Lk 7

meister_der_ada-gruppe_001

1-10. JÉZUS MEGGYÓGYÍTJA A KAPERNAUMI SZÁZADOS SZOLGÁJÁT

1 Miután befejezte minden beszédét, amelyet a nép füle hallatára mondott, bement Kapernaumba. 2 Egy századosnak volt egy szolgája, akit nagyon kedvelt, s aki most beteg volt, és haldoklott. 3 Amint hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit, és kérte őt, hogy jöjjön el, és mentse meg a szolgáját. 4 Amikor odaértek Jézushoz, sürgetve kérték: Méltó arra, hogy megtedd ezt neki, 5 mert szereti népünket, ő építtette a zsinagógát is nekünk. 6 Jézus pedig elindult velük. Amikor már közel járt a házhoz, a százados eléje küldte barátait, és ezt üzente neki: Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj. 7 Ezért magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám. 8 Mert én is hatalom alá rendelt ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim. Ha szólok az egyiknek: Menj el – akkor az elmegy; és a másiknak: Jöjj ide – akkor az idejön; és ha azt mondom a szolgámnak: Tedd meg ezt – akkor az megteszi. 9 Amikor Jézus ezt meghallotta, elcsodálkozott rajta, és hátrafordulva így szólt az őt követő sokasághoz: Mondom nektek, Izráelben sem találtam ekkora hitet. 10 Amikor a küldöttek visszatértek a házba, a szolgát egészségesen találták.

(1kk) Ez a szakasz fordulópontot jelez Jézus szolgálatának lukácsi leírásában. Eddig a pontig Jézus kizárólag zsidókkal találkozott; itt elkezdi bevonni a pogányokat is. Figyeljük meg, hogy ki a központi figura ebben a drámában: a zsidó vének, a pogány (vagy római, vagy Heródes hadseregéből való) százados és a százados szolgája – nagyon különböző faji és vallási hátterek, és mérhetetlenül eltérő társadalmi pozíciók. Jézus minden korlátozáson áttört a beteg ember szüksége érdekében. Az evangélium jól elér minden etnikumot, faji, nemzeti és vallási határokon átlépve. Te is át akarsz lépni ezeken? Jézus nem tisztelte a művi szétválasztásokat és nekünk követnünk kell az ő példáját. Érd el azokat, akik megmentésére jött Jézus!

(1) Kapernaum – Lásd Mt 4,13 magyarázata.

(2) századosnak … szolgája – A százados valószínűleg Heródes Antipas erőinek a tagja volt, amit római mintára szerveztek meg, szabályosan 100 fős századokba (lásd Mt 8,5 és magyarázata). Az Újszövetségben említett római századosok tiszteletreméltó jellemzőket mutatnak fel (lásd pl. ApCsel10,2 és magyarázata; 23,17-18; 27,43). Ez a százados valódi aggodalmat mutatott a szolgájával kapcsolatban, és a zsidók is tisztelték őt, akik pozítívan nyilatkoztak róla annak ellenére, hogy pogány volt (lásd 5. és 9. vers).

A pogány tiszt egy százados volt, ami mintegy száz fő feletti parancsnokságot jelent. A tiszt hallott Jézusról, így valószínűleg Jézus gyógyító hatalmáról is. Egy kérést küldött a zsidók vénein keresztül a szolga érdekében. Lehet, hogy hallott a római hivatali ember fiának meggyógyulásáról (ami talán korábban történt, lásd Jn 4,46-54). Tudta, hogy Jézusnak megvan az ereje és hatalma ahhoz, hogy meggyógyítsa a szolgáját.

(3) zsidók véneit – A közösség nagy tiszteletnek örvendő zsidó tagjai, bár nem szükségszerűen vezetői a zsinagógának. Szerettek volna elmenni és közbenjárni a századosért. Máté tudósításában (Mt 8,5-13) a százados személyesen beszél Jézussal barátain keresztül (lásd Mt 8,5 magyarázata). Máté gyakran ilyen módon rövidít.

(3) A Mt 8,5 azt mondja, hogy a római tiszt személyesen látogatta meg Jézust, míg a Lk 7,3 szerint a tiszt a zsidó véneket küldte, hogy előadják kérését Jézusnak. Akkoriban egy személy hírvivőjével való találkozás ugyanazt jelentette, mintha magával a küldő személlyel találkozott volna. Így a küldönccel való találkozás során Jézus magával a tiszttel találkozott. A zsidó hallgatóság számára Máté a római katona hitét hangsúlyozta, míg Lukács kiemeli a zsidó vének és a pogány tiszt közti jó kapcsolatot. Ez a százados naponta delegált feladatokat és küldött csoportokat meghatározott küldetésekre, tehát ezt a módot választotta üzenetének Jézushoz való eljuttatására.

(6) nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj – Lásd Mt 8,8 magyarázata.

(9) Vö Mt 8,11 magyarázata.

elcsodálkozott – Jézus csodálkozása csak kétszer említtetik: itt a hit miatt, Názáretben a hitetlenség miatt (Mk 6,6; lásd a 6,5 magyarázata).

(9) A pogány százados nem jött Jézushoz, de azt sem várta el, hogy Jézus jöjjön őhozzá. Amiként ennek a tisztnek nem volt szüksége arra, hogy jelen legyen a parancsai végrehajtásához, úgy Jézusnak sem kellett jelen lennie a gyógyításhoz. A tiszt hite különösen azért okozott csodálkozást, mert ő olyan pogány volt, akit nem úgy neveltek, hogy ismerje a szerető Istent. Ebből fakad Jézus megjegyzése.

11-17. JÉZUS FELTÁMASZTJA A NAINI IFJÚT

11 Ezután Jézus elment egy Nain nevű városba, és vele mentek tanítványai nagy sokasággal együtt. 12 Amikor közeledett a város kapujához, íme, halottat hoztak kifelé, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a városból nagy sokaság követte. 13 Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: Ne sírj! 14 Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt: Ifjú, neked mondom, kelj fel! 15 Erre felült a halott, és elkezdett beszélni; Jézus pedig átadta az anyjának. 16 Félelem fogta el mindnyájukat, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: Nagy próféta támadt közöttünk, és meglátogatta Isten az ő népét. 17 Ez a hír elterjedt róla egész Júdeában és az egész környéken.

(11) Nain – Csak itt jelenik meg. Kis falu néhány mérföldre Názárettől délre, amely mind a mai napig ezt a nevet viseli. Általában elfogadott, hogy ez a történés valóban ott esett meg.

(12) A zsidó tradícióban fontos volt a halott tisztelete. A temetési menet a halott rokonaival a holttestet követve, amit gyolcsba csavartak és egy fajta guruló hordágyra tettek, a városon keresztül vonult és a nézelődők csatlakozhattak a menethez. Ezen felül felfogadott siratók is hangosan siránkoztak, hogy az emberek figyelmét a temetési menetre fordítsák. A család gyásza 30 napig tartott.

(14) megérintette a koporsót – Ezzel a tettével Jézus a rituális tisztátalanságot kockáztatta (vö. Num 19,16).

koporsó – A fiút valószínűleg egy kordén vitték nyitott koporsóban, ahogy a zsidó szokás akkoriban diktálta, illetve az a tény is ezt sugallja, hogy felült a koporsóban Jézus parancsára. Jézus azon három személy közül az első, amikor valakit a halálból támasztott fel. A másik kettő Jairus lánya (8,40-56) és Lázár (Jn 11,38-44) volt.

(15) átadta az anyjának – Vö. 1Kir 17,23; 2Kir 4,36-37.

(16) dicsőítették az Istent – Lásd 1,64 és magyarázata.

(16) Az emberek Jézusra prófétaként gondoltak – mint az ószövetségi próféták esetében –, mivel bátran hirdette Isten üzenetét és néha halottakat támasztott fel. Mind Illés, mind Elizeus (1Kir 17,17-24; 2Kir 4,18-37) támasztotta fel gyereket a halálból. Az emberek helyesen gondolkoztak abban a tekintetben, hogy Jézus próféta volt, de ő sokkal több is: ő maga Isten.

(11-17) Az özvegy helyzete komoly volt. Elvesztette a férjét és most egyetlen fia is meghalt – utolsó reménye a támogatásra. A gyászolók tömege hazament volna, így ő egy fillér nélkül és egyedül maradt volna. Az özvegy valószínűleg már túl volt a gyermeknemző korán és nem is ment volna már férjhez. Ha nem jön valamilyen rokon a segítségére, a jövője zordnak látszik. Könnyű préda lehet a svindlerek számára, és valószínűleg inkább lesüllyedt volna az ételért való koldulás szintjére. Valójában – ahogy azt Lukács újra hangsúlyozza – ez az asszony is olyan személy volt, akik segítségére Jézus eljött – és segített is az asszonynak. Jézus nagyonis szánakozik a fájdalmadon, és neki megvan a hatalma, hogy reményt hozzon fel minden tragédiából.

Ez a történet is az üdvösséget illusztrálja. Az egész világ halott volt a bűnben (Ef 2,1), ahogy az özvegy fia is halott volt. Halottnak lenni azt jelenti, hogy semmit sem tudunk tenni azért, hogy magunkon segítsünk, még segítséget sem tudunk kérni. De Isten könyörült rajtunk amikor elküldte Jézust, hogy feltámasszon minket az életre vele együtt (Ef 2,4-7). A halott ember nem örökölte a második esélyt az életre, és mi sem örökölhetjük az új életet Krisztusban. De elfogadhatjuk Isten élet-ajándékát, hogy az ő akaratát teljesítsük.

18-35. KERESZTELŐ JÁNOS KÉRDÉSE ÉS JÉZUS VÁLASZA

18 Mindezt hírül vitték Jánosnak a tanítványai. Ő pedig magához hívatott tanítványai közül kettőt, 19 és elküldte őket az Úrhoz ezzel a kérdéssel: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk? 20 Amikor odaérkeztek hozzá ezek a férfiak, ezt mondták: Keresztelő János küldött minket hozzád ezzel a kérdéssel: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk? 21 Jézus abban az órában sokakat meggyógyított betegségükből és bajukból, megszabadított gonosz lelkektől, és sok vaknak adta vissza a látását. 22 Ezért így válaszolt nekik: Menjetek el, vigyétek hírül Jánosnak, amit láttatok és hallottatok: Vakok látnak, sánták járnak, leprások tisztulnak meg, süketek hallanak, halottak támadnak fel, a szegényeknek hirdettetik az evangélium, 23 és boldog, aki nem botránkozik meg énbennem. 24 Amikor János követei elmentek, beszélni kezdett a sokaságnak Jánosról: Miért mentetek ki a pusztába? Szélingatta nádszálat látni? 25 Ugyan miért mentetek ki? Finom ruhákba öltözött embert látni? Hiszen akik drága ruhákat viselnek és fényűzően élnek, azok a királyi palotákban vannak. 26 Ugyan miért mentetek ki? Prófétát látni? Bizony, mondom nektek, még prófétánál is nagyobbat! 27 Ő az, akiről meg van írva: „Íme, elküldöm előtted követemet, aki elkészíti előtted az utat.” 28 Mondom nektek, hogy asszonytól születettek közül senki nem nagyobb Jánosnál, de aki a legkisebb az Isten országában, nagyobb nála. 29 Az egész nép, sőt még a vámszedők is hallgattak rá, és igazat adtak Istennek azzal, hogy megkeresztelkedtek János keresztségével, 30 a farizeusok és a törvénytudók azonban elvetették Isten akaratát azzal, hogy nem keresztelkedtek meg általa. 31 Kihez hasonlítsam tehát ezt a nemzedéket? Kihez is hasonlók? 32 Hasonlók a piacon ülő gyermekekhez, akik azt kiáltják egymásnak: Zenéltünk nektek, és nem táncoltatok, siratót mondtunk, és nem sírtatok. 33 Mert eljött Keresztelő János, aki nem eszik kenyeret, nem iszik bort, és azt mondjátok: Ördög van benne. 34 Eljött az Emberfia, aki eszik és iszik, és azt mondjátok: Íme, falánk és részeges ember, vámszedők és bűnösök barátja. 35 De a bölcsességet minden bölcs igazolja.

(19) mást várjunk? – János bejelentette a Messiás érkezését, de már hónapok óta a börtönben bágyadozik, és Jézus munkája még nem hozta azokat az eredményeket, amelyeket János nyilvánvalóan várt. Csalódása természetesnek mondható. Megerősítést akart és talán siettetni is akarta Jézust a további tettek irányába.

(22) vigyétek hírül Jánosnak, amit láttatok és hallottatok – A válaszban Jézus a gyógyításaira és az életeket helyreállító csodáira mutatott. Nem ígért semmit, de tisztán megfigyelhető bizonyítékot mutatott – olyan bizonyítékot, amely a Messiás megjövendölt szolgálatát tükrözte.

a szegényeknek hirdettetik az evangélium – Jézus saját szolgálatával kapcsolatos áttekintésében lenyűgöző tettek erősödő skáláját használja, lezárva a feltámasztott halottakkal és a szegényeknek hirdetett jó hírrel. Ilyen módon emlékezteti Jézus Jánost, hogy ezeket jövendölték a Messiással kapcsolatban az Írásokban (lásd Ézs 29,18-21; 35,5-6 és magyarázata; 61,1; Lk 4,18) és magyarázata).

(20-22) Az itt felsorolt bizonyítékok Jézus messiási voltával kapcsolatban a legjellemzőbbek. Megfigyelhető tettekből áll a lista és nem teóriákból – cselekedetek, amelyeket Jézus kortársai láttak és beszámoltak nekünk róluk, és Lukács a Szentlélek fény emellett egybeszerkesztett, hogy mai is olvashassunk róluk. A próféták azt mondták, hogy a Messiás konkrétan ezeket a dolgokat fogja tenni (lásd Ézs 35,5.6; 61,1). Ezek a konkrét bizonyítékok segítettek Jánosnak – és nekünk is segítenek – felismerni, hogy kicsoda Jézus.

(23) aki nem botránkozik meg – Jézus nem akarta elbátortalanítani vagy összekuszálni Jánost.

(18-23) János zavart volt, mert a tudósítások, amiket Jézusról kapott, váratlanok és hiányosak voltak. János kétségei természetesnek mondhatók, és Jézus nem is dorgálta meg őt ezekért. Ehelyett olyan módon válaszolt, amit János biztosan megért: Jézus elmagyarázta, hogy ő teljesítette azt, amit a Messiásnak feltehetően teljesítenie kellett. Isten tudja kezelni a kétségeinket és üdvözli a kérdéseinket. Vannak-e kérdéseid Jézussal kapcsolatban; arról, hogy ki ő, vagy mit vár tőled? Ismerd el azokat magad és Isten előtt, és kezdd el keresni a válaszokat! Csak ha becsülettel szembenézel a saját kétségeiddel, kezdheted el megoldani azokat.

(24, 26) Miért mentetek ki a pusztába? – János nem volt gyenge hírvivő, akit az emberi véleményekkel való nyomásgyakorlás megingatott volna. Ellenkezőleg, ő valódi és igaz próféta volt.

(26) prófétánál is nagyobbat – János volt az egyetlen próféta, akinek a küldetése a Messiás útjának az előkészítése volt.

(28) aki a legkisebb az Isten országában – Lásd Mt 11,11 és magyarázata.

(28) Az emberek közül egyetlen egy sem teljesítette úgy Isten adta feladatát, mint János. Még Isten országában is a János után jövőknek nagyobb lelki örökségük van, mert nekik világosabb ismeretük van Jézus halálának és feltámadásának céljával kapcsolatban. János volt az utolsó, aki ószövetségi prófétaként funkcionált; az utolsó, akinek fel kellett készítenie a népet a közelgő messiási korra. Jézus nem állította szembe az ember Jánost a többi kereszténnyel; ő a Krisztus előtti életet a Krisztus uralmának teljességében élt élettel állította szembe.

(29) vámszedők – Lásd Mt 5,46 és magyarázata.

(30) törvénytudók –Lukács által az írástudókra (a törvény tanítói) használt megjelölés (lásd 10,25.37; 11,45-46.52; 14,3; lásd még Mt 22,35), akik közül a legtöbb egyben farizeus is volt (lásd 5,17 és magyarázata).

elvetették Isten akaratát – A vámszedők megmutatták szándékukat a bűnbánatra azzal, hogy elfogadták János keresztségét, miközben a farizeusok azzal bizonyították Isten üzenetének a visszautasítását, hogy elutasították a bemeríttetést.

(29, 30) A köznapi emberek – beleértve a vámszedőket (aki a gonoszt testesítették meg a legtöbb ember gondolkodásában) – hallották János üzenetét és megbánták a bűneiket. Ezzel szemben a farizeusok és a törvény szakértői – a vallási vezetők – visszautasították szavait. A saját életmódjukhoz ragaszkodva igazolták saját látásmódjukat, értékrendjüket, és elutasították más nézetek meghallgatását. Ők elvetették Isten akaratát. Olyan közel álltak Jézushoz és mégis oly messze voltak tőle. Az igazság előttük állt és ők elutasították őt. Mit kezdesz azzal az igazsággal, amit Isten Igéjében olvasol?

(32) hasonlók a piacon ülő gyermekekhez – Az emberek visszautasították mind Jánost, mind Jézust, de különböző okokból: mint a gyerekek, akik ugyanúgy elutasítják az örömteli, mint a szomorú játékot is. Nincs az az ok, amiért csatlakoznának Jánoshoz, ha ő a legszigorúbb szabályokat követi, de Jézushoz sem csatlakoznának, ha ő a legkülönfélébb emberekhez csatlakozik.

zenéltünk nektek – Lásd Mt 11,17 és magyarázata.

(34) Emberfia – Lásd Mk 8,31 és magyarázata.

vámszedők és bűnösök barátja – Jézus olyan emberekkel evett együtt és beszélgetett, akik vallásosak voltak és társadalmilag kivetettek. Még egy adószedőt is elhívott apostolnak (5,27-32)

(33, 34) A farizeusok nem izgatták magukat saját Keresztelő Jánossal és Jézussal szembeni következetlenségük miatt. Jók voltak saját „bölcsességük” megmagyarázásában. Legtöbbünk könnyen talál lenyűgöző érveket arra, hogy megtegyük vagy elhiggyük azt, ami a céljainknak és érdekeinknek megfelel. Ha nem vizsgáljuk felül gondolatainkat Isten igazságának fényében, bármit is teszünk, biztos, hogy magától értetődő módon ugyanolyan önérdeket szolgáló személyek leszünk, mint a farizeusok.

(35) de a bölcsességet minden bölcs igazolja – [gör.: καὶ ἐδικαιώθη ἡ σοφία ἀπὸ πάντων τῶν τέκνων αὐτῆς = de a bölcsességet minden gyermeke/fia igazolja (א kódex: de a bölcsességet minden munkája/hatása igazolja). Károli 1908: És igazoltatik a bölcsesség minden ő fiaitól] Az ostoba kritikák elutasításával szemben, a lelkileg bölcs ember láthatja, hogy mind János, mind Jézus szolgálata különbségeik ellenére is Istentől való volt. Lásd Mt 11,19 és magyarázata.

(31-35) A vallási vezetők utálták Jánost is és Jézust is, de nem zsenírozták magukat, hogy  állandóan hibát keressenek. Kritizálták Keresztelő Jánost, mert böjtölt és nem ivott bort. Kritizálták Jézust, mert jókat evett és bort ivott adószedők és bűnösök társaságában. Az ő valódi ellenvetésüknek mindkét férfival szemben természetesen semmi köze sem volt az étkezési szokásokhoz. Amit a farizeusok és a törvénytudók ki nem állhattak, az ő álszentségnek való kitettségük volt.

36-50. A BŰNÖS NŐ MEGKENI JÉZUS LÁBÁT

36 Egy farizeus arra kérte Jézust, hogy egyék nála. Ő bement a farizeus házába, és asztalhoz telepedett. 37 Egy bűnös asszony pedig, aki abban a városban élt, megtudva, hogy Jézus a farizeus házának vendége, olajat vitt magával egy alabástromtartóban, 38 megállt mögötte, a lábánál sírva, és könnyeivel kezdte öntözni a lábát, és hajával törölte meg; csókolgatta a lábát, és megkente olajjal. 39 Amikor pedig látta ezt a farizeus, aki meghívta őt, ezt mondta magában: Ha ő próféta volna, tudná, ki és miféle asszony az, aki őt megérinti, mivel bűnös ez az asszony. 40 Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta neki: Simon, van valami mondanivalóm neked. Ő pedig így szólt: Mester, mondd! 41 Jézus ezt mondta: Egy hitelezőnek volt két adósa: az egyik ötszáz dénárral tartozott, a másik ötvennel. 42 Mivel nem volt miből megadniuk, mind a kettőnek elengedte. Vajon melyikük szereti őt jobban? 43 Simon így válaszolt: Úgy gondolom, hogy az, akinek többet engedett el. Ő pedig ezt mondta neki: Helyesen ítéltél. 44 Majd az asszony felé fordulva ezt mondta Simonnak: Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet a lábam megmosására, ő pedig könnyeivel öntözte lábamat, és hajával törölte meg. 45 Te nem csókoltál meg, ő pedig mióta bejöttem, nem szűnt meg csókolni a lábamat. 46 Te nem kented meg olajjal a fejemet, ő pedig drága olajjal kente meg a lábamat. 47 Ezért mondom neked: neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret. 48 Az asszonynak pedig ezt mondta: Megbocsáttattak a te bűneid. 49 Az asztalnál ülők erre kérdezgetni kezdték egymás között: Kicsoda ez, aki a bűnöket is megbocsátja? 50 Ő pedig így szólt az asszonyhoz: A te hited megtartott téged, menj el békességgel!

(36kk) Hasonló dolog történt később Jézus szolgálata során (lásd Mt 26,6-13; Mk 14,3-9; Jn 12,1-11).

(37) egy bűnös asszony – Valószínűleg hallotta Jézust beszélni, és bűnbánatból elhatározta, hogy új életet fog élni. Kijött a paráznaságból, mert megértette, hogy neki is megbocsáttatik minden bűne.

alabástromtartó – Hosszú nyakú gömbszerű edény.

olajat – Illatosított kenőcs.

(38) megállt mögötte, a lábánál – Jézus hátradőlt egy fekvőhelyen, lábait az asztal mentén kinyújtva, ami lehetővé tette az asszony számára, hogy megtörölje a lábát a hajával anélkül, hogy zavarta volna Jézust.

megkente olajjal – A megkenés talán eredetileg Jézus fejére volt szánva, ehelyett a lábára került. Hasonlót tett a betániai Mária körülbelül egy héttel a keresztrefeszítés előtt (lásd Jn 12,3).

(38) Bár az asszony nem volt meghívva, mégis belépett a házba és Jézus mögé térdelt, a lábaihoz. Jézus idejében szokás volt az evéshez elfeküdni. A vacsoravendégek díványon feküdtek, fejükkel közelebb az asztalhoz., felkönyökölve az egyik könyökökön, lábukat kinyújtva maguk mögött. Így az asszony könnyen ráönthette Jézus lábára a kenőcsöt anélkül, hogy közelebb került volna az asztalhoz.

(41) ötszáz dénárral – Egy napszámos napi keresete kb. egy dénár volt abban az időben.

vizet a lábam megmosására – A vendéglátás minimális gesztusa.

(44kk) Lukács újra csak ellentétbe állítja a farizeust a bűnössel, és újra a bűnös jön ki „elsőnek”. Simon elkövetett néhány társadalmi hibát azzal, hogy kihagyta Jézus lábmosását (a vendégeknek nyújtott szolgáltatás, mert a szandált viselő láb nagyon piszkossá vált nap közben), fejének olajjal való megkenését, és a köszöntő csók adását. Lehet, hogy Simon úgy érezte, hogy ő túl jó Jézusnak? Megpróbálta Jézust finoman megalázni? Bármi volt is helyzet, a kontraszt igen éles. A bűnös asszony könnyekkel, drága illatszerrel és csókokkal halmozta el Megváltóját. Ebben a történetben ő a hálával telt erkölcstelen asszony az, és nem a vallási vezető, akinek megbocsáttattak a bűnei. Mindenesetre Isten kegyelme hit által az, ami megment bennünket, és nem a szeretet cselekedetei, vagy a nagylelkűség, ami az asszony részéről demonstrálta igaz hitét, Jézus pedig tisztelte őt.

(47) nagyon szeretett – A szeretete a megbocsájtott állapotának a bizonyítéka volt, és nem az alapja. Az 50. vers világosan állítja, hogy a hite alapján lett megmentett. Lásd Ef 2,8 és magyarázata.

A túláradó szeretet természetes válasz a megbocsájtásra és a hitnek megfelelő konzekvencia is. De csak azok, akik felfogják saját bűnük mélységét, képesek megbecsülni azt a teljes megbocsájtást, amit Isten nyújt nekik. Jézus megmentette összes követőjét az örök haláltól, akár szélsőségesen gonoszok, akár társadalmilag elfogadottan jók voltak. Becsülöd-e Isten kegyelmének a nagyságát? Hálás vagy-e megbocsájtásáért?

(50) hited megtartott téged – A bűnei megbocsájttattak és megtapasztalhatja Isten békéjét (lásd 1,79 verset és 2,14 magyarázatát).

(49, 50) A farizeusok hitték, hogy csak Isten bocsájthatja meg a bűnöket, tehát csodálkoztak azon, hogy ez az ember azt mondja, hogy az asszony bűnei meg vannak bocsájtva. Nem fogták fel azt a tényt, hogy Jézus valóban Isten. (Lásd még 5,17-26 és magyarázata.)

Halász Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s