Halász Zsolt
23 Azon a napon szadduceusok is mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték őt: 24 Mester! Mózes ezt mondta: „Ha valaki úgy hal meg, hogy nincs fiúgyermeke, akkor testvére vegye feleségül az asszonyt, és támasszon utódot testvérének.” 25 Volt nálunk hét testvér: az első, miután megnősült, meghalt, és mivel nem volt utóda, a feleségét testvérére hagyta. 26 Hasonlóan a második is, a harmadik is, és így egymás után mind a hét. 27 Végül meghalt az asszony is. 28 A feltámadáskor tehát a hét közül melyiké lesz az asszony, hiszen mindegyiké volt? 29 Jézus így válaszolt nekik: Tévelyegtek, mivel nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát. 30 Mert a feltámadáskor nem házasodnak, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. 31 A halottak feltámadásáról pedig nem olvastátok-e, amit Isten mondott nektek: 32 „Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene”? Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké. 33 Amikor a sokaság ezt hallotta, álmélkodott tanításán.
22,23-33: Miután a farizeusok és a herodiánusok kudarcot vallottak Jézus tőrbe csalásában, a szadduceusok önelégülten színre léptek. Ők nem hittek a feltámadásban, mert a Tóra (1-5Móz) nem tartalmaz erre vonatkozóan közvetlen tanítást. A farizeusok sohasem voltak képesek meggyőző érveket felmutatni a Tórából a feltámadásra vonatkozóan, és emiatt a szadduceusok azt gondolták, hogy ezzel a témával biztosan meg tudják fogni Jézust. De Jézusnak az volt a szándéka, hogy másként mutassa meg az igazságot (l. Jézus válaszát a 31-32. versben).
22,24: A törvény azt mondta ki, hogy ha egy asszony férje fiú utód nélkül hal meg, akkor az elhalt férj férfi-testvérének a felelőssége, hogy feleségül vegye az özvegyet, és gondoskodjék róla (5Móz 25,5-6). Ez a törvény az egyedül maradt asszonyok védelmét szolgálta, mert ebben a kultúrában ezeknek az asszonyoknak semmilyen lehetőségük nem volt a megélhetésre (l. árvák és özvegyek védelme a törvényben és a prófétáknál).
22,29-30: A szadduceusok tulajdonképpen azt kérdezték Jézustól, hogy milyen házasság lesz a mennyben. Jézus pedig azt válaszolta, hogy sokkal fontosabb megismerni Isten hatalmát és erejét, mint azt megtudni, hogy milyen is lesz a mennyben. Minden nemzedékben és kultúrában az örök élettel kapcsolatos elképzelések a jelenvaló élettel kapcsolatos tapasztalatokon és képeken alapulnak. Jézus arról beszél, hogy ezek a hibás elképzelések Isten igéjének a figyelmen kívül hagyása miatt jönnek létre. Nekünk nem kell, nem szabad az örökkévalóságról, a mennyről és Istenről a saját emberi fogalmaink szerint ötletelnünk. Sokkal inkább az Istennel való kapcsolatunkra kell koncentrálnunk, mintsem azon agyalni, hogy hogy is fog kinézni a menny. Időben meg fogjuk tudni azt, és a valóság messze túl fog tenni a “legvadabb” álmainkon, elképzeléseinken is.
22,31-32: Mivel a szadduceusok csak a Tórát fogadták el, mint Isten hiteles szavát, ezért Jézus a 2Móz 3,6 alapján válaszolt nekik. Isten nem mondta volna, hogy Én vagyok atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene, ha Ábrahám, Izsák és Jákób halott lenne. Isten szemszögéből ők élnek. Jézus jelen időben beszél, és ez a feltámadásra és az örök életre mutat, amit minden benne hívő élvezhet.
Csak ha letérek a farizeusok, szadduceusok és írástudók (tórai jogászok) ravaszkodó, a lényegtelenben turkáló, csapdába ejtő logikájáról, és Jézus tiszta szavait akarom meghallani, akkor tisztul meg a gondolkodásom: nem lesz szükségem a ravaszkodó és manipulatív megoldásokra, de örömmel tölt el az igazság és a jó ismerete és cselekvése.
Vélemény, hozzászólás?