MORÁLIS KÖVETKEZMÉNYEK
1 A testvéri szeretet maradjon meg közöttetek. 2 A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg. 3 Ne feledkezzetek meg a foglyokról, mintha fogolytársaik volnátok, a gyötrődőkről, mint akik magatok is testben vagytok. 4 Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta, mert a paráznákat és a házasságtörőket ítéletével sújtja Isten. 5 Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” 6 Ezért bizakodva mondjuk: „Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?”
1. maradjon meg – Ennek a levélnek a címzettjei testvéri gyakorolták a testvéri szeretetet (ld. 6,10), de az írója attól fél, hogy a judaizmus valamely formájának a visszatérése megakadályozza őket abban, hogy egymást bátorítsák a hitben (10,25.25).
2. angyalokat vendégeltek meg – ószövetségi férfiakra való hivatkozás, akik mennyei lényekkel találkoztak. Ezek között volt Ábrahám (Gen 18), Lót (Gen 19), Gedeon (Bír 6) és Mánóáh (Bír 13). Tehát itt az a gondolat, hogy ha mi vendégszeretetet gyakorlunk, lehet hogy úgy segítünk Isten valamely üzenetvivőjének, hogy nem is tudunk róla.
3. pénzsóvárság – a Tízparancsolat utolsó parancsában jelenik meg (Ex 19,17). Ez a hozzáállás lerombolja az adott személy örökségét Isten királyságában (ld. 1Kor 6,9.10). „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” – ez idézet az ÚSz egyik leghangsúlyosabb állítása. A görögben ez két kettős tagadást tartalmaz (οὐ μή σε ἀνῶ οὐδʼ οὐ μή σε ἐγκαταλίπω; hasonlóan az angolhoz: I will never, ever, ever forsake you). Jézus ugyanezt a technikát alkalmazza annak a bizonyosságnak a kifejezésére, hogy a hívők számára biztos az örök élet (ld. Jn 10,28).
1-6. Ez a szakasz egy sor gyakorlati parancsot sorol fel a mások felé való szolgálatban megnyilvánuló hűségre, a házassággal és a birtoklással kapcsolatban. A hűség Isten felhatalmazásán és védelmén alapul. Lehet, hogy a levél címzettjeinek komoly kétségei voltak ezeken a területeken hasonlóan ahhoz, ahogy nagyon sok hívő is kételkedik manapság. Ha kételkedünk abban, hogy milyen magatartás és hozzáállás az elfogadható, akkor Isten világos sztenderdjei irányt mutatnak. Ha igaz életet élünk, Isten jelenléte és hatalma elérhető segítséget nyújt számunkra az Isten igéjével egyező életre.
Hogyan tanulhatjuk meg manapság, hogy elégedettek legyünk azzal, amink van? Törekedjünk a kevesebből való élésre, mintsem a többre való vágyásra; adjunk többet a bőségünkből ahelyett, hogy egyre többet halmoznánk fel; élvezzük azt, amink van ahelyett, hogy azon bosszankodnánk, amink nincs. Akkor válunk elégedetté, ha észrevesszük, hogy szükségeinkről Isten gondoskodik. Az anyagiassá vált keresztények azt mondják tetteikkel, hogy Isten nem képes róluk gondoskodni, vagy legalábbis Isten nem fog róluk úgy gondoskodni olyan módon, amilyen módon ők szeretnék. A bizonytalanság a pénz szeretetéhez vezet, akár gazdagok, akár szegények vagyunk. Az egyedüli ellenpont csak az Istenben való bizalom lehet, hogy ő betölti szükségeinket. Lásd meg Isten kifejezett szeretetét abban, amid van, és emlékezz arra, hogy a pénz és minden vagyon el fog múlni (ld. Fil 4,11; 1Ján 2,17).
HITBELI KÖVETKEZMÉNYEK
7 Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. 8 Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. 9 Különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezetni. Mert az a jó, ha kegyelemmel erősödik meg a szív, nem pedig ételektől, mert azoknak semmi hasznát nem veszik azok, akik velük élnek. 10 Van oltárunk, amelyről nincs joguk enni azoknak, akik a sátorban szolgálnak. 11 Mert amely állatok vérét a főpap a szentélybe beviszi a bűnért, azoknak testét elégetik a táboron kívül. 12 Ezért Jézus is a kapun kívül szenvedett, hogy megszentelje a népet tulajdon vére által. 13 Menjünk ki tehát őhozzá a táboron kívülre, az ő gyalázatát hordozva. 14 Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük. 15 Általa vigyük Isten elé a hálaadás áldozatát mindenkor, azaz nevéről vallást tévő ajkaink gyümölcsét. 16 A jótékonyságról és az adakozásról pedig el ne feledkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik Isten. 17 Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel, és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra.
7. figyeljetek életük végére – egy az akkori világban használt általános nyelvi fordulat volt (bár a Bibliában csak itt találhatjuk meg) és azt jelentette, hogy az emberek megítélése során az utolsó 5-10 évének tetteit érdemes figyelembe venni. Ezek a tettek (beszéd és cselekedet) mutatják meg, hogy mik a motivációik, értékrendjük, igazából hogyan viszonyulnak másokhoz, van-e egyáltalán isteni vezetésük.
9. idegen tanítások – az evangéliumtól idegen tanításokat jelenti. Sok olyan gondolat, amivel a Zsid szerzője konfrontál, eredetileg a zsidó kultúrkörből származik – rituális előírások, áldozati lakomák és különféle jogszabályok, amelyek azt határozták meg, hogy mi a tiszta és mi a tisztátalan.
10-11. Az oltár szót itt képletesen használja a szerző a Krisztus áldozatára. Az engesztelés napján a főpapnak nem volt joga enni az áldozati állatból, mert az a nép bűneiért való engesztelés volt. Ehelyett elégették a táboron kívül. A hívőnek van egy áldozata: Jézus Krisztus. Ezt az áldozati állatot nem a bűnös ember vette ki a saját nyájából, vagy vette meg az áldozati állatot árusító kereskedőtől, hanem az Atya egyedül szülötte és az Atya is rendelte ki. Krisztus az engesztelés az egész emberiség (nemcsak a zsidó nép) bűneiért a kereszten történt halálával. Az ószövetségi főpaptól eltérően viszont a hívők Krisztustól kapják a táplálékukat szimbolikus módon azáltal, hogy hisznek őbenne (ld. Jn 6,41-58).
12-13. A kapun kívül lenni a zsidók között megszégyenülést jelentett, mert azt jelentette, hogy el lett az illető szeparálva a közösségétől. A szerző buzdítja olvasóit, hallgatóságát, hogy vegye fel a Krisztus gyalázatát vagy szégyenét (fogadja el a megszégyenülést; ld. Mózes példáját a 11,26-ban). A szerző lényegében arra utasít, hogy a Krisztus felé tovább menve vessék el a judaizmust. Bárki, akit Krisztussal találnak – a város kapuin kívül – azt a zsidó közösségből kizártnak tekinthető.
17. A mindenkori vezetők el fognak számolni szolgálatukkal a Krisztus ítélőszéke előtt (ld. Róm 14,10-12), mint a (bér)pásztorok a nyáj tulajdonosa előtt azzal, hogy mennyi volt a nyáj gyarapodása és mennyit vesztettek el belőle, azaz mennyien fordultak Krisztushoz a szolgálatuk során és hányan hagyták el a Krisztus útját “szolgálatuk” következményeként. Képes vagy-e gyülekezetvezetőként pozitívan gondolkodni közösséged tagjairól, vagy csak az ítélkezés dolgozik benned, mert úgy érzed, hogy te vagy Krisztus bírói székének a jobb lába? Vannak barátaid a gyülekezetben, vagy csak személyes érdekeid vannak?
A gyülekezetvezetők feladata, hogy segítse Isten népének tagjait a Krisztusban való növekedés során. Az együttműködő Krisztus-követők nagyban megkönnyíthetik a vezetés terhét. Okot ad-e a viselkedésed lelki vezetőid számára, hogy örömmel beszéljenek rólad másoknak?
SZÜKSÉGES AZ IMÁDSÁG – BEFEJEZÉS
18 Imádkozzatok értünk! Mert meg vagyunk győződve arról, hogy lelkiismeretünk tiszta, hiszen mindenben helyesen akarunk eljárni. 19 Főként pedig azért imádkozzatok, kérlek, hogy mielőbb visszajussak hozzátok. 20 A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát, 21 tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére, és munkálja bennünk azt, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen.
22 Kérlek pedig, testvéreim, viseljétek el az intő szót, hiszen csak röviden írtam nektek. 23 Tudjátok meg, hogy Timóteus testvérünk kiszabadult, és ha megjön, hamarosan meglátogatlak titeket vele együtt. 24 Köszöntsétek vezetőiteket és a szenteket is mind. Köszöntenek titeket az Itáliából valók. 25 A kegyelem legyen mindnyájatokkal!
20-21. A békesség Istene – az Újszövetségben hatszor fordul elő ez a kifejezés (lásd még Róm 15,33; 1Kor 14,33; 2Kor 13,11; Fil 4,9; 1Tessz 5,23). Minden alkalommal, amikor ez a titulus megjelenik, valamiféle nehézség volt az adott levél címzettjeinek körében. Itt is ez a helyzet: a Zsid olvasói azon morfondíroztak, hogy elvessék-e kereszténységüket és visszatérjenek-e a judaizmushoz az üldöztetések miatt. Jézus a juhok nagy pásztora letette az életét őértük (ld. Jn 10,15) és most folytatja az értük való közbenjárást (7,25). Az új szövetség örök szövetség; sohasem avul vagy évül el, mint a mózesi szövetség (8,13).
Ez a két vers a Krisztus halálának és feltámadásának két jellegzetes és fontos eredményét foglalja magába. Isten bennünk működik, hogy olyan emberekké tegyen bennünket, akik kedvesek neki, és ő “felszerel” bennünket arra a munkára, ami neki kedves. Engedd, hogy Isten átalakítson téged belülről és használjon a másoknak való segítésben!
SZÓTANULMÁNY
διαθήκη (gör. diathéké) = szövetség
Előfordulások: Zsid 9,15.16.17.18.20; 13,20; Mt 26,28; Gal 3,17
A diathéké szó vonatkozhat egyrészt egy megállapodásra, másrészt szándéknyilatkozatra, végakaratra. A Zsid 9,15-20 szakaszban a szerző azt magyarázza el, hogy miért követi a második szövetség a Sinai-hegyen kötött első szövetséget. A magyarázat az “akarat” analógiáját használja, A szerző a diathéké szót használja az egész szakaszban mindkét jelentését alkalmazva, amelyeket összeköt. Mivel egy végakarat kikötései, feltételei akkor lépnek érvénybe, amikor a végrendelkező meghal, Krisztus meghalt, hogy az Új szövetség érvénybe léphessen, az a szövetség, amely megszabadít az első szövetség megkötéseitől, kötelékeitől.
Halász Zsolt
BIBLICA THEOLOGIA 
Vélemény, hozzászólás?