1Tim 6

1 Akik iga alatt görnyedő szolgák, a saját uraikat méltassák teljes tiszteletre, hogy Isten nevét és a tanítást ne káromolják miattuk. 2 Akiknek pedig hívő uraik vannak, ne becsüljék le őket azért, mert testvérek, hanem annál szívesebben szolgáljanak nekik, mert hívők és szeretettek, akik a jó cselekvésére törekszenek. Ezeket tanítsd és hirdesd!

HAMIS TANÍTÁS ÉS KAPZSISÁG

3 Ha valaki tévtanokat hirdet, és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédéhez és a kegyességhez illő tanításhoz, 4 az felfuvalkodott, és nem tud semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc betegségében szenved, amelyből irigység, viszálykodás, istenkáromlás, gonosz gyanúsítás származik. 5 Ezek megbomlott elméjű és az igazságot elvető emberek torzsalkodásai, akik a kegyességet a nyerészkedés eszközének tekintik. 6 Valóban nagy nyereség a kegyesség megelégedéssel, 7 mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle. 8 De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. 9 Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. 10 Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.

 (3) tévtanokat hirdet – gör.: ἑτεροδιδασκαλέω = különféle/mindenféle dolgokat hirdetni. Ugyanaz a kifejezés, mint ami az 1,3-ban található. Az egész levélnek tulajdonképpen ez az elsődleges problémafelvetése. Pál amit ír és a mögöttes értelmet úgy látja, mintha az Krisztus saját »utasítása« lenne. – Manapság a két legfőbb bibliamagyarázati és igehirdetési hiba és tévtanítás a moralizálás (amikor csak erkölcsi tanításokat képes az igehirdető a hallgatóság fejéhez vágni számonkérő és bűnbakképző hangvételben) és a pszichologizálás (amikor az szószékről valamiféle többé-kevésbé pszichológiai előadás hangzik el). Az ilyen igehirdetés hirdetője abban a tévhitben él, hogy ezekkel az eszközökkel képes csak az igehirdetése tartalmát a mindennapokban »felhasználhatóvá«, gyakorlativá tenni. Mindkét fajta igehirdetés – vagy inkább szónoklat – kizárólag az emberi oldalra koncentrál és ezért egyik sem képes Krisztus-központúan megragadni és átadni  a keresztény hitet.
kegyesség – Más szóhasználatban: lelkiség.

(5) megbomlott – Gör.: διαφθείρω ► διεφθαρμένων = megromlott, korrupt.
igazságot elvető – Gör.: ἀποστερέω ► ἀπεστερημένων = elrabolni, elsikkasztani. A görög nyelvi szerkezet azt sugallja, hogy az ilyen emberek önmagukban romlottak. Bármely helyzetben nyilvánvaló az ő hamisságuk a pénzügyi és hatalmi haszonszerzésre való fókuszáltságuk miatt. Jézushoz hasonlóan (pl. Mt 6,19) Pál szeme előtt is elsősorban a hit keresésének és Isten valódi ismeretének a gondolata és modellje lebegett, nem pedig a meggazdagodás lehetősége.

(9) A jólét önmagában nem bűn, de a gazdagság problémává válik, amikor dominánssá válik a gazdagság elcsábítja a hiszékenyeket Istentől és pusztulásba és romlásba viszi őket.

A rengeteg példa ellenére a legtöbb ember még mindig meggyőződéssel hiszi, hogy a pénz és a hatalom boldogságot hoz. A nagyobb gazdagságra és hatalomra törekvő gazdag és hatalmas emberek egy végtelen ciklus rabjaivá válnak, ami csakis pusztulásba és romlásba torkollhat. Pál ad nekünk néhány irányelvet is:

1. Értsd meg, hogy egy napon minden gazdagság és hatalom eltűnik!
2. Légy elégedett azzal, amid van!
3. Figyeld, hogy mi mindenre vagy képes azért, hogy több pénzhez, nagyobb hatalomhoz juss!
4. Szeresd az embereket jobban, mint a pénzt és a hatalmat!
5. Szeresd jobban Isten munkáját, mint a pénzt és a hatalmat!
6. Oszd meg másokkal is azt, amid van!

Lásd még ezzel a témával kapcsolatban: Péld 30,7-9

»Csak akkor van szükséged hatalomra, ha valami ártalmasat akarsz tenni,
minden más esetben a szeretet elég, hogy elérd a céljaidat.«
(Charlie Chaplin)

A JÓ BIZONYSÁGTÉTEL

11 Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre. 12 Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt. 13 Meghagyom neked Isten színe előtt, aki életet ad mindennek, és Krisztus Jézus színe előtt, aki Poncius Pilátus alatt bizonyságot tett azzal a szép hitvallással, 14 hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig. 15 Ezt a maga idején megmutatja majd a boldog és egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya és uraknak Ura. 16 Övé egyedül a halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. Ámen.

(11) Isten embere – Az ÓSz nyelvezetét használja (Deut 33,1; 1Sám 9,6) Pál abban, hogy hangsúlyozza Timóteus feddhetetlenségét és felelősségét. Ez a fogalmazás az ÚSz-ben más helyen csak a 2Tim 3,17-ben fordul elő.
kerüld ezeket – Az ilyen és ehhez hasonló beteg és gonosz dolgok miatt figyelmezteti a 4-5., 9-10. versben. De a lényegét tekintve nem menekülni kell, hanem követni kell azokat a személyes tulajdonságokat és tetteket, amelyek lehetővé teszik a Krisztusban való életet.

(12) harcold meg – Pál összehasonlítja a Krisztushoz hűséges életet az ellenséges erőkkel szembeni erőteljes és néha veszélyes elkötelezettséggel.
szép hitvallással – Gör.: ὡμολόγησας τὴν καλὴν ὁμολογίαν = vallást tettél azzal a szép/jó/helyes hitvallással. Valószínűleg a Timóteus bemerítésekor/megkeresztelésekor, vagy az evangélium szolgálatára való kiválasztáskor Timóteus által elmondott hitvallásra gondol Pál.

Pál aktív és erőteljes igéket használ a keresztény élet leírására: kerüld, törekedj, harcolj, ragadd meg. Némelyek úgy gondolják, hogy a kereszténység passzív vallás, ami a cselekvés helyett az Istenre való várakozást részesíti előnyben. Ezzel ellentétben nekünk aktív hittel kell rendelkeznünk, gyakorolnunk kell, keményen kell dolgoznunk, önfeladásra van szükségünk és azt kell cselekednünk, ami a helyes. Nem jött-e el a te életedben is a cselekvés ideje? A keresztény szolgálat – az atlétikához hasonlóan – edzést és önfeladást igényel. A mi fegyelmünk és engedelmességünk nagyban meghatározza, hogy csak résztvevők vagy szemlélődők leszünk. Miként rangsorolják más hívők résztvevői szerepedet Krisztus csapatában?

(15-16) Pál Isten nagyságával kapcsolatos víziója nem hasonlít semmi máshoz a Bibliában. Kiemeli Isten transzcendenciáját, egyedülállóságát, mindenhatóságát, örökkévalóságát és kiválóságát. Pál etikája számára alapvető jelentőségű Isten helyes felfogása.

(15) a maga idején – A teremtés (Gen 1,1,) és a testtélétel (Gal 4,4) Isten időrendjében történt, és ekként fog Krisztus visszajövetele is megtörténni.

INSTRUKCIÓK A GAZDAGOKNAK

17 Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk. 18 A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal, 19 gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet.

(17-19) Efezus gazdag város volt, és az efezusi gyülekezetben is valószínűleg több gazdag ember volt. Pál azt tanácsolja Timóteusnak, hogy minden potenciális problémával küzdjön meg, amikor azt hirdeti, hogy a nagyobb vagyon nagyobb felelősséggel is jár. Ha gazdagsággal vagy megáldva, akkor azt köszönd az Úrnak! Ne légy gőgös és ne a pénzedben bízz! Használd a pénzed jó dolgok megvalósítására! Légy gazdag jó cselekedetekben, bőkezű és arra, hogy adj másoknak is az áldásodból! Nem számít, mennyi pénzed van, az életednek azt kell demonstrálnia, Isten kontrollálja azt a gazdagságot, amit a te gondoskodásod alá helyezett.

ŐRIZD A HITET!

20 Timóteus, őrizd meg a rád bízott kincset. Fordulj el a hazug módon ismeretnek nevezett szentségtelen, üres beszédektől és ellenvetésektől, 21 amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittől. A kegyelem veletek!

(21) Az 1Tim iránymutatást nyújt a helyi gyülekezetek vezetéséhez, ami magába foglalja a nyilvános istentiszteleteket, a felvigyázók (vének, pásztorok), a diakónusok és a speciális gyülekezeti munkások (özvegyek) kiválasztásának kritériumait. Pál azt mondja a gyülekezet vezetőinek, hogy korrigálják a helytelen tanítást, és kezeljék szeretettel és korrekten a gyülekezet minden tagját. A gyülekezetet nem pusztán a szervezés kedvéért kell szervezni, hanem mert így lehet a Krisztust tisztelni és dicsőíteni. Miközben ezeket az iránymutatásokat tanulmányozzuk, ne veszítsük szem elől, hogy mi a legfontosabb a gyülekezeti életben: Isten megismerni, együttműködni a szeret harmóniájában és Isten evangéliumát vinni a világba.

Halász Zsolt