A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →
A BIBLIAI SZÖVEGKRITIKA ELVEI
A Biblia szövegével kapcsolatosan alapvetően kétféle szemléletmóddal találkozhatunk, melyek a Szentíráshoz való viszonyulás spektrumának két végpontját testesítik meg. Az egyik a szkeptikus-világi megközelítés, amely lenézően azt mondja, hogy több mint 200000 különféle görögnyelvű szövegvariánst ismerünk, ennek megfelelően hogyan is hihetjük komolyan azt, hogy az Újszövetség ma használatos szövege hiteles lehet számunkra? A másik a vulgár-fundamentalista... Bővebben →
MIKÉNT ALAKÍTJA ÁT A BIBLIAI TEOLÓGIA A BIBLIATANULMÁNYOZÁSUNKAT?
Néhány évvel ezelőtt, miután teológiai tanulmányaimat befejeztem, egy kis, gyülekezetnek szinte már nem is nevezhető csoportban kezdtem el a szolgálatomat. Miután felmértem a csoport helyzetét a tanítások tartalma és színvonala terén, úgy döntöttem, hogy a bibliaórákon nem akarom azt az elvet követni, amit sok más ún. „tanító” követ, miszerint a gyülekezetet vagy csoportot, azaz a... Bővebben →
AZ IMÁDSÁG NEM SZOLGÁLAT
A 2019-ben kiadott, Szabó Imre prédikációit, tanításait és jegyzeteit tartalmazó könyvben található Küldetésünkről c. tanulmányban vagy tanításban, a 297. oldalon a szerző az ApCsel 6,4-re hivatkozva azt állapítja meg, hogy "tehát az imádkozás is szolgálat – mégpedig az első helyen". A kérdéses igevers a következőképpen hangzik a Károli-Biblia szövegében: mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben... Bővebben →
KI VOLT MELKISÉDEK?
Melkisédek (nevének jelentése: „az igazság királya”) Sálem (Jeruzsálem) királya és a magasságos Isten papja volt (1Móz 14:18-20; Zsolt 110:4; Zsid 5:6-11; 6:20-7:28). Melkisédek hirtelen feltűnése majd eltűnése Mózes 1. könyvében meglehetősen titokzatos. Melkisédek és Ábrahám azután találkoztak először, hogy Ábrahám legyőzte Kedorláómert három szövetségesével együtt. Melkisédek – barátsága jeléül – kenyérrel és borral kínálta Ábrahámot... Bővebben →
A KEGYELEMRŐL (90 másodpercben)
A kegyelem az Istenben való élet egyik legfontosabb realitása. A kegyelem is azok közé a legfontosabb dolgok közé tartozik, amik a másik személlyel fennálló kapcsolatunkat alakítják. Pál szava az Ef 2,8-ban példaként áll előttünk: Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka. Ezt a mai húsvéti istentisztelet margójára írom. Összegyűlünk... Bővebben →
Számítanak a feltételes klauzulák! (ApCsel 5,38-39)
καὶ τὰ νῦν λέγω ὑμῖν, ἀπόστητε ἀπὸ τῶν ἀνθρώπων τούτων καὶ ἄφετε αὐτούς· ὅτι ἐὰν ᾖ ἐξ ἀνθρώπων ἡ βουλὴ αὕτη ἢ τὸ ἔργον τοῦτο, καταλυθήσεται· εἰ δὲ ἐκ θεοῦ ἐστίν, οὐ δυνήσεσθε καταλῦσαι αὐτούς μή ͜ ποτε καὶ θεομάχοι εὑρεθῆτε. A "ha" rövid szócska (mind a ógörögben, mind az angolban), de az ógörögben különösen... Bővebben →
A Tízparancsolat és Jézus mondanivalója
A TÍZPARANCSOLAT KIMONDJA... JÉZUS MONDTA... „Ne legyen más istened rajtam kívül!” (2Móz 20,3) „Istenedet az Urat imádd, és csak neki szolgálj!” (Mt 4,10) „Ne csinálj magadnak faragott képet” (2Móz 20,4) „Egy szolga sem szolgálhat két úrnak.” (Lk 16,13) „Ne használd hiába az ÚR, a te Istened nevét.” (2Móz 20,7) „Egyáltalán ne esküdjetek: se az égre,... Bővebben →
ADALÉKOK AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEIHEZ 1.
ApCsel 2,46-47 46. Általánosan elterjedt tévhit az első keresztényekkel kapcsolatban (akik zsidók voltak), hogy ők elutasították a zsidó vallást. Ezek a hívők viszont látták és hallották Jézus üzenetét és feltámadását mindannak beteljesüléseként, amit ők az Ószövetségből tudtak és hittek. Először is a zsidó hívők nem különültek el a zsidó közösség fennmaradó részétől. Továbbra is jártak... Bővebben →
Adalékok Júdás leveléhez
A Júdás levele és Péter második levele közti kapcsolatot a Júdás-levél datálásán múlik. Ha a 2Pét 2 Júdást használja – általánosan elfogadott nézőpont –, akkor Júdást a 2Pét-nél korábbra kell datálnunk, körülbelül Kr.u. 65-re. Egyéb esetben a Kr.u. 80-as datálás lenne lehetséges. Párhuzamok a Júdás-levél és 2Pét között: JÚDÁS 2PÉTER 4 A hamis tanítók ítélete... Bővebben →