet, amelyben Ábrámot először mutatják be az olvasónak – leszármazási táblázat apjáról, Teraḥról –, elmondja nekünk szülővárosának nevét:

Gen 11,27-28 Ez Táré nemzetsége: Táré Abrámot, Náhórt és Háránt nemzette. Hárán pedig Lótot nemzette. Hárán pedig meghalt apja, Táré szeme előtt, szülőföldjén, Úr-Kaszdimban.

Miután röviden beszámolt Ábrám és Nahor házasságáról, a szöveg indoklás nélkül elmagyarázza, hogy Terah elköltöztette a családját Urból:

Gen 11,31 És fogta Táré Abrámot, a fiát és Lótot, Hárán fiát, az unokáját és Szárajt, a menyét, Abrámnak, az ő fiának feleségét, és elindultak együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kánaán földjére menjenek. Eljutottak Háránig, és ott letelepedtek.

Ábrahám szülővárosának neve ismét említésre kerül a felek közötti szövetség előszavában (בין  ברית הבתרים), amikor Isten azt mondja Ábrámnak:

Gen 15,7  Azután így szólt hozzá: Én vagyok az Úr, aki kihoztalak téged Úr-Kaszdimból, hogy neked adjam e földet örökségül.

Ezt az állítást visszhangozza a léviták által a Nehémiás könyvében elmondott ima szövegét (amelynek egy részét a zsidó napi reggeli imákban mondják el):

Neh 9,7 Te vagy az Úr, az Isten, aki kiválasztottad Abrámot és kihoztad Úr-Kaszdimból, és Ábrahámnak nevezted őt. 

A szöveg ismét Ábrahámnak tulajdonítja, hogy elhagyta Ur-Kaszdimot Isten szavára, és úgy beszél, mintha Ábrahám onnan egyenesen Kánaánba ment volna. A Gen 11-ben található elbeszélés azonban némileg olyan történetet tartalmaz, mely néhány további részlettel szolgál számunkra. Eme perikópa szerint Ábrám apja, Teraḥ – egy közelebbről meg nem határozott okból kifolyólag – Kánaánba indul, és magával viszi fiát, Ábrámot, menyét, Sárát és árva unokáját, Lótot.

Ráadásul ez az utazás nem közvetlenül Kánaánba viszi őket. Ehelyett, amikor a csoport eléri Ḥarrant, megszakítják útjukat, és ott letelepszenek; Teraḥ ebben a városban hal meg, és soha nem érkezik meg Kánaánba (Gen 11,32). Maga Abrám a következő fejezetben Sára és Lót kíséretében érkezik Kánaánba, miután Isten kifejezetten azt mondja neki, hogy hagyja el Ḥarrant, és menjen arra a földre, amelyet Isten megmutat neki.

Ḥarran város Törökország délkeleti részén fekszik, 16 kilométerre északra a török-szíriai határtól – ma is ez a neve. A város ékírásos forrásokból jól ismert, mind eblaita, mind akkád nyelven. Története egészen az i.e. 3. évezredig nyúlik vissza, és az i.e. 2. és 1. évezreden át folytatódik.

De hol van Ur-Kaszdim? Ur Dél-Mezopotámiában (Woolley) Ur-Kaszdim leggyakoribb azonosítása Ur nagy városával történik Mezopotámia déli részén (a modern Tell el-Muqayyarban, Dél-Irakban), amely különösen a sumér időkben volt virágzó település. Ezt az azonosítást először Henry C. Rawlinson (1810–1895) javasolta, de Sir Leonard Woolley (1880–1960) volt az, aki ezt sztenderd doktrínaként határozta meg.

Woolley az 1922–1934 közötti években tárta fel a lelőhelyet, ahol felfedezte az ókori világ egyik legnagyobb városát, tele nagy zikkuratokkal, gyönyörű aranytárgyakkal és több ezer ékírásos táblával. Woolley feltételezte – a korszellemet figyelembe véve – beleértve a bibliai összefüggések feltárására irányuló erőfeszítést is, hogy Ábrahámnak olyan nagy városból kellett származnia, mint Ur-Sumer.

Sőt, úgy tűnt, hogy ez illeszkedik az Ur-Kaszdim, „a káldeusok közül” kifejezéshez. Tudjuk, hogy a káldeusok valóban Dél-Mezopotámiában laktak az i.e. 1. évezredben, és valójában a Babilónia és Káldea kifejezések gyakorlatilag felcserélhetővé váltak az i.e. 7. és 6. században, ide értve II. Nabukodonozor uralkodását is.

Ábrahám szülőhelyének azonosítása a dél-iraki sumér Urral általánosan elfogadott tétel, amely a Biblia és az ókori Közel-Kelet szinte minden bevezető tankönyvében megjelenik. Még a Vatikán is ezt a feltételezést tette közzé, amikor II. János Pál pápa meglátogatta Urt Dél-Irakban, és azt hitte, hogy ez Ábrahám szülőhelye. Ezzel az azonosítással azonban több probléma is van.

A folyón túl?

Először is, a Józsué 24 úgy írja le Teraḥ-t, mint aki בְּעֵבֶר הַנָּהָר bə-ʿevɛr han-nahar „a folyón túl” él.

Józs 24,2-3 Józsué ekkor azt mondta az egész népnek: Így szól az Úr, Izráel Istene: Régen a folyón túl laktak atyáitok: Ábrahám, Náhór és atyjuk, Táré, akik idegen isteneknek szolgáltak. De áthoztam atyátokat, Ábrahámot a folyó túlsó oldaláról, és végigvittem egész Kánaán földjén, és megsokasítottam utódait, és Izsákot adtam neki.

A Bibliában, amikor a folyón túl kifejezés minden további megjelölés nélkül jelenik meg, akkor az Eufrátesz folyóra utal. Ur sumér városa azonban nem „az Eufráteszen túl van”, hanem az Eufrátesznél, és ráadásul annak nyugati partján. Így Izráel szemszögéből nem „túl” van rajta. Elméletileg a Józsué 24 utalhat Ḥarranra, amely az Eufrátesz folyótól északra található, de emlékezzünk arra, hogy ez a város egyszerűen egy úti állomás volt, úgymond az Ur-Kaszdimból Kánaánba vezető úton.

Továbbá a בְּעֵבֶר הַנָּהָר יָשְׁבוּ אֲבוֹתֵיכֶם מֵעוֹלָם = elődeid a folyón túl laktak a régi időkben kifejezés implikációja azt jelenti, hogy az eredeti haza, amely Ur-Kaszdim volt a Gen 11 és 15 szerint, szintén túl volt az Eufráteszen. Mindezek fényében a sumér Ur nem lehet a hivatkozási pont, mivel az Eufrátesz ugyanazon oldalán van, mint Kánaán.

Ḥarran a rossz irány

Ráadásul egy komoly földrajzi probléma „fertőzi” a történetet: egy Urból Kánaánba vezető út nem haladna át Ḥarranon. Ismerjük a kereskedelmi útvonalakat. Aki Ur-Sumerből Kánaánba utazott, először az Eufráteszen utazott volna felfelé, mivel senki sem utazott volna nyugatra a dél-mezopotámiai Urtól az arab sivatagon keresztül. Még tevékkel is túl fáradságos és túl veszélyes lenne az út ahhoz, hogy lehetővé tegye az ilyen átkelést. Ehelyett az ilyen úton lévő emberek vagy megállnak Marinál, majd nyugat felé indulnak a szíriai sivatagon keresztül, Palmyra nagy oázisát használva megállóhelyként, mielőtt Damaszkuszba érnének, vagy északabbra haladnának tovább az Eufrátesz mentén, a Nagy-kanyarig (a mai Aszad-tó helye, amelyet a Tabqa-gát jelenléte hozott létre), majd nyugat és dél felé haladva olyan városokon keresztül, mint Aleppó, Ḥama, Ḥoms stb., útban Damaszkusz felé, ahonnan viszonylag könnyű volt Kánaánba jutni.

De azok szerint, akik Ur-Kaszdimot a mai Dél-Irakban élő Sumer Urral azonosítanák Teraḥ és családja nem ezt teszi. Ezek a tudósok egységesen azt hiszik, hogy ahelyett, hogy Terah és társasága Kánaán felé tartana, inkább észak felé halad tovább (a rossz [!] irányba), felfelé haladva a Baliḫ folyón, az Eufrátesz egyik mellékfolyóján, hogy elérje Ḥarrant. Ha nem Ḥarran volt a célállomás, hanem csak egy megállóhely az Urból Kánaánba vezető úton (a Gen 11,31 szerint), akkor nem sok értelme van annak, hogy Teraḥ odamenjen.

A törökországi Urfa (Gordon)

Az egyik tudós, aki felvetette ezeket a problémákat, és nem értett egyet Woolley azonosításával, Cyrus Gordon (1908–2001) volt. Bár Gordon az 1930-as években Woolley-val együtt végzett ásatásokat, nem tudta elfogadni a nagy régész következtetését. Ehelyett azt vetette fel, hogy ha Teraḥ és családja elhagyta Ur-Kaszdimot, hogy Kánaánba utazzon, de útközben megállt Ḥarranban, akkor Ur-Kaszdim helyének Ḥarrantól északra kell lennie.

Ezeket az adatokat figyelembe véve vonzóbb felvetés, hogy Ábrahám szülővárosa Ur városa Mezopotámia északi részén, ami megfelel a mai Urfának Törökország délkeleti részén, Ḥarrantól 44 km-re északra. Valószínűleg ez a város az, amelyet Ura néven említenek az Ugaritból származó ékírásos táblákban (Kr.e. 14–13. század), ahol az a hettita birodalomhoz tartozik. Az Urfából Kánaánba vezető út valóban közvetlenül Ḥarranon haladna keresztül.

A helyi (török) zsidó, keresztény és muzulmán hagyomány ezt a várost a bibliai Urként, Ábrahám szülőhelyeként azonosítja. Valójában ezt a fogalmat általánosan elfogadták a 19. századi bibliatudományban. Például George Bush (1796–1859), a kor vezető bibliatudósa, meg is jegyezte a bibliai Ur-Kaszdimmal kapcsolatban:

„Ami az itt említett várost illeti, a kommentátorok némi nehézséget tapasztaltak a helyének javításában, de keleten általában a felső-mezopotámiai Orfah jelenlegi városával azonosítják, az Eufrátesztől keletre, Beertől hatvanhét mérföldre északkeletre. A zsidók Wolff úr szerint még mindig a szövegben szereplő névvel illetik a helyet: אור כשדים (Ur Kaszdim), vagy a Káldeus Úr. Ráadásul ez a település egy Ábrahám szülőhelyeként számontartott zarándokhely, akinek tiszteletére a muszlimok szép mecsetet állítottak, amelynek az udvarában egy halaktól hemzsegő tó van, amelyet a pátriárkának szenteltek, és amelyet nem szabad megérinteni.”[2]

Nevezetesen, Teraḥ apjának, Naḥornak és nagyapjának, Serugnak a neve valójában Urfa általános régiójának városai: a) Naḫur, akkád forrásokból ismert (még akkor is, ha pontos helye Felső-Mezopotámiában ismeretlen), és b) Serug, amely jól ismert a későbbi szír forrásokból, akinek neve a modern török Suruçban is fennmaradt, Urfától 46 km-re délnyugatra.

Ur-Kaszdimot általában a dél-iraki Ur nagy sumér városával azonosítják. És mégis, ha a Gen 11-ben található földrajzot megvizsgáljuk, az sokkal északabbra egy másik helyre mutat.

Az észak-mezopotámiai káldeusok

Hogyan magarázható tehát az elnevezés másik felét, nevezetesen a Kaszdimot? Mint említettük, a káldeusok Dél-Mezopotámiában éltek, de nem voltak őshonosak a földön, mivel az i.e. első évezred elején és közepén vándoroltak oda. Honnan jöttek azelőtt? A legvalószínűbb válasz Észak-Mezopotámia. A legjobb bizonyíték Xenophon (Kr.e. 431–354) görög történésztől származik, aki a káldeusokat háborús népként említi, amely elzárja az utat Örményország felé (Anabasis 4.3.4), és mint az örmények szomszédait említi, de egyben háborúban is állnak velük (Cyropaedia 3.1.34). Xenophon továbbá megemlíti a káldeusokat a carduchikkal (azaz az ősi kurdokkal) kapcsolatban (Anabasis 5.5.17). Valójában a kifejezés a mai napig él a káldeus keresztény közösségen belül, amely a régióban lakik.

Az arámi terület

Annak az állításnak a további alátámasztása, hogy Úr, Ábrahám szülővárosa Mezopotámia északi részén található, az arámi kapcsolatból származik. A Deut 26,5 úgy írja le Izrael őseit, mint vándorló arámokat: אֲרַמִּי אֹבֵד אָבִי = vándorló arámi volt az apám. A arameus terület szíve Észak-Mezopotámiában található. Valójában a Biblia Aram-Naharaim néven említi azt a régiót, ahol Urfa található, lit. „A két folyó Aramja” (Gen 24,10 stb.), nevezetesen a Tigris és az Eufrátesz néven. A Gen 22,21–22 Aramot és Chesedet (~ Káldea) Naḥor családjának származási helyeként állítja párhuzamba, ami arra utal, hogy Mezopotámia északi részén, egymás közvetlen közelében helyezkednek el.

Végül, a nagy Ur nem igényelt további megjelölést; a káldeusok kifejezése azt jelenti, hogy nem a híres városról beszélünk. Valójában Észak-Ur valószínűleg a déli Ur metropoliszának kolóniájaként jött létre, és így természetesen további megjelölést kapott volna. Hasonló eset az, amikor egyszerűen „London”-t mondunk Anglia nagy városának, míg a „London, Ontario” -ot (az 1793–1826 években lett ezen a néven alapítva), hogy utaljunk az egyik elődjére.

A káldeus Urfa

Összefoglalva: az egyes bizonyítékok konvergálnak afelé, hogy a törökországi zsidók, keresztények és muzulmánok hagyományát, valamint a Bush és Gordon által előterjesztett tudományos érveket támasszák alá: Ur-Kaszdim Ḥarrantól északra található, és Urfa városával kell azonosítani. Majdnem egy évszázaddal ezelőtt Woolley mindenki szemére szemkötőt tett azzal a hipotézisével, hogy Ur-Kaszdimot azonosította a sumer Urral. Tette ezt annak ellenére, hogy nincs bizonyíték ennek az állításnak az alátámasztására. Sajnos ez az identifikáció továbbra is fennáll a különböző szerzők fejében, akik továbbra is térképeket, atlaszokat és tankönyveket készítenek a hibás információk alapján.

---

[1] forrás és szerzői információ: https://www.thetorah.com/article/ur-kasdim-where-is-abrahams-birthplace

[2] George Bush, Notes Critical and Practical on the Book of Genesis, New York 1839.)