1Tim 3

A GYÜLEKEZET FELÜGYELŐINEK MINŐSÍTÉSE

1 Igaz beszéd ez: ha valaki püspökségre törekszik, szép feladatra vágyik. 2 Szükséges tehát, hogy a püspök legyen feddhetetlen, egyfeleségű férfi; megfontolt, józan, tisztességes, vendégszerető, tanításra alkalmas; 3 nem részeges, nem erőszakos, hanem megértő, a viszálykodást kerülő, nem pénzsóvár; 4 olyan, aki a maga háza népét jól vezeti, gyermekeit engedelmességben és teljes tisztességben neveli. 5 Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni Isten egyházára? 6 Ne újonnan megtért ember legyen, nehogy felfuvalkodva az ördöggel azonos ítélet alá essék. 7 Szükséges, hogy a kívülállóknak is jó véleményük legyen róla, nehogy gyalázatba és az ördög csapdájába essék.

(1) igaz beszéd ez – gör.: πιστὸς ὁ λόγος = hiteles beszéd; lásd 1,15.
pöspök – gör.: ἐπισκοπή = szemle, felügyelet, felügyelőség. A görög-római társadalomban ez a fogalom valamilyen polgári vagy vallási vezetőre vonatkozott. A zsidó kontextusban (értsd: zsinagógai környezetben) az ennek megfelelő fogalom a vén volt. Pál az efézusi  gyülekezeti véneket felügyelőknek nevezi (ApCsel 20,17.28). A feladatuk az volt, hogy »viseljenek gondot az Isten gyülekezetére« (ApCsel 20,28), ami az adott kontextusban nyilvánvalóan pásztori szerepet jelent. Feladatuk a tanítás és igehirdetés (1,3; 5,17), a vezetés gyakorlása (4-5; 5,17) és – ahogy az egész 1Tim is mutatja – a gyülekezetnek a hamis tanítástól és a világias (nem szent) életmódtól való megőrzése volt.
szép feladat – gör.: καλός, ή, όν = szép, jó, nemes, tiszteletre méltó. A pásztori vezetés tisztelendő törekvés.

A püspöki pozíció nem az ún. monarchikus episzkopátust jelenti, ami később, az egyháztörténet ókatolikus időszakában alakult ki (Kr.u. 2. század második fele), vagyis az episzkoposz szó helyi gyülekezeti felügyelőséget jelent, illetve nem feltétlenül egyetlen személy volt felügyelő egy gyülekezetben. A »püspök« szó helyett valójában helyesebb lenne a felügyelő vagy gondnok szót alkalmazni. Pál máshol a presbiter vagy vén szót használja ugyanerre a tisztségre (lásd Tit 1,5-9).

(2) legyen  – δεῖ; a görög szó morális és talán lelkiségi szükségességet is kifejez. Más helyeken (pl.: 7. és 15. vers; 5,13) olyan szavakkal fordítják, mint kell vagy szükséges.
feddhetetlen – Még Jézust is kritizálták és azt is mondta, hogy a követőit is fogják bírálni. Pál ez alatt a fogalom alatt a korrupció vagy inkompetencia megalapozott vádja alóli mentességet érti.
egyfeleségű – gör.: μιᾶς γυναικὸς. Úgy szeresse a feleségét, ahogy Krisztus szerette az egyházat (Ef 5,25) és nem keveredik hűtlen cselekedetekbe. Minden, az ebben a versben található egyéb jellemvonást Jézus tökéletesen élt meg, akinek az evangéliumokban leírt egész élete utalásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a felügyelőségre (episzkopátusra) vágyóknak miként kell élniük.

(3) A mértéktelen alkoholfogyasztás, az erőszakosság és a pénzsóvárság (nem együtt, hanem külön-külön) alkalmatlanná tesz bárkit a pásztori szolgálatra, mert ezek mutatják, hogy az illető nem feddhetetlen … megfontolt, józan és tisztességes.

(4) a maga háza népét jól vezeti – Az a vezető, aki nem katalizátora a helyes lelkiségnek saját otthonában és családjában, az nem képes inspirálni azt a bizalmat, ami szükséges ahhoz, hogy valaki másokat tanítson és vezessen a közösségben. Többre van szükség, mint formális, akadémiai, vagy professzionális képességekre. Egy férfi házassága és szülői képességei nyitott könyvnek számítanak a pásztori készség szempontjából.

(6) felfuvalkodva – Olyan embert ír le Pál, akinek a meggyőződése és magatartása szemben áll az apostoli normákkal (ld.: 6,4; 2Tim 3,4).
az ördöggel azonos ítélet alá essék – Magába foglalja Isten közvetlen rosszallását; némileg másként fordítva azt is jelentheti, hogy át kell adni őt a sátánnak, mint az 1,20-ban is láthattuk.

Az új keresztényeknek meg kell erősödniük a hitben, mielőtt vezetői szerepbe kerülnek egy gyülekezetben. Túl gyakran kerülnek újonnan megtértek felelősségteljes szerepbe olyan gyülekezetekben, ahol kevés a munkás. Az új hitnek szüksége van a növekedésre és a kipróbáltságra. Az új hívőknek kell a szolgálat helye, de nem lehet őket vezető pozíciókba helyezni mindaddig, amíg nem állnak stabilan a hitükben szilárd keresztény életvitellel és Isten Igéjének ismeretével. Csak az a személy bízható meg a vezetés felelősségével, aki a hitben és jó erkölcsben kipróbáltatott és helytállt.

(7) a kívülállóknak is jó véleményük legyen – A vezetési készségek nem tisztán »házon belüli« témát jelentenek. A gyülekezeten kívül lévő emberek és a hit fényt vet a jelentkező tulajdonságaira.
kívülállók – Azt jelenti, hogy a gyülekezet tagjai kapcsolatban állnak a külvilággal is (ld.: 1Kor 5,9-10).
az ördög csapdája – Valószínűleg a kárhozat azon jelentése, hogy a sátán szeret különféle vádakkal előhozakodni.

A gyülekezeten kívüli embereknek is jó véleménnyel kell lenniük azokkal kapcsolatban, akik vezetők egy gyülekezetben. A kívülállók felé meglévő jó reputáció, amit Pál megkövetel, akkor valósul meg, ha a keresztények jó szomszédokként és megbízható barátokként viselkednek. Ahogy polgárokként, szomszédokként és barátokként viselkedünk, az segíti vagy rombolja az evangélium kommunikálásának a lehetőségét. Vannak nem hívő barátaid? A viselkedésed előre viszi vagy gátolja a Krisztus ügyét? A gyülekezet missziójának végzése során – az egyre inkább elvilágiasodó környezetben – a gyülekezetednek szüksége van olyan emberekre, akik hidakat vernek a hitetlenek felé azért, hogy az evangéliumot vigyék el nekik.

A DIAKÓNUSOK MINŐSÍTÉSE

8 Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivás rabjai, nem haszonlesők, 9 hanem olyanok, akikben megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel. 10 De ezeket is meg kell vizsgálni előbb, csak akkor szolgáljanak, ha feddhetetlenek. 11 Feleségük is hasonlóan tiszteletre méltó legyen: nem rágalmazó, hanem mértékletes, mindenben hűséges. 12 A diakónusok legyenek egyfeleségű férfiak, akik mind gyermekeiket, mind a maguk háza népét jól vezetik. 13 Mert akik jól szolgálnak, azok szép tisztességet szereznek maguknak, és nagy bátorságot nyernek a Jézus Krisztusba vetett hit hirdetésére.

(8) ugyanígy – Mint a gyülekezeti elöljáróknak, felügyelőknek, ugyanúgy a diakónusoknak is szigorú sztenderdeknek kell megfelelniük. Néhány itt felsorolt tulajdonság némelyike megegyezik a fentebb felsoroltakkal, de a diakónusnak nem kell a tanításra alkalmasnak lennie (érdemes megfigyelni István beszédbeli ajándékát az ApCsel 7,2-53). Miközben a diakónusnak fordított διάκονος görög szó jelentése egyszerűen szolgáló; az a ki szolgál, a diakónusok tisztüket a felügyelők mellett, velük egy szinten látták el (Fil 1,1). Valószínűleg olyan szolgálatok területeire figyeltek a diakónusok, amelyek alól a felügyelőket fel kellett menteni annak érdekében, hogy több időt fordíthassanak az imádkozásra, a tanításra és az igehirdetésre (ApCsel 6,1-6).

(9) a hit titka – gör.: μυστήριον = olyan titok, amelyben kezdeményezésre van szükség; az ÚSz-ben: Isten tanácsa; valaha elrejtett, de most kijelentett; általában a keresztény kijelentés; a keresztény kijelentés egyes igazságai vagy részletei (1Kor 2,7; 4,1; 15,51; Ef 3,3.4.9; Kol 1,26-27; 2,2-3; 4,3). Ezt a szót Pál általában Isten előzőleg elrejtett, de most kijelentett tervére használja (lásd Róm 16,25-26), melynek a célja a Krisztus általi üdvösség. Miközben a gondnokoknak képeseknek kell lenniük a tanításra, a diakónusoknak fel kell azt is mutatniuk, hogy teljes mértékben megértették és megragadták a hitet, és példamutatóan fel is tudják mutatni.
a hit – Itt az apostoli hitre vonatkozik a szó – amint az 1,19 végén is (lásd még 4,1.6; 6,10.12.21; 2Tim 4,7; Tit 1,13).

(10) meg kjell vizsgálni – A diakónusi szolgálat nem vizsgáztatási alap vagy alacsony szintű tisztség a kezdők számára. A kinevezést előzetes vizsgálatnak és gondos minősítésnek kell megelőznie.

(11) Vannak akik a görög szöveg alapján (γυναῖκας ὡσαύτως σεμνάς…) női diakónusokra gondolnak itt, de ez a kinevezendő diakónus feleségére vonatkozó előírás.
mértékletes – Olyan tulajdonság, amely természetesen a felügyelők és a gyülekezet idősebb tagjai esetében is kívánatos (Tit 2,2).

(13) jól szolgálnak – Pál azt szeretné, ha Timóteus a kiválóságot támogatná, fejlesztené a szolgálat terén és nem a középszerűséget.
bátorságot – gör.: παρρησία = szabadság, bizalom, nyíltság (különösen a beszédben), szilárdság. Lényeges tényező a hűséges (és gyakran fáradságos) a Krisztus Jézusnak való szolgálat. A Krisztusért való munkálkodás megerősíti a hitet. A hűség és bizalom akkor növekszik, amikor láthatjuk, ahogyan az evangélium működik az emberek életének megváltoztatásában és a gyülekezet épülésében.

A diakónusi pozíciót valószínűleg az apostolok gondolták ki a jeruzsálemi gyülekezetben (ApCsel 6,1-6), hogy a gyülekezeti élet fizikai szükségletei ne szenvedjenek csorbát. A diakonoszok a gyülekezet vezetői voltak, és minősítésük megegyezett az episzkoposzokéval. Manapság néhány gyülekezetben, egyházban a diakónusi tiszt elvesztette a jelentőségét. Gyakran új keresztényeket kérnek fel erre a szolgálatra, de ez nem újszövetségi minta. Pál azt mondja, hogy a potenciális diakónusnak legyen komoly képzettsége és nagy gonddal legyen kiválasztva.
A protestantizmusban elkülönített lelkészi tiszt miatt ma már az sem elvárt, hogy a presbiter is képes legyen a tanításra, bár a presbiteriánus szemléletben a prédikátor, a tanító is a presbitérium tagja.

A NAGY TITOK

14 Ezeket pedig abban a reményben írom neked, hogy hamarosan eljutok hozzád. 15 Ha pedig késnék, ezekből tudd meg, hogyan kell szolgálnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és erős alapja: 16 Valóban nagy a kegyesség titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a népek között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.

(14) kell – Ez nem csak ajánlatos, hanem kifejezetten felszólító jellegű Isten szemében, hogy az ő népének egységben, harmóniában kell élnie az ő kijelentett akaratával.
Isten házában – A gyülekezet és az egyház nem szimplán egy másik emberi szerveződés. Családtagokként az »isten háztartást« alkotjuk; az egyházat az a háznép alkotja, amely felett Krisztus az úr (Mt 18,20). Pál a ház (οἶκος = háztartás) szót, illetve annak rokonértelmű szavait az egyház és a gyülekezet, illetve annak szolgálata leírására használja (1Kor 3,1; Gal 6,10; Ef 2,19; lásd 1Pét 4,17).
oszlopa – Az egyház a rábízott igazságot tartja fel.
alapja – Az egyház a megmentő evangéliumi üzenet hallhatóságának és Isten által feltárt gazdagságának a funkcionális alapja. Az ószövetségi időkben a templom volt Istenek a világba kiáramló megmentő jelenlétének a jele (egyedül és megtestesült formában), ami Isten aktív akaratát testesítette meg a világban (Ld. Ef 3,10-11).
igazság – ld. Tit 1,14.

(16) titka – Ld. a 9. vers magyarázata. Itt Pál olyan dolgokra hivatkozik, amelyek formálisan rejtve vannak, de most Isten saját akaratából fellebbentette róla a leplet egy ragyogóan fénylő hatsoros összetett portréban. A kijelentés a következőkben foglalható össze:

1. Krisztus testet öltése;
2. Krisztus feltámasztása, ami megerősíti az ő kilétét Isten Fiaként (Róm 1,4);
3. az angyali megerősítés Krisztus feltámadásával kapcsolatban (Mt 28,2) és a felemeltetés (ApCsel 1,10);
4. a kijelentés terjedése a Krisztus követőinek igehirdetésén keresztül;
5. Krisztus átalakító jelenléte az evangélium terjedésével kialakuló messzire nyúló közösségekben;
6. Krisztus dicsőséges győzelme, amit a felemeltetés tár elénk (lásd Lk 24,50-53; ApCsel 1,9-11).

Nincs szigorú kronológiai sorrendje a folyamatnak. Sokan költői vagy himnikus jelleget is tulajdonítanak ennek a versnek.
kegyesség – lelkiség. Olyan tulajdonság, ami megkövetelendő mind az episzkoposzok, mind a diakonoszok esetében, és az idős hívők esetében (Tit 2,2).

Ebben a rövid himnuszban Pál megerősíti Krisztus emberségét és istenségét. Ezzel az evangélium magját jelenti ki, »azt a titkot, amiből az igazi lelkiség fakad fel« (annak a titka, hogy miként válhatunk lelki-szellemi emberekké). Megjelent testben – Jézus ember volt; Jézus inkarnációja az Istennel való megbékélésünk alapja. Igaznak bizonyult lélekben – Jézus feltámadása megmutatta, hogy a Szent Lélek hatalma volt őbenne (Róm 8,11). Megjelent az angyaloknak és felvitetett dicsőségben – Jézus Isten. Mi nem vagyunk képesek a magunk erejéből Istennek tetszeni; Krisztuson kell függenünk, mint fürt a szőlőtőn. Emberként Jézus tökéletes életet élt, és emiatt ő tökéletes példája annak is, hogy miként kell az embernek élni. Istenként Jézus megadja nekünk a helyes cselekvés erejét. Lehetséges az Istennek tetsző élet, de csak a Krisztus követése által.

Halász Zsolt