Lk 3

euaggelisths_loukas_01

1-20. KERESZTELŐ JÁNOS

1 Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik évében, amikor Júdea helytartója Poncius Pilátus volt, Galilea negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitisz tartományának negyedes fejedelme Heródes testvére, Fülöp, Abiléné negyedes fejedelme pedig Liszániász volt, 2 Annás és Kajafás főpapok idején szólt az Úr Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. 3 Ő pedig bejárta a Jordán egész környékét, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára, 4 ahogyan meg van írva Ézsaiás próféta beszédeinek könyvében: „Kiáltó szava hangzik a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit! 5 Minden völgyet töltsetek fel, minden hegyet és halmot hordjatok el, legyen a görbe út egyenessé, a göröngyös simává: 6 és meglátja minden halandó az Isten szabadítását.” 7 A sokaságnak tehát, amely kiment hozzá, hogy megkeresztelkedjék, ezt mondta: Ti viperafajzatok! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek az eljövendő harag elől? 8 Teremjetek hát megtéréshez méltó gyümölcsöket, és ne kezdjétek azt mondogatni magatokban: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak. 9 A fejsze pedig már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik és tűzre vettetik. 10 A sokaság pedig megkérdezte tőle: Akkor hát mit tegyünk? 11 János így válaszolt nekik: Akinek két ruhája van, adjon annak, akinek nincs, és akinek van ennivalója, hasonlóan cselekedjék! 12 Vámszedők is mentek hozzá, hogy keresztelje meg őket. Ezek szintén megkérdezték tőle: Mester, mit tegyünk? 13 Nekik ezt mondta: Semmivel se hajtsatok be többet a megszabottnál! 14 Megkérdezték tőle a katonák is: Mi pedig mit tegyünk? Nekik ezt felelte: Senkit ne bántalmazzatok, senkit meg ne zsaroljatok, hanem elégedjetek meg a zsoldotokkal! 15 Mivel a nép reménykedve várakozott, és szívükben mind azt fontolgatták, vajon nem János-e a Krisztus, 16 János így válaszolt mindenkinek: Én vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket, 17 kezében szórólapát lesz, és megtisztítja szérűjét: csűrébe hordja gabonáját, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. 18 Sok másra is buzdította őket, és hirdette az evangéliumot a népnek. 19 Amikor pedig megintette Heródes negyedes fejedelmet Heródiásért, a testvére feleségéért, és minden gonosz tettéért, Heródes 20 mindezt még azzal tetézte, hogy börtönbe csukatta Jánost.

(1-2) Az ókori történészek gyakran datálták az eseményeket az éppen uralmon lévő uralkodó időszakának valamely évével, időszakával.

(1) tizenötödik évében – Ezen leírás alapján néhány lehetséges dátum felhozható, de a Kr.u. 25-26 (Tiberius fennhatósága a provinciák felett Kr.u. 11-ben kezdődött) illeszkedik a legjobban Krisztus kronológiájához. A többi megnevezett uralkodó nem segít János szolgálata kezdetének a datálásában.

Poncius Pilátus – Római kormányzó Judeában Kr.u. 26-36 között, akinek a hivatali rezidenciája Caesareában, a Földközi-tenger partján volt. (1961-ben régészek kiástak egy római amfiteátrumban egy lépcsőkövet Caesareában, ami Pilátus idejéből való, és ami tartalmaz egy vésett feliratot, ami a következpő szavakat tartalmazza: Poncius Pilátus, Judea prefectusa. Amikor Jeruzsálembe érkezett Pilátus, akkor Nagy Heródes nagyszerű palotájában lakott, ami a templom területétől dél-nyugatra volt található. Márk ezt a helyet nevezi preatoriumnak (Mk 15,16; lásd a magyarázatot ott), és ott zajlott Jézus perének a római jog szerinti szakasza (lásd a Mk 14,53 – 15,15 magyarázata).

Galilea negyedes fejedelme Heródes – Nagy Heródes halálakor (Kr.e. 4.) fiai – Arkhelaosz, Heródes Antipasz és Heródes Filipposz – kapták a jogi fennhatóságot a felosztott királyság felett. Heródes Antipasz Galilea és Perea tetrarchája (negyedes uralkodója) lett (lásd Mt 14,1 magyarázata).

Abiléné negyedes fejedelme … Liszániász – Semmit nem tudunk erről a Liszániászról azon a tényen túl, hogy ezt a nevet néhány feliraton megtalálták (Abilénében).

Tiberius a római uralkodó Kr.u. 14-től 37-ig uralkodott. Pilátus a Júdeáért felelős római kormányzó volt; Heródes Antipasz és Fülöp féltestvérek voltak és Nagy Heródes fiai, aki több mint húsz éve már halott volt. Antipasz, Fülöp, Pilátus és Liszániász alapvetően ugyanakkor a hatalommal rendelkeztek saját külön területük kormányzásában. Mindannyian Róma alattvalói voltak és feleltek azért, hogy békét tartsanak fenn saját területükön.

(2) Annás és Kajafás főpapok idején – Annás főpap Kr.u. 6-tól volt főpap, míg Gratus római hivatalnok el nem mozdította őt 15-ben a helyéről. Őt követte fia Eleázár, veje Kajafás és azután további négy fia. Bár Róma Annást eltávolította, a zsidók mégis elismerték tekintélyét (lásd Jn 18,13; ApCsel 4,6 és magyarázata), így Lukács az ő nevét is megemlíti ugyanúgy, mint a rómaiak által támogatott Kajafásét.

szólt az Úr – János igehirdetésének és tekintélyének a forrása a bemerítésben (keresztelésben). Isten üzenete úgy érkezett Jánoshoz, ahogy az ószövetségi prófétákhoz (lásd Jer 1,2; Hós 1,1,; Joel 1,1, és magyarázata; lásd még Ez 1,3).

pusztában – Sivár, elhagyott és lakatlan – nem feltétlenül sivatagos és víztelen – területet jelöl.

A zsidó jog csak egyetlen főpapot engedélyezett. Áron leszármazottai közül jelölték ki és haláláig ebben a pozícióban maradt. Ebben az időben a vallási rendszer annyira megromlott, hogy a római kormányzat jelölte ki a vallási vezetőket, hogy nagyobb kontrollt gyakorolhassanak a zsidók felett. A római vezetők mozdították el a zsidók által kinevezett Annást a főpapi pozícióból és vejével, Kajafással helyettesítették őt. Mindezek ellenére Annás megőrizhette címét (lásd ApCsel 4,6) és valószínűleg nagyobb mértékű hatalmat is gyakorolhatott. Mivel a zsidók úgy hitték, hogy a főpapi kinevezés halálig érvényes, továbbra is főpapnak nevezték Annást.

Pilátus, Heródes és Kajafás volt a leghatalmasabb vezető Palesztinában, de hozzájuk képes fölényben volt egy pusztai próféta Júdea vidéki részéből. Isten azt választotta, hogy egy magának való emberen keresztül szól, aki a történelemben nagyobb volt, mint korának bármely uralkodója közel s távol. Milyen gyakran is ítélik meg az emberek egymást a hatalom, a gazdagság, a szépség felületes sztenderdjei alapján, és a valóban nagy embereket pedig, akiken keresztül valóban munkálkodik Isten, elvétik! A nagyságot nem azon keresztül mérik, hogy mid van, hanem az Istenben való hiteden keresztül. Jánoshoz hasonlóan te is add teljesen magadat Istennek, hogy Isten hatalma működhessen rajtad keresztül is.

(3) a megtérés keresztségét – Lásd a Mt 3,11 magyarázatát. János keresztsége a szív megváltozását reprezentálta, ami magába foglalja a bűnbánatot és a szent élet folytatására vonatkozó elhatározást.

a bűnök bocsánatára – Krisztus kereszthalálával bűnbánó személyt kimenti a bűnökért járó ítéletből.

Az, hogy valaki Istenhez fordul a bűnei bocsánatáért azt is magába foglalja, hogy az illető el is forduljon a bűntől. Nem mondhatunk csak annyit, hogy hiszünk és aztán élünk a magunk választotta módon (lásd 3,7.8). Nem is élhetünk egy morálisan helyesnek ítélt életet anélkül, hogy Istennel ne lennék személyes kapcsolatban, mert ez önmagában nem hozza el a bűnbocsánatot. El kell határoznod, hogy kiszorítod életedből azokat a bűnöket, amelyekre Isten rámutat, ráadásul olyan módon, ahogy az neki tetszik.

(4) készítsétek … útját – Mielőtt egy király útrakelt egy-egy távoli országba, az utakat, amelyeken utazni szándékozott, megvizsgálták és kijavították (lásd Ézs 40,3 és magyarázata). Ehhez hasonlóan a Messiás útjának előkészítése morális és lelki módon történt János szolgálatában, ami a bűnbánatra és a bűnbocsánatra és a Megváltó szükségességére koncentrált.

(4, 5) János idejében, mielőtt egy király utazást tett volna, hírnökök adták ezt tudtul azoknak, akiket meg akart látogatni, és nekik kellett az utat előkészíteni számára. Ehhez hasonlóan, János is azt mondta a hallgatóságnak, hogy készítsék fel életüket, hogy az Úr el tudjon jönni hozzájuk. Ez nem azt jelenti, hogy neked meg kell szabadulnod minden bűnödtől vagy rossz szokásodtól mielőtt elfogadod a Krisztust. Ez inkább azt jelenti, hogy amikor elfogadod őt, ő fog foglalkozni a te bűnös voltoddal. Az útkészítés azt jelenti, hogy a múlt terhes csomagját és a jelen kétségeit félre kell tenni, hogy a Király bevonulhasson az életedbe. Ő eltünteti azokat onnan.

(6) minden halandó– Isten üdvösségét meg kell ismertetni mind a zsidókkal, mind a pogányokkal – Lukács evangéliumának egyik fő témája (lásd 2,31 magyarázata).

(6) Ez a könyv nem zsidó olvasóközönségnek és hallgatóságnak íródott. Lukács Ézsaiástól idéz, hogy megmutassa azt, hogy az Üdvösség mindenkinek szól, nemcsak a zsidóknak (Ézs 40,3-5; 52,10). Keresztelő János mindenkit hívott arra, hogy Jézussal találkozzék. Ez rád is vonatkozik függetlenül a nemzetiségedtől, társadalmi pozíciódtól, vallási meggyőződésedtől vagy politikai álláspontodtól. Isten hívása mindenkire érvényes.

(7) eljövendő harag – Kettős hivatkozás Jeruzsálem pusztulására (21,20-23), ami Kr.u. 70-ben következett be, és az utolsó ítéletre (Jn 3,36). Lásd még 1Thessz 1,10; 5,9.

(9) a fejsze … a fák gyökerén – Annak a szimbolikus kimondása, hogy az ítélet közel van azokhoz, akik a bűnbánat semmilyen jelét sem mutatják.

tűzre – Az isteni ítélet szimbóluma (lásd Mt 7,19; 13,42 és magyarázata, lásd még JerSir 1,13 és magyarázata).

(8) János hallgatóságából sokakat sokkolt, amikor azt mondta, hogy Ábrahám leszármazottjának lenni nem elegendő az üdvösség biztosítására. A vallási vezetők inkább a családi leszármazási vonalakban bíztak, mintsem abban, hogy Istenben való hittel álljanak meg. Számukra a vallás öröklött volt. De az Istennel való személyes kapcsolat nem öröklődik szülőről gyerekre. Mindenkinek meg kell hoznia a személyes döntést, hogy bízik-e vagy sem a Krisztusban. Ne más valakinek a hitében bízz a saját üdvösséged érdekében! Meghoztad-e már a személyes döntésedet, hogy a Krisztusban bízol?

(7-9) Némelyek azért akartak megkeresztelkedni (bemeríttetni), hogy elkerüljék az örök kárhozatot, de ők valójában nem bánták meg a bűneiket és nem is akarták életmódjukat megváltoztatni. János durván szólt ezekhez az emberekhez. Tudta, hogy Isten értékeli a megújulás rituáléit. A bűnük beismerése és a megváltozott élet elválaszthatatlan egymástól. A tettek nélküli hit halott (Jak 2,14-26). Jézus is keményen beszélt a nagyrabecsült vallási vezetőkkel, akikből hiányzott a bűnbánatra való hajlandóság. Azt akarták, hogy vallási tekintélynek ismerjék el őket, akarták az örök életet is, de a bűneiket nem akarták megbánni. Így életük improduktív volt. A bűntől való elfordulást tettekre kell váltani. Jézus követése többet jelent a helyes szavak és mondatok kimondásánál; azt jelenti, hogy úgy is cselekszünk, ahogy beszélünk.

(11) két ruhája – A ruha valamiféle hosszú ingszerűség volt. Mivel két ilyen hosszú ruhára nem volt szükség, ezért a másodikat oda lehet adni annak, akinek nincs (lásd 9,3 és Mt 6,9 magyarázata).

vámszedők – A vámokat, adókat a római kormányzat számára gyűjtötték be a zsidó megbízottak, akiket különösképpen utáltak a pogány hódítók segítése miatt, és mert gyakran saját népüket verték át (lásd a 19,2,8; Mt 5,46; Mk 2,16 magyarázata).

A vámszedők notóriusan becstelenek voltak. A rómaiak a kormányzáshoz gyűjtötték a pénzügyi alapot, amikor kiadták haszonbérletbe az adó begyűjtésének az előjogát. Az adószedők a beszedendő adó összegéhez egy nagyobb összeg hozzáadásával szerezték meg saját keresetüket – amennyit be tudnak még szedni – és ezt az összeget maguknak tartották meg. Ahelyett, hogy a nép fellázadt volna és kockáztatták volna a római megtorlást, megfizették, amit követeltek tőlük. A nép nyilvánvalóan utálta a vámszedőket, akik általában is korruptak és mohók voltak. János pedig azt mondta, hogy Isten még ezeket az embereket is elfogadja; Isten ki akarja tölteni kegyelmét az olyanokra, akik megvallják a bűneiket, és azután erőt akar nekik adni a megváltozott élethez.

(14) katonák – Némelyik zsidó vezető és intézmény tarthatott korlátozott létszámban haderőt (ilyen volt pl. Heródes Antipasz, a templom rendfenntartó gárdája és a vámszedők kísérete). A katonák és adószedők hivatása mint olyan nem volt kárhozatra ítélt, de az általánosan gyakorolt etikátlan módszereket velük azonosították.

A katonák azok a római csapatok is lehettek, akiket azért küldtek, hogy békét tartsanak fent ebben a messzi provinciában. Mindenesetre közülük sokan elnyomták a szegényeket és hatalmukat arra használták, hogy előnyt húzzanak mindenkiből. János arra hívta őket, hogy forduljanak el a bűntől és változtassák meg az életmódjukat.

(11-14) János üzenete legalább háromféle válaszlehetőséget vont maga után:

  1. megosztod másokkal azt, amid van;
  2. bármi legyen is a munkád, azt csináld jól és erkölcsileg fair módon;
  3. légy elégedett a keresményeddel!

János nem volt azzal megbízva, hogy kedves üzeneteket hozzon azoknak, akik bűnös életet élnek; ő arra hívta az embereket, hogy igaz életet éljenek, amikor Messiásuk útját készítette elő. Milyen változtatásokat tudsz megtenni abban, hogy megoszd másokkal azt, amid van, becsületesen és jól végezd munkád, és megelégedett légy?

(12-14) János üzenete váratlan helyeken talált visszhangra: a szegények, a becstelenek és még a gyűlölt megszálló hadseregben is. Ezek az emberek fájdalmas módon tudatában voltak tudatában annak, hogy mi lenne fontos a számukra, és becsülettel keresték az életük megváltoztatásának a módját. Követte-e valaki János tanácsait? Néhányan bizonyosan és az ő megenyhült szívük késszé vált annak az üzenetének az elfogadására, akinek az ideje közeledett.

(15) Izráel négyszáz éve nem látott prófétát. Széles körben hitték, hogy ha a Messiás eljön, akkor újra megjelenik a prófétálás (Jóel 2,28.29; Mal 3,1; 4,5). Amikor János színre lépett, az emberek izgalomba jöttek. Láthatólag nagy próféta volt, és biztosak voltak abban, hogy vágyva várt messiási korszak eljött. Néhányan valóban azt hitték Jánosról, hogy ő a Messiás. János úgy beszélt, mint a régi próféták azt hirdetve, hogy az embereknek el kell fordulniuk a bűneiktől Isten felé, hogy elkerüljék a büntetést, és hogy megtapasztalják Isten kegyelmét és elfogadását. Ez az üzenet minden korra igaz, de János ezt különlegesen sürgető módon tette; ő az embereket a Messiás érkezésére készítette fel.

(16) Szentlélekkel … keresztel – Pünkösdkor teljesedett be (lásd ApCsel 1,5; 2,4.38 és magyarázata).

és tűzzel – Itt a tűz az ítélet szimbóluma (17. vers; lásd JerSir 1,13 és magyarázata). Lásd még a pünkösdi tüzet (lásd ApCsel és magyarázata) és a próba tüzét (lásd 1Kor 3,13).

János keresztsége a vízzel a bűnök elmosását jelképezte. Az ő bemerítése az általa hirdetett bűnbánati és megújulási üzenetet követte. Jézus tűzzel való keresztelése az embert erővel és hatalommal ruházza fel, hogy Isten akaratát tegye. A Szent Lélekkel való keresztelés először Pünkösdkor adatott (ApCsel 2), amikor a Szent Lélek a hívőkre leszállt tűznyelvek formájában, felhatalmazva őket Jézus feltámadásának a hirdetésére sokféle nyelven. A tűzzel való keresztelés a Szent Lélek azon munkáját szimbolizálja, hogy Isten ítéletét hozza el azokra, akik visszautasítják a bűnbánatot.

(17) szórólapát – Lásd a Rut 1,22 magyarázata. A pelyva a meg nem térőket, a gabona az igazakat szimbolizálja. Sok zsidó gondolta úgy, hogy csak a pogányok lesznek elítélve és megbüntetve, amikor visszajön a Messiás, de János kijelentette, hogy mindenki ítélet alá esik, aki nem tért meg – beleértve a zsidókat is.

János figyelmeztetett a közelgő ítéletre azzal, hogy azokat, akik elutasítják az Istennek való életet a pelyvához – a gabonamag külső, haszontalan héja – hasonlította. Kontrasztként János azokat, akik megbánják a bűnieket és megújítják az életüket, a tápláló gabonamaghoz hasonlította. A szórólapát egy fajta vasvilla volt, ami átengedte a pelyvát, így a magok elváltak a buroktól. Azok, akik elutasítják, hogy Isten használja őket, el lesznek vetve, mert értéktelenek Isten munkájának az előmozdításában. Azok, akik megtérnek és hisznek, nagy értéket hordoznak Isten szemében, mert ők új életet kezdenek a szolgálatban.

(19) megintette Heródest … Heródiásért – Heródes Antipasz az arábiai IV. Aretas lányát vette feleségül, de elvált tőle, hogy saját unokahúgát, Heródiást vehesse el, aki már testvére – Heródes Filipposz – felesége volt (lásd Mt 14,3; Mk 6,17 és magyarázata).

(20) börtönbe csukatta Jánost Josephus szerint János Macherusban, a Holt-tengertől keletre volt bebörtönözve (A zsidók története, 18.5.2). Ez nem sokkal Jézus szolgálatának kezdete után (lásd Jn 3,22-24) történt, de Lukács azért említi meg itt ezt az eseményt, mert ezzel zárja le János szolgálatával kapcsolatos beszámolóját mielőtt elkezdi a Jézus szolgálatáról szóló tudósítását (lásd még Mt 4,12; Mk 1,14). Később röviden még visszatér János halálára (9,7-9).

(19, 20) Ebben a két versben Lukács a jövőre nézve felvillantja, hogy folytatni fogja a Jánossal kapcsolatos magyarázatát. (Az események kronológiai sorrendjére nézve lásd az Evangéliumi harmóniát.) Ez Heródes Antipasz (jellemzéséhez lásd Mk 6). Heródiás Heródes unokahúga volt, és testvére felesége is. Ő már fondorlatosan eltervezte János halálát (Mt 14,1-12). A heroditák gyilkos és álnok családot alkottak voltak. Rendre utasítani egy zsarnoki római hivatalnokot, aki bebörtönözhet és kivégeztethet, kifejezetten veszélyes volt János szempontjából, de ő éppen ezt tette.Nyilvánvaló, hogy Heródes volt az, aki kimondta az utolsó szót, de a történet még nem ért véget. Az utolsó ítéletkor Heródesnek és nem Jánosnak kell szembenéznie Isten ítéletével – az örökkévalóságig.

21-22. JÉZUS MEGKERESZTELKEDÉSE

21 Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, 22 leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.

(21) megkeresztelkedett – Lásd a Mt 3,15 magyarázata.

imádkozott – Csak Lukács jegyzi le, hogy Jézus imádkozott a bemeríttetésekor. Lukács egyik speciális témája Jézus imádkozás közben (lásd 5,16; 6,12; 9,18.28-29; 11,1; 22,32.41; 23,34.46).

Lukács hangsúlyozza Jézus emberi természetét. Jézus arra született, hogy alázatos legyen szüleivel, de be nem jelentett születéssel – kivéve a pásztorok és külföldiek. Az itt lejegyzett megkeresztelkedés Jézus első nyilvános megjelenése volt. Ahelyett, hogy Jeruzsálembe ment volna és beiktatott vallási vezetőkkel azonosult volna, Jézus egy folyóhoz ment és azokkal azonosult, akik a bűneiket megbánták. Amikor Jézus 12 éves korában meglátogatta a templomot, megértette a küldetését (2,49). Tizennyolc évvel később – bemerítkezésekor – elkezdte azt végrehajtani. És amikor Jézus imádkozott, Isten szólt és megerősítette cselekvési szándékát. Isten betört az emberi történelembe a Felkent Jézuson keresztül.

(22) leszállt rá a Szentlélek – Lukács „testi formában”. János számára ez jel volt (lásd Jn 1,32-34; lásd még a Mk 1,10 magyarázatát).

szeretett Fiam, benned gyönyörködöm – Lásd Zsolt 2,7-9 és magyarázata; Ézs 42,1; Zsid 1,5 és magyarázata. Két másik alkalommal az evangéliumszerzők  mennyből hangzó kijelentést, ami Jézusra vonatkozik:

  1. az elváltozás hegyén (9,35);
  2. a templom udvaraiban Jézus utolsó hetében (Jn 12,28).

(21, 22) A teológusok hosszú ideig gondban voltak azzal, hogy Jézus János által kereszteltette meg magát, mivel ez a keresztség a bűnösökért volt. Akkor miért tette ezt Jézus? Azért tette, mert ő egyszerre mindkettő: Isten és ember. Alávetette magát a bemerítésnek, sőt még a halálnak is, ahogy csak egy ember képes rá. Bűntelen életet élt és úgy feltámadt a halálból, ahogy csak egy Isten képes. Ez a János általi bemerítés a Jordán folyóban további lépés volt az ő, velünk bűnösökkel való azonosulásában. A galamb érkezése pedig a megerősítés, jóváhagyás jele volt. Most már Jézus „hivatalosan” is elkezdi szolgálatát Isten Fiaként róva Izráel poros útjait. Ha sebesült, bántalmazott, elnyomott, vagy megtört vagy, akkor emlékezz arra, hogy van Megváltód, aki érti az ember voltodat. Ha bűnt követsz el, emlékezz, hogy ő kifizette az árat az engedetlenségedért.

Ez a Szentírás azon ritka helyeinek egyike, ahol a Szentháromság minden személye megemlíttetik – Atya, Fiú és Szent Lélek. Az egyház hagyományos beszédmódjában az egy Isten három személyben létezik, de egylényegű, egyképpen örökkévaló és egyenrangú módon. Egyetlen magyarázat sem képes visszaadni ennek az egyedülálló kapcsolatnak az erejét és bonyolultságát. Erre nem léteznek tökéletes analógiák a természetben, mivel nem létezik másik ugyanolyan kapcsolat, mint a Szentháromságé.

23-38. JÉZUS NEMZETSÉGI TÁBLÁZATA

23 Jézus ekkor mintegy harmincesztendős volt, és úgy gondolták róla, hogy József fia, ez pedig Élié; 24 ez Mattáté, ez Lévié, ez Melkíé, ez Jannajé, ez Józsefé, 25 ez Mattitjáé, ez Ámószé, ez Náhumé, ez Heszlié, ez Naggajé, 26 ez Mahaté, ez Mattitjáé, ez Simíé, ez Jószeké, ez Jódáé; 27 ez Jóhánáné, ez Résáé, ez Zerubbábelé, ez Sealtíélé, ez Nérié, 28 ez Melkíé, ez Addíé, ez Kószámé, ez Elmadámé, ez Éré; 29 ez Jósuáé, ez Elíézeré, ez Jórímé, ez Mattáté, ez Lévié, 30 ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jónámé, ez Eljákímé; 31 ez Meleáé, ez Mennáé, ez Mattattáé, ez Nátáné, ez Dávidé, 32 ez Isaié, ez Óbédé, ez Bóázé, ez Szalmóné, ez Nahsóné, 33 ez Ammínádábé, ez Adminé, ez Arnié, ez Hecróné, ez Pérecé, ez Júdáé; 34 ez Jákóbé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Náhóré, 35 ez Szerúgé, ez Reúé, ez Pelegé, ez Héberé, ez Selahé, 36 ez Kénáné, ez Arpaksadé, ez Sémé, ez Nóéé, ez Lámeké; 37 ez Metúselahé, ez Énóké, ez Járédé, ez Mahalalélé, ez Kénáné, 38 ez Enósé, ez Sété, ez Ádámé; ez pedig az Istené.

(23-38) Van néhány különbség a Lukács-féle Jézus-genealógia és Máté-féle (Mt 1,2-16) között. Máté Ábrahámmal kezdi (a zsidó nép ősatyjával), míg Lukács a vérvonalat visszafelé követi Ádámig kimutatva Jézusnak az egész emberi fajhoz fűződő kapcsolatát (lásd 2,31 magyarázata). Ábrahámtól Dávidig Máté és Lukács genealógiája szinte teljesen megegyezik, de Dávidtól kezdve különböznek egymástól. Sok magyarázó úgy véli, hogy ez azért van, mert Máté Dávid házának leszármazását a törvény szerint követi csak a trónöröklést felhasználva; míg Lukács József közvetlen vérvonalát követi Dávidig (lásd Bevezetés a Krónikák első könyvéhez; Genealógiák) – talán ez a preferáltabb nézet. Egy másik széles körben elfogadott nézet, hogy Máté József vonalát követi (Jézus törvényes apjáé Salamonon keresztül; lásd Mt 1,6-7.16), míg Lukács Máriáét hangsúlyozza (Jézus vérrokonai Nátánon keresztül, 31. vers). Bár egy nemzetségtábla követése az anyai ágon szokatlannak számít, de a szűztől születés is az. Lukács értelmezése itt az, hogy Jézus József fia volt – úgy gondolták róla (23.), és ez eszünkbe juttatja a szűztől születéssel kapcsolatos állításait (1,34-35) és Mária szerepének fontosságát sugallja Jézus genealógiájában. Akárhogy is van, ezt a vélekedést kisebb mértékben vallják, mert József is meg van nevezve a szövegben (23.) anélkül, hogy Máriára bármilyen módon is hivatkozna Lukács.

Máté genealógiája tehát Ábrahámig megy vissza és azt mutatja, hogy Jézus minden zsidóval kapcsolatban állt (Mt 1). Lukács genealógiája Ádámig megy vissza azt mutatva ki, hogy Jézus az egész emberiséghez kapcsolódik. Ez konzisztens Lukács azon elképzelésével, hogy Jézus az egész világ Megváltója.

(23) mintegy harmincesztendős volt – Lukács történészként Jézus nyilvános szolgálatának kezdetét összekapcsolja a világtörténelemmel (ld. 1-2. vers) és Jézus életének hátralévő szakaszával. A harmincadik év volt az az életkor, mikor egy lévita elkezdte szolgálatát (Num 4,47) és amikortól egy férfit érettnek, megfontoltnak tekintettek.

úgy gondolták róla – Lukács már megerősítette a szűztől születést (1,34-35) és itt újra tisztázza, hogy József nem volt Jézus biológiai apja.

Képzeljük el, hogy a világ megváltója egy kisvárosban dolgozik, amíg el nem éri a harmincadik életévét. Hihetetlennek tűnik, hogy Jézus megelégedett volna azzal, hogy mindvégig Názáretben marad, de türelmesen bízott Atyjának az életére és szolgálatára vonatkozó időzítésében. Harminc volt a papok számára az az előírt életkor, amikor elkezdték szolgálatukat (Num 4,3). József harminc éves volt, amikor az egyiptomi fáraót kezdte szolgálni (Gen 41,46), és Dávid is harminc éves volt, amikor uralkodni kezdett Júda felett (2Sám 5,4). A harmincadik életév tehát jó időpontnak számított a zsidó kultúrában egy fontos feladat elkezdésére. Jézushoz hasonlóan ellen kell állnunk a kísértésnek, hogy előre ugorjunk mielőtt megkapnánk a Lélek iránymutatását. Vársz-e és csodálkozol-e azon, hogy minek kellene a következő lépésednek lennie? Ne ugorj előre – bízz Isten időzítésében!

Halász Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s