A “SZELLEM-LÉLEK-TEST” EREDETE – A TRICHOTÓMIA (NEM) ISTENI KIJELENTÉS

Pál apostolnál megtalálható az embernek szellemre, lélekre és testre való felosztása (nem felbontása!). Ezt nevezzük a bibliai antropológiában trichotómiának, vagy hármas felosztásnak. A bibliai antropológia egyébként alapvetően dichotomikus, azaz mind az ószövetségi, mind az újszövetségi zsidó gondolkodás az ember lényével kapcsolatban két "részt", testet és lelket különböztet meg. Úgy tűnik, hogy Pál az igehirdetése során... Bővebben →

PRÓFÉTASÁG

„Prófétának” nevezzük azokat a csoportokat vagy egyéneket, akik különféle módokon közvetítenek Isten és az emberek között. A „próféta” az ógörög nyelvből származó jövevényszó (prófétész), ahol az Isten nevében beszélő személyt jelenti. A héber nabí (az akkád nabúm = „hívni”, „nevezni” igéből eredően) ezzel szemben elsődlegesen passzív alakban az Isten által „elhívottat” jelenti. Az Ószövetségben a... Bővebben →

Próbáljuk megérteni a Gen (1Móz) 15. részét

A Gen 15. része a kereszténység számára a hit megértése és a hitből való megigazulás szempontjából lehet fontos. Viszont azt is tudomásul kell vennünk, hogy ennek a résznek már a héber nyelvből való lefordítása sem egyszerű feladat. A következőkben ennek a szakasznak az üzenetét igyekszünk feltárni. Az 1Móz 15-öt – mint a Bibliában bármely más... Bővebben →

A TIZED

Miközben a kereszténység nagy része tartja magát a tized doktrínájához, úgy tűnik, hogy az ószövetségi szent iratokban (Tanach) fellelhető, a tizedet megalapozó minden más követelmény mintha elvétetett volna. A tized megfizetésének a kötelezettsége Izráel népének adatott a Sinai-hegyen kapott mózesi törvényben. De miért is volt áldozati követelmény a termés tizede vagy 10%-a? Miért nem más... Bővebben →

MI BAJA VOLT HÁMÁNNAK A ZSIDÓKKAL?

1Sám 15,32 szerint az Agág nevű, Saul által legyőzött kánaáni fejedelmet Sámuel "felkoncolja". Az uralkodóházból valószínűleg kelet felé menekülő családtagok a Tigris és Eufrátesz táján telepedhettek le, és az évszázadok során ez az agágita család folyamatosan tovább adta családon belül a zsidókon való bosszúállás kötelezettségét a legidősebb férfinek, vagyis a családfőnek. Ennek a bosszúállási kötelezettségnek... Bővebben →

MODERN BÁLVÁNYAINK

Olvasmány: Ézs 46 Lehet, hogy úgy gondolsz a bálványokra, mint fából, kőből, vagy fémből készült tárgyakra, amiket primitív vagy ókori civilizációkban imádtak. Ez a szemlélet pontosnak tekinthető, de bibliai szemszögből a bálványimádás alapvetően azt jelenti, hogy megengedjük, hogy valaki vagy valami Isten helyére álljon. Az ókori babiloniak sokféle bálványt kultiváltak mind a nyilvános, mind pedig... Bővebben →

A NEMZETSÉGTÁBLÁK JELENTŐSÉGE A FOGSÁG UTÁNI HALLGATÓSÁG SZÁMÁRA

Krónikák első könyve 1-8. rész[1] A Krónikák könyvének olvasói, illetve hallgatói célközönségét azok képezték, akik a Kr.e. VI-V. században tértek vissza a babiloni száműzetésből, és akik újra berendezkedtek Palesztina földjén. A tiszta és egyértelmű nemzet­ség­tábla kritikus fontosságú volt a helyreállított közösségen belül a földbirtokkal kapcsolatos igények elbírálása szempontjából. A Lev 27,22-23 szerint a föld az... Bővebben →

A MEGTORLÁS ELV/ELMÉLET

A Sátán így felelt az Úrnak: Megvan rá az oka, azért féli az Istent! Hiszen te oltalmazod őt, a házát és mindenét, amije csak van! Keze munkáját megál­dot­tad, és jószága elszaporodott a földön. (Jób 1,9-10) A megtorlás elv alatt azt a gondolatot, meggyőződést értjük, hogy az igaz ember boldogulni fog, sikeres lesz, a gonosz pedig... Bővebben →

MEGIGAZULÁS, MEGIGAZÍTÁS

1. Megigazítás az Ószövetségben A megigazítás az Ószövetségben kizárólag jogi-igazságügyi fogalom. A háttérben egy bírósági tárgyalási helyzet áll, amelyben a vádlott igazként áll. Ennek alapján a megigazítás azt jelenti: egy ítélettel helyreállítani azt, ami igaz(ságos); valakit igazként odaállítani; az illetőt egy bírói eljárásban igaznak nyilvánítani; az illető jogait vagy egyáltalán igaz voltát elismerni. Ebben az... Bővebben →

AZ IMÁDSÁG NEM SZOLGÁLAT

A 2019-ben kiadott, Szabó Imre prédikációit, tanításait és jegyzeteit tartalmazó könyvben található Küldetésünkről c. tanulmányban vagy tanításban, a 297. oldalon a szerző az ApCsel 6,4-re hivatkozva azt állapítja meg, hogy "tehát az imádkozás is szolgálat – mégpedig az első helyen". A kérdéses igevers a következőképpen hangzik a Károli-Biblia szövegében: mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: