SZŰZNEMZÉS

Heinrich A. Mertens

A szűznemzésről szóló fejezetet – ami ide kívánkozik – manapság sok bibliatudós legendának tekinti, mások viszont tabuként kerülik a témát. Ennek a könyvnek az írója is sokat gondolkozott ezen, ráadásul nagyon sok keresztény nem tud ezzel a témával zöld ágra vergődni.

1956-ban egy izraeli zsidó teológiai iskola meghívott engem egy beszélgetésre. A beszélgetés során első sorban arról a könyvről folyt a szó, amelyet mi keresztények Újszövetségnek nevezünk. A főiskola minden tanára és minden fiatal teológusa jól ismerte a könyvet; a mód, ahogyan ők beszéltek róla, tapintatos és elismerésre méltó volt. Az egyik professzor azt mondta, hogy természetesen ebben a könyvben vannak olyan dolgok, amiket ők zsidóként nem érthetnek, és ugyanabban a pillanatban a beszélgetés már a szűznemzésről folyt.

A Bibliában (ez alatt ő természetesen csak azt a könyvet érti, amit mi Ószövetségnek nevezünk), ahogy ő mondta, sok dolog van leírva, amit Isten tett, de számunkra ez nem jelentheti azt, hogy az ember ezek során teljesen ki volt zárva. Így Máté és Lukács mondhatta volna azt is, hogy Isten Szent Lélekként véghez vitte Jézus fogantatását, de ez nem jelentette volna, hogy ennek során a normális emberi út ki lett volna zárva.

Nem kevés bibliatudós utal arra, hogy éppen a legnagyobb tanítandó dologgal kapcsolatban gyakran egy elbeszélés szolgál az elképzelés, a közlés vagy a tanítás eszközéül. Amennyiben azt kell mondanunk, hogy a világot megváltó Messiás megszületett, akkor az elbeszélő a maximális kifejezésmóddal azt akarja hangsúlyozni, hogy ennek során Isten ereje, hatalma nyilvánult meg: már az anyaméhben az az ember fogant meg, aki később a világban az isteni Lelket lángra lobbantani és terjeszteni hivatott. Ezt a gondolatot szeretnék az evangelisták az elbeszéléseikkel hallgatóikhoz és olvasóikhoz közelebb hozni. És mivel az isteni Lélek ebben az emberben teljességgel hitelessé vált, az elbeszélésben ez azt jelentette, hogy az isteni Lélek volt az ő apja és nem az a férfi, akit apjának neveztek.

szovegzar

forrás: Mertens, Heinrich A., Handbuch der Bibelkunde, Patmos 1997., 299.
fordította: Halász Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s