forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 34,1–35: A szövetség visszaállítása Ex 34,1-10, amely tartalmazza Isten tulajdonságainak felsorolását és a következő kifejezést: bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket (9. vers) része a nyilvános böjti napokon olvasott Tóra-aszövegnek (lásd 32,11–14). 1: Isten most arra... Bővebben →
Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 3. rész
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 33,1–6: Az Úr további nemtetszése 1–3: Elmagyarázva, hogy mit értett a 32,34-ben, Isten utalása azokra a népekre, akiket te (Mózes) Egyiptom földjéről hoztál fel, azt jelzi, hogy Isten hozzáállása Izráel népével még mindig elidegenedett és távolságtartó. Annak ellenére, hogy... Bővebben →
Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 2. rész
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 32,1: Mivel Mózes már negyven napja távol van (24,18), az emberek attól tartanak, hogy eltűnt, és mivel ő volt az egyetlen kapcsolatuk Istenhez, arra kérik Áront, hogy csináljon nekik egy „istent”, hogy helyettesítse őt (Radak[1] 1Kir 12,28-ban) és vezesse... Bővebben →
Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 1. rész
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, p. 182–183 31,18–34,35: A szövetség megszegése és helyreállítása Lásd még Deut (5Móz) 9,8–10,11 (bizonyos különbségekkel), Zsolt 106,19–23. A 19–24. fejezethez hasonlóan ez a szakasz is arra mutató bizonyíték, hogy ez több forráson alapul, melyek eltérnek az események menete tekintetében. A szakasz egyértelműen ötvözi a J (jahvista), E (elohista), P (papi)... Bővebben →
A VASÁRNAP NEM A KERESZTÉNY SZOMBAT
Évszázadokon keresztül az egyházat megosztotta az a folyamatos gyakorlat, hogy sem a sabbat, sem a vasárnap (az Úr napja) nem tekinthető a keresztény szombatnak. Ez nagy mértékben összetett vita, mivel ennek során fontos átgondolni a bibliai kánonban szereplő összes szövetséget. Minden keresztény egyetért abban, hogy a szövetségek a bibliai történet fontos részét képezik. A különbség... Bővebben →
A “SZELLEM-LÉLEK-TEST” EREDETE – A TRICHOTÓMIA (NEM) ISTENI KIJELENTÉS
Pál apostolnál megtalálható az embernek szellemre, lélekre és testre való felosztása (nem felbontása!). Ezt nevezzük a bibliai antropológiában trichotómiának, vagy hármas felosztásnak. A bibliai antropológia egyébként alapvetően dichotomikus, azaz mind az ószövetségi, mind az újszövetségi zsidó gondolkodás az ember lényével kapcsolatban két "részt", testet és lelket különböztet meg. Úgy tűnik, hogy Pál az igehirdetése során... Bővebben →
PRÓFÉTASÁG
„Prófétának” nevezzük azokat a csoportokat vagy egyéneket, akik különféle módokon közvetítenek Isten és az emberek között. A „próféta” az ógörög nyelvből származó jövevényszó (prófétész), ahol az Isten nevében beszélő személyt jelenti. A héber nabí (az akkád nabúm = „hívni”, „nevezni” igéből eredően) ezzel szemben elsődlegesen passzív alakban az Isten által „elhívottat” jelenti. Az Ószövetségben a... Bővebben →
Próbáljuk megérteni a Gen (1Móz) 15. részét
A Gen 15. része a kereszténység számára a hit megértése és a hitből való megigazulás szempontjából lehet fontos. Viszont azt is tudomásul kell vennünk, hogy ennek a résznek már a héber nyelvből való lefordítása sem egyszerű feladat. A következőkben ennek a szakasznak az üzenetét igyekszünk feltárni. Az 1Móz 15-öt – mint a Bibliában bármely más... Bővebben →
A TIZED
Miközben a kereszténység nagy része tartja magát a tized doktrínájához, úgy tűnik, hogy az ószövetségi szent iratokban (Tanach) fellelhető, a tizedet megalapozó minden más követelmény mintha elvétetett volna. A tized megfizetésének a kötelezettsége Izráel népének adatott a Sinai-hegyen kapott mózesi törvényben. De miért is volt áldozati követelmény a termés tizede vagy 10%-a? Miért nem más... Bővebben →
MI BAJA VOLT HÁMÁNNAK A ZSIDÓKKAL?
1Sám 15,32 szerint az Agág nevű, Saul által legyőzött kánaáni fejedelmet Sámuel "felkoncolja". Az uralkodóházból valószínűleg kelet felé menekülő családtagok a Tigris és Eufrátesz táján telepedhettek le, és az évszázadok során ez az agágita család folyamatosan tovább adta családon belül a zsidókon való bosszúállás kötelezettségét a legidősebb férfinek, vagyis a családfőnek. Ennek a bosszúállási kötelezettségnek... Bővebben →