Lk 8

1-3. A JÉZUST KÖVETŐ ASSZONYOK

¹ Ezután városról városra és faluról falura járt, és hirdette az Isten országának evangéliumát. Vele volt a tizenkettő ² és néhány asszony, akiket gonosz lelkektől szabadított meg, és betegségekből gyógyított meg: Mária, akit Magdalainak neveztek, akiből hét ördög ment ki, ³ Johanna, Kúzának, Heródes egyik főemberének felesége, és Zsuzsanna, de sok más asszony is, akik vagyonukból támogatták őket.

(1) ezután városról városra és faluról falura járt – Jézus szolgálatának központja Kapernaum volt, és a legtöbb beszédét zsinagógákban tartotta, de itt újra városról városra járt a második vidéki körútján. Az első körútja témájában lásd a 4,43-44; Mt 4,23-25; Mk 1,38-39 szakaszt. A harmadik körúthoz lásd Mk 9,1-6 szakaszt.

Isten országának – Lásd a 4,43 magyarázata.

(2) Mária, akit Magdalainak neveztek – Lakhelye Magdala volt. Személye nem keverendő össze a 7. részbeli bűnös asszonyéval, vagy a betániai Máriával (Jn 11,1).

(3) Zsuzsanna – Róla ennél többet nem tudunk.

támogatták őket – Jézus és tanítványai nem csodák útján látták el magukat, hanem az ezekhez az asszonyokhoz hasonlóan hálás emberek szolgálatából és adományaiból éltek.

(2, 3) Jézus az asszonyokat a degradált és kiszolgáltatott helyzetből a vele való közösség örömébe és a szolgálatba emelte fel. A zsidó kultúrában az asszonyok nem tanulhattak a rabbiktól. Azzal, hogy megengedte ezeknek az asszonyoknak, hogy vele utazzanak, Jézus azt mutatta meg, hogy minden ember egyenlő Isten gondviselésében. Ezek az asszonyok saját vagyonukból támogatták Jézust szolgálatát. Sokkal tartoztak neki, mert némelyikükből démonokat űzött ki, másokat pedig meggyógyított.

Itt kaphatunk a Jézus szolgálata mögött állókkal kapcsolatban némi betekintést. Az előtérben lévők szolgálatát azok támogatják, akik kevésbé láthatók, de lényeges munkát végeznek. Ajánld erőforrásaidat Istennek akár a központban vagy, akár nem.

4-15. A MAGVETŐ

⁴ Amikor pedig nagy sokaság gyűlt össze, és városról városra sokan csatlakoztak hozzá, egy példázatot mondott nekik: ⁵ Kiment a magvető vetni. Vetés közben némely mag az útfélre esett, és eltaposták, vagy megették az égi madarak. ⁶ Némelyik a köves helyre esett, és alighogy kihajtott, elszáradt, mert nem kapott nedvességet. ⁷ Némelyik a tövisek közé esett, és amikor vele együtt felnőttek a tövisek is, megfojtották. ⁸ Némelyik pedig a jó földbe esett, és amikor felnövekedett, százszoros termést hozott. Amikor ezeket elmondta, így kiáltott: Akinek van füle a hallásra, hallja! ⁹ Megkérdezték tőle a tanítványai, hogy mit jelent ez a példázat. ¹⁰ Ő ezt mondta: Nektek megadatott, hogy ismerjétek az Isten országának titkait, de a többieknek példázatokban adatik, hogy akik látnak, ne lássanak, és akik hallanak, ne értsenek. ¹¹ A példázat pedig ezt jelenti: A mag az Isten igéje. ¹² Akiknél az útfélre esett, azok meghallották az igét, de azután jön az ördög, és kiragadja a szívükből, hogy ne higgyenek, és ne üdvözüljenek. ¹³ Akiknél a köves helyre esett, azok amikor hallják, örömmel fogadják az igét, de nem gyökerezik meg bennük: ezek hisznek egy ideig, de a megpróbáltatás idején elbuknak. ¹⁴ A tövisek közé esett mag: ezek azok, akik hallották az igét, de mikor elmennek, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei megfojtják őket, és nem érlelnek termést. ¹⁵ A jó földbe esett mag: ezek pedig azok, akik igaz és jó szívvel hallgatják az igét, meg is tartják, és termést hoznak állhatatossággal.

(4) példázatot – Ettől a ponttól Lukács evangéliumában Jézus túlnyomórészt példázatokat használ (lásd Mt 13,3, Mk 4,2 magyarázata) a tanítás eszközeként. Bizonyos értelem hatékonyabb és könnyebben megjegyezhetőek voltak, mert ismert jeleneteket használt azokban. Bár a példázatok (gör. παραβολή = egymás mellé helyezés, összehasonlítás; hasonlat, példabeszéd, eltérés) tisztázták Jézus tanítását, rejtett jelentéseket is hordoztak, ami további magyarázatot is követelt. Ez a rejtett jelentés felhívást jelentett az őszinte érdeklődők számára a további vizsgálatra, tudakozódásra, tanulásra az olyan dolgok iránt, amit Jézus el akart rejteni a hitetlenek elől (lásd 10. és magyarázata). A parabolákban Jézus ellenségei nem találhattak olyan közvetlen állításokat, amit felhasználhattak volna ellene. A magvető példázata azon három példázat egyike, melyek a szinoptikus evangéliumok mindegyikében megtalálhatóak (Mt 13,1-23; Mk 4,1-20). A másik a mustármag példázata (13,19; Mt 13,31-32; Mk 4,30-32), a szőlőtő példázata pedig a harmadik (20,9-19; Mt 21,33-46; Mk 12,1-12).

Jézus gyakran közvetítette a lelki igazságokat példázatoknak nevezett rövid történeteken keresztül. Ezek a történetek ismerős dolgokat vagy történeteket írtak le, melyekbe meglepő csavarokat iktatott be. Az ismertet a rejtettel összekapcsolva és a hallgatóságot elgondolkodásra kényszerítve ezek a parabolák spirituális igazságokra mutattak rá. Egy példázat a hallgatókat arra kényszeríti, hogy a maguk számára fedezzék fel az igazságot, és elrejti azok elől, akik túl lusták vagy eltompultak ahhoz, hogy megértsék azt. Jézus példabeszédeinek az olvasása során vigyáznunk kell arra, hogy ne olvassunk beléjük túl sokat. A legtöbb példázatnak egyetlen lényege és egyetlen jelentése van.

(5) vetni – A keleti gyakorlatban néha először a magot vetették el és csak azután szántották fel a földet. Sok mezőn keresztül utak és ösvények vezettek, és a forgalom sok földfelületet tett túl keménnyé ahhoz, hogy a mag gyökeret verhessen benne.

(5) Miért is engedné meg egy paraszt, hogy az értékes mag a gyalogösvényen, a sziklán, vagy a tövisek közt landoljon? Nem felelősségteljes földműves az, aki össze-vissza hajigálja a magot. A nagy mezőn elfogadhatónak tartott módszert alkalmazza: marokból szórja a magot ahogy megy végig a mezőn. Az a célja, hogy amennyire lehetséges, minél több mag hulljon a jó talajba, de a veszteség elkerülhetetlen, amikor némelyik mag kevésbé termékeny helyre esik vagy oda fújja a szél. Hogy néhány mag nem hoz termést, az nem a gondos földműves vagy a mag hibája. A hozama annak a talajnak állapotától függ, ahová a mag hullik. A felelősségünk, hogy a mag (Isten igéje, üzenete) szórása, de nem adhatjuk fel, ha erőfeszítéseink néhol sikertelenek.

(6) köves helyre – A talaj vékony rétege, ami a sziklát fedte. Bármennyi nedvesség is esett az ilyen helyre, azonnal el is párolgott, minek folytán a kisarjadt mag elszáradt és elpusztult (lásd Mt 13,5-6).

(8) százszoros termést – Lukács változata sokkal rövidebb, mint Mátéé (13,8) és Márké (4,8), de a lényeg ugyanaz: a mennyiség növekedése a talaj minőségétől függ.

hallja – Felhívás a hallgatóság számára, hogy értse meg az üzenetet és értelmezzék magukra.

(9) tanítványai – Ez magába foglalta a körülötte lévőket a tizenkettővel együtt (Mk 4,10).

(10) az Isten országának titkait – Azok az igazságok, amelyek csak Isten kijelentése folytán ismerhetők meg (vő. Ef 3,3 és magyarázata; 1Pét 1,10-12). Lásd a Mk 4,11 magyarázata.

akik látnak, ne lássanak – Ez az Ézsaiástól való idézet (6,9) nem olyan szándékot fejez ki, hogy némelyek nem értenék az elmondottakat, hanem egyszerűen csak annyit állít, hogy szomorú tény az, hogy azok, akik nem akarják elfogadni Jézus üzenetét, azok előtt az igazság rejtve fog maradni. Végső sorsuk a teljes idézetben rejlik: Mt 13,14-15 (lásd Mk 4,12 magyarázata).

Miért nem értették a tömegek Jézus szavait? Lehet, hogy ők katonai vezetőt vagy politikai Messiást vártak, és nem tudták a szeretetteljes tanítói stílust a prekoncepciójukba illeszteni. Lehet, hogy féltek a vallási vezetők nyomásgyakorlásától, és nem akartak túlzottan elmélyedni Jézus szavainak az értelmében. Isten azt mondta Ézsaiásnak, hogy az emberek értelem, megértés és figyelem nélkül hallgatnak, és bárminek a tanulása nélkül figyelnek (Ézs 6,9). AZ ilyen fajta reagálással konfrontál Jézus. A földműves története az emberek Jézus többi történetére adott reakciójának pontos képe volt.

(11) Isten igéje – Az üzenet, ami Istentől származik.

(12) ne higgyenek – Az ördög célja, hogy az emberek ne halljanak értő módon, és emiatt nem alkalmazzák magukra az üzenetet, és emiatt ne jussanak be az üdvösségbe.

(13) hisznek egy ideig – A hitmód felületes jellegű és nem visz a megváltásra. Hasonló ahhoz, amit Jakab halottnak nevez (Jak 2,17.26) és meddőnek (Jak 2,20; lásd a 2,14-26 magyarázata) nevez.

(11-15) Az útfél-emberek, mint a vallási vezetők legtöbbje, elutasítja, hogy higgyen Isten üzenetének. A köves hely típusú emberek, mint sokan a Jézust követő tömegben, hisznek az üzenetnek, de sohasem jutnak el odáig, hogy bármit is megtegyenek abból. A tövis-típusúakat elöntik a gondok és a csábító anyagiasság, és nem hagynak semennyi teret sem Istennek az életükben. A jó talaj típusú ember, a fenti csoportok mindegyikével szemben Jézust követi, bármibe kerül is. Melyik típusú föld vagy.

16-18. A LÁMPÁS

¹⁶ Aki lámpást gyújt, nem takarja le edénnyel, ágy alá sem rejti, hanem a lámpatartóra teszi, hogy akik bemennek, lássák a világosságot. ¹⁷ Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napvilágra ne kerülne, és nincs olyan titok, amely ki ne tudódna, és ismertté ne válna. ¹⁸ Vigyázzatok tehát, hogyan hallgatjátok! Mert akinek van, annak adatik, de akinek nincs, attól még az is elvétetik, amiről azt gondolja, hogy az övé.

(16) lámpást gyújt – Bár Jézus üzenetének nagy részét példázatokban fogalmazta meg, az volt a szándéka, hogy a tanítványok az igazságokat a lehető legszélesebb körben ismerté tegyék (lásd 11,33 magyarázata).

lámpatartóra teszi – Lásd Mt 5,15 magyarázata.

(17) Ez a vers a 16. verset magyarázza. Ez a megismertetendő igazság sorsa (vö. 12,2 és magyarázata). A tanítványok olyan proklamáció, kihirdetés előtt álltak, ami egyetemessé fog válni.

(16, 17) Ha a Jézussal kapcsolatos igazság fénye megvilágosít bennünket, akkor az a kötelességünk, hogy másoknak ugyanezt a fényt kitegyük, hogy segítsünk nekik. A Krisztusról való bizonyságtételünknek nyilvánosnak és nem rejtettnek kell lennie. Nem tarthatjuk meg pusztán saját magunknak a hasznokat, hanem tovább kell adnunk azt másoknak is. Hogy segíteni tudjunk, ahhoz jó helyen kell lennünk. Keresd annak alehetőségeit, hogy a fényeddel világíts, amikor a hitetleneknek arra van szükségük, hogy lássanak.

(18) vigyázzatok tehát, hogyan hallgatjátok – A tanítványok nemcsak saját maguk miatt figyeltek, hanem azok miatt is, akik felé szolgálni fognak (lásd Mk 4,24; vő. Jak 1,19-22). Az igazság, amit nem értenek meg és nem alkalmaznak, elvész (lásd 19,26; Fil 3,16 és magyarázata), de az az igazság, amit felhasználunk, sokszorozódni fog.

Isten igéjének az alkalmazása segít nekünk a növekedésben. Ez mind a fizikai, mind a mentális, mind a lelki életünkre érvényes elv. Például: az izom edzés, gyakorlás esetén növekedni, erősödni fog, de a nem használt izom gyengülni fog, petyhüdtté fog válni. Ha nem erősödsz, akkor gyengülsz; nem lehet veszteg maradni. Hogyan használod fel azt, amit Isten mondott neked?

19-21. JÉZUS IGAZI ROKONAI

¹⁹ Egyszer elmentek hozzá anyja és testvérei, de nem tudtak Jézushoz jutni a sokaság miatt. ²⁰ Ezért tudtára adták neki: Anyád és testvéreid kint állnak, és látni szeretnének. ²¹ Ő azonban így válaszolt: Az én anyám és az én testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és megtartják.

(19) anyja és testvérei – Lásd Mk 3,21 magyarázata. Többet tudhatunk meg motivációikról a Mk 3,21.31-32 szakaszból. A család, aki azt hitte, hogy Jézus megzavarodott (Mk 3,21), valószínűleg ki akarta őt emelni a kemény menetrendből.

testvérei – Ekkor még nem hittek Jézusban (Jn 7,5; lásd 7,4 magyarázata) Különféle értelmezések jelentek meg a Jézushoz való viszonyukkal kapcsolatban a korai egyházban: József fiai voltak egy előző házasságból (Epiphanius szerint), vagy (Jeromos szerint) unokatestvérei voltak. A legtermészetesebb konklúzió (Helvidius alapján), hogy József és Mária fiai voltak, azaz Jézus fiatalabb féltestvérei. Ezek közül négynek a nevét is ismerjük a Mk 6,3 alapján, ahol lánytesvérek is meg vannak említve. Mivel József itt nincs megemlítve, ezért lehet, hogy ő már halott volt ekkor.

(21) Lásd Jak 1,22. Jézus válaszának nem az volt a szándéka, hogy végképp elutasítsa természetes családját, hanem hogy a benne hívőkkel létrejött magasabb rendű spirituális kapcsolat prioritását hangsúlyozza (lásd 11,28 és magyarázata).

Jézus igazi családja azokból áll, aki hallgatja a beszédét és engedelmeskedik annak. Engedelmes cselekedetek nélkül hallgatni a beszédet, nem elegendő. Ahogy Jézus szerette az anyját (lásd Jn 19,25-27), ugyanúgy szertett bennünket is. Krisztus bensőséges családi kapcsolatot kínál nekünk saját magával (Róm 8,14-16).

22-25. JÉZUS LECSENDESÍTI A TENGERT

²² Történt egy napon, hogy Jézus tanítványaival együtt hajóra szállt, és így szólt hozzájuk: Menjünk át a tó túlsó partjára! És elindultak. ²³ Miközben hajóztak, ő elaludt. Ekkor szélvihar csapott le a tóra, és a hajó kezdett vízzel megtelni, úgyhogy nagy veszélyben voltak. ²⁴ Odamentek hozzá, felébresztették, és így szóltak: Mester, Mester, elveszünk! Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre és a hullámokra, mire azok lecsillapodtak, és csendesség lett. ²⁵ Ekkor ezt kérdezte tőlük: Hol van a ti hitetek? Ők pedig megrettenve és csodálkozva mondogatták egymásnak: Hát ki ez, hogy a szeleknek és a víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?

(22) tó – Lásd 5,1 és magyarázata.

(23) szélvihar – Lásd Mk 4,37 magyarázata

A Galileai-tenger (tulajdonképpen egy nagy tó) manapság is hirtelen viharok színhelye, néha akár 10 méter magasságú hullámokkal is. Jézus tanítványai nem ok nélkül féltek. Bár néhányuk hozzáértő halászember volt, és tudták, hogy miként kell kezelni a hajót, rémületük valós volt.

(23-25) Ha az élet viharába kerülsz, könnyű azt gondolni, hogy Isten elvesztette az irányítást és hogy a sors szeleinek kegyére vagyunk bízva. Valóságban Isten szuverén. Ő irányítja a világtör­ténelmet, ahogy a személyes sorsunkat is. Ahogy Jézus lecsendesítette a hullámokat, azokat a viharokat is le tudja csendesíteni, amelyekkel szembe találod magad.

26-39. JÉZUS MEGGYÓGYÍTJA A GADARAI MEGSZÁLLOTTAT

²⁶ Azután áthajóztak a gadaraiak földjére, amely Galileával átellenben fekszik. ²⁷ Amikor partra szállt, a város felől szembejött vele egy ember, akiben ördögök voltak. Már régóta nem vett magára ruhát, és nem házban lakott, hanem sírboltokban. ²⁸ Amikor meglátta Jézust, felkiáltott, leborult előtte, és hangosan ezt mondta: Mi közöm hozzád Jézus, a magasságos Isten Fia? Kérlek, ne gyötörj engem! ²⁹ Jézus megparancsolta ugyanis a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki ebből az emberből. Mivel az régóta tartotta megszállva, láncokkal és bilincsekkel kötözték meg, úgy őrizték, de ő elszaggatta a kötelékeket, a gonosz lélek pedig a pusztába hajtotta. ³⁰ Jézus megkérdezte tőle: Mi a neved? Az így felelt: Légió! – mert sok ördög költözött bele. ³¹ Ezek nagyon kérték őt, ne parancsolja őket vissza az alvilágba. ³² Ott a hegyen egy nagy disznónyájat legeltettek; arra kérték őt a gonosz lelkek, engedje meg, hogy azokba mehessenek. Ő pedig megengedte nekik. ³³ Kijöttek az ördögök az emberből, és belementek a disznókba. A nyáj a meredekről a tóba rohant, és belefulladt. ³⁴ A pásztorok a történtek láttára elfutottak, és elvitték a hírt a városba és a környékre. ³⁵ Az emberek erre kijöttek, hogy lássák, mi történt. Amint odaértek, megdöbbenve látták, hogy felöltözve és ép elmével ül Jézus lábánál az az ember, akiből kimentek az ördögök. ³⁶ Akik látták, elbeszélték nekik, hogyan szabadult meg a megszállott. ³⁷ Ekkor Gadara vidékének egész népe kérte őt, hogy menjen el tőlük, mert nagy félelem lett úrrá rajtuk. Jézus ekkor hajóra szállt, és visszatért. ³⁸ Az az ember pedig, akiből kimentek az ördögök, arra kérte, hogy vele maradhasson. De Jézus elküldte, ezt mondva neki: ³⁹ Térj haza, és beszéld el, mit tett veled az Isten. Ő pedig elment, és hirdette az egész városban, hogy milyen nagy jót tett vele Jézus.

(26) a gadaraiak földjére – Az evangéliumok ennek az eseménynek a helyét kétféle módon írják le: (1) a geraziniak területe (lásd Mk 5,1 magyarázata); (2) a gadaraiak földje (lásd Mt 8,28). A Mt, Mk és Lk némely kézirata girgazeusokról ír, de ez az átirat valószínűleg a különbségek feloldására lett bevezetve.

A gadaraiak területe pogány terület volt a Galileai-tótól dél-keletre, a Tízváros (Dekapolisz) régiójában. Ezek görög városok voltak, amelyek nem tartoztak semmilyen országhoz sem és magukat kormányozták. Bár a zsidók nem tenyésztettek disznókat, mert tisztátalannak számított, a pogányoknak nem volt ilyen jellegű ellenvetésük.

(27) egy ember, akiben ördögök voltak – Lásd 4,33 magyarázata. Máté a 8,28-ban két démoni megszállottságú emberre hivatkozik, de Márk az 5,2-ben és Lukács a kettőjük közül csak arra hivatkozik, amelyik feltűnőbb és beszélt.

sírboltokban – Elszigetelt és elhagyott hely, amit a legtöbb ember elkerült (de lásd a Mk 5,3 magyarázata).

(28) a magasságos Isten Fia – Vö. 1,32 és magyarázata; 4,34. A magasságos Isten Fia cím általánosan használt volt a pogányok körében (lásd Gen 14,19 és magyarázata; ApCsel 16,17). Az ezen a helyen való használata talán azt jelzi, hogy ez az ember nem volt zsidó (de lásd a Mk 1,24) magyarázata.

ne gyötörj engem – Lásd Mk 1,24 és magyarázata.

(27, 28) Ezek a démonok azonnal felismerték Jézust és tekintélyét. Tudták, hogy kicsoda Jézus, és mit képes velük tenni a hatalmával. A démonok – a sátán küldöttei – erősek és romboló hatásúak. Manapság is aktívak, amiknek az a szándéka, hogy megzavarják és lerombolják az emberek Istennel való kapcsolatát. Alapvető fontosságú, hogy a hívők felismerjék a sátán és démonai hatalmát, de nem hagyhatjuk, hogy a kíváncsiság vezéreljen bennünket a démoni erőkkel való ismerkedésben (Deut 18,10-12). A démonok erőtlenek azokkal szemben, akik Jézusban bíznak. Ha ellenállunk a gonosznak, akkor elhagy bennünket (Jak 4,7).

(30) Mi a neved? – Jézus az embert kérdezte a neve felől, de a démonok válaszoltak, ami azt mutatja, hogy ők irányítottak.

Légió – Lásd a Mk 5,9 magyarázata.

A démon neve Légió volt. A légió olt a római hadsereg legnagyobb egysége, 3000 és 6000 fő közötti létszámmal. A megszállottban nem egy, hanem sok démon lakott.

(31) alvilágba – A gonosz lelkek és a sátán bezárására szolgáló hely (lásd a Jel 9,1 magyarázata).

(29-31) A démonok kérték Jézust, hogy kímélje meg őket a feneketlen mélységtől, ami a Jel 9,1-ben is meg van említve, és a 20,1-3-ban a sátán és hírnökei börtöneként jelenik meg. A démonok természetesen mindent tudtak erről a helyről, és ezért nem akartak oda menni.

(32) disznónyájat – A disznók tisztátalannak számítottak a zsidók számára, így elfogyasztásuk s tiltott volt (Lev 11,7-8). De ez a hely Dekapoliszhoz tartozott, ami dominánsan pogány territórium volt.

megengedte nekik – Lásd Mt 8,32 magyarázata.

(33) Miért nem pusztította el Jézus ezeket a démonokat, vagy miért nem küldte őket a feneketlen mélységbe? Mert az ilyesféle tettek ideje még nem jött el. Sok embert meggyógyított a démoni megszállottság destruktív hatásaiból, de még nem semmisített meg démonokat. Ma is feltehetjük ugyanazt a kérdést: miért nem állított le Jézus minden gonoszságot a világban? Mert még nem jött el az ideje ennek. De el fog jönni. A Jelenések könyve leírja Jézusnak a sátán, démonai és minden gonosz feletti jövőbeli győzelmét.

(33-37) Egy ember megszabadíttatott a gonosz hatalmából, de a városi emberek csak saját állatállományukkal foglalkoztak. Az emberek mindig is arrafelé tendáltak, hogy többre értékeljék a pénzügyi nyereséget a szükséget szenvedő emberek felett. Sok igazságtalanság és elnyomás – mind itthon, mind külföldön – fakad közvetlenül abból, hogy bizonyos egyének vagy vállalatok gyorsan akarnak meggazdagodni. Az embereket folyamatosan feláldozzák a pénz istene előtt. Ne tartsd többre a „disznókat” az embereknél!

(39) Térj haza, és beszéld el, mit tett veled az Isten – Bár az illető szerette volna Jézust követni, arra lett utasítva, hogy ismertesse meg saját szülőföldjén is a csodát. Nem állt fenn annak a veszélye, hogy Jézus szolgálatát zavarták volna (lásd Mk 5,19 magyarázata).

(38, 39) Jézus gyakran megkéri azokat, akiket meggyógyított, hogy a gyógyulásról ne beszéljenek, de most sürgeti ezt az embert, hogy térjen vissza családjához és mondja el nekik, hogy mit tett érte Isten. Miért is? (1) Jézus tudta, hogy ez az ember hatékony tanú lehet azok számára, akik ismerték előző állapotát és tanúsíthatják a csodálatos gyógyulást. (2) Jézus ki akarta terjeszteni szolgálatát azzal, hogy bevezeti üzenetét a pogány területen is. (3) Jézus tudta, hogy a pogányok – mivel nem fogadták el a Messiást – nem térítenék el szolgálatát azzal, hogy királlyá akarják őt koronázni. (Valójában, ennek régiónak a lakói arra kérték Jézust, hogy menjen el.) Ha Isten megérinti az életed, ne félj megosztani ezt a csodálatos eseményeket családoddal és barátaiddal!

40-56. JAIRUS LÁNYÁNAK A FELTÁMASZTÁSA

⁴⁰ Amikor Jézus visszatért, a sokaság örömmel fogadta, mert mindnyájan várták őt. ⁴¹ Ekkor egy Jairus nevű ember jött hozzá, aki a zsinagóga elöljárója volt, és Jézus lába elé borulva kérlelte, hogy jöjjön el a házába, ⁴² mivel egyetlen leánya, aki mintegy tizenkét éves volt, halálán van.Menet közben a sokaság minden oldalról szorongatta Jézust. ⁴³ Ekkor egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, és minden vagyonát az orvosokra költötte, de senki sem tudta meggyógyítani, ⁴⁴ odament, hátulról megérintette a ruhája szegélyét, és azonnal elállt a vérzése. ⁴⁵ Jézus ezt kérdezte: Ki érintett engem? Amikor mindnyájan tagadták, Péter ezt mondta: Mester, a sokaság szorongat és tolong körülötted! ⁴⁶ De Jézus ezt mondta: Valaki megérintett, mert észrevettem, hogy erő áradt ki belőlem. ⁴⁷ Mikor az asszony látta, hogy nem maradhat észrevétlen, remegve előjött, leborult előtte, és elbeszélte az egész nép előtt, hogy miért érintette meg őt, és hogy miként gyógyult meg azonnal. ⁴⁸ Jézus pedig ezt mondta neki: Leányom, hited megtartott téged, menj el békességgel! ⁴⁹ Még beszélt, amikor jött valaki a zsinagógai elöljáró házától, és így szólt: Meghalt a leányod, ne fáraszd tovább a Mestert! ⁵⁰ Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt az apához: Ne félj, csak higgy, és meggyógyul. ⁵¹ Amikor bement a házba, senkit sem bocsátott be, csak Pétert, Jánost, Jakabot meg a kislány apját és anyját. ⁵² Mindnyájan sírtak, és gyászolták a leányt, de Jézus így szólt hozzájuk: Ne sírjatok, nem halt meg, csak alszik! ⁵³ De kinevették, mert tudták, hogy meghalt. ⁵⁴ Ő azonban megfogta a leány kezét, és szólította: Leányom, ébredj! ⁵⁵ Ekkor visszatért belé a lelke, és azonnal felkelt. Jézus pedig meghagyta, hogy adjanak neki enni. ⁵⁶ A leány szülei elcsodálkoztak, ő pedig megparancsolta nekik, hogy senkinek ne mondják el, ami történt.

(41) a zsinagóga elöljárója – Az elöljáró volt felelős a szolgálatok levezetéséért, a résztvevők kiválasztásáért és a rend fenntartásáért (lásd Mk 5,22 és magyarázata)-

A zsinagóga az istentisztelet lokális központja volt. A zsinagógai elöljáró volt a felelős az adminisztrációért, az épület karbantartásáért és az istentisztelet lebonyolításáért. Kifejezetten szokatlan lett volna egy köztiszteletben álló zsinagógai elöljáró számára, hogy egy vándorprédikátor lábai elé vesse magát és a lányáért kérni őt. Jézus tisztelte ennek az embernek az alázatát (8,50.54-56).

(43) vérfolyásos – Valószínűleg egy menstruációs rendellenesség, ami rituálisan tisztátalanná tette őt (lásd Lev 15,19-30 és a 15,25 magyarázata).

(45) Ki érintett engem? – Az asszony jóléte és a tömegnek való bizonyság érdekében kérdezte, mert Jézus fontosnak tartotta, hogy ismerté váljon a csoda.

(46) erő áradt ki – Lásd Mk 5,30 magyarázata.

(45, 46) Jézus biztosan tudta, hogy ki érintette meg őt; tudta, hogy valaki szándékosan megérintette őt, hogy gyógyulást nyerjen. Jézus azt akarta, hogy az asszony előlépjen és megmutassa magát. Ha engedte volna elsomfordálni, akkor Jézus számára ez veszteség lett volna annak a megtanításában (ti. az asszonynak), hogy az ő köpenyének nincs mágikus ereje, hanem az asszony benne való hite volt az, ami meggyógyította őt. Lehet, hogy a tömegnek is meg akart valamit tanítani. A zsidó törvény szerint az az ember, aki egy menstruáló nőt megérintett, rituálisan tisztátalanná vált (Lev 15,19-28). Ez igaz volt akkor is, ha az asszony vérzése normális volt, vagy akár ennek az asszonynak az esetében is – abnormális helyzetben. Az ilyen tisztátalanságtól való védekezésként a zsidó férfi gondosan elkerülte az asszonyok megérintését, a velük való beszédet, vagy akár a rájuk való tekintést is. Ezzel szemben Jézus sok száz embernek kijelentette, hogy ez a „tisztátalan” asszony megérintette őt és akkor ő meggyógyította. Jézus gondolkodásában ezt az asszonyt nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Isten teremtményeként figyelmet és tiszteletet érdemelt.

(48) leányom – Az evangéliumi híradásokban ez az asszony az egyetlen, akit Jézus ezzel a gyengéd megszólítással illet (vö. 23,28).

menj el békességgel – Vö. 7,50 és magyarázata.

(43-48) Sokan vették körül Jézust, amikor Jairus háza felé ment. Jóformán lehetetlen volt átjutni a tömegen, de egy asszony átküzdötte magát a sokaságon csak azért, hogy megérintse Jézust. Amint ő ezt megtette, meggyógyult. Micsoda különbség van itt a tömegek, akik kíváncsiak Jézusra, és a kevesek között, akik meg is akarják érinteni őt! Manapság sok ember tudatában van annak, hogy kicsoda is Jézus, de semmi sem változik az életükben azzal, hogy ismerik az Isten Fiát. Csak a Krisztusban való hit az, ami mozgásba hozza Isten gyógyító erejét. Csak kíváncsi vagy Istenre, vagy ki is nyújtod a karodat, hogy hittel megérintsd őt tudva azt, hogy az ő kegyelme hoz gyógyulást a tested, lelked számára?

(50) meggyógyul – Lásd Mk 5,34 magyarázata.

(50) Bárki, akinek van gyereke, gyorsan bele tud helyezkedni Jairus helyzetébe. A lánya az alatt halt meg, mialatt ő hazafelé tartott. Lukács nem jegyezte le, de a szerencsétlen ember sírhatott gyászában. Jézus biztos érezte az apa nagyon emberi gyászát, és azt mondta neki: Ne félj, csak higgy! Lukács azt sem jegyezte le, hogy Jairus hogyan reagált ezekre a szavakra, de Jairuban lennie kellett még szikrányi reménynek, mert végig vitte azt a misszióját, hogy Jézust a házába kísérte. Amikor erős gyászt érzel egy elvesztett szeretett személy kapcsán, egy válás kapcsán, a munka elvesztése miatt, vagy egy közeli barát visszautasítása miatt, akkor ne add fel a reményt! Ne fordulj el az egyetlen személytől, aki segíthet neked. Tedd azt, amit Jairus tett: ne félj, csak higgy! A reménységed a feltámadott Úrban van; az egyetlenben, akinek hatalma van élet és halál felett.

(52) sírtak, és gyászolták – Lásd Mk 5,38 magyarázata.

nem halt meg, csak alszik – Jézus úgy gondolta, hogy a lány nem végérvényesen halott (lásd Jn 11,11-14 hasonló állítás Lázárral kapcsolatban).

(56) megparancsolta nekik, hogy senkinek ne mondják el – Lásd Mt 8,4; Mk 5,43 magyarázata. További nyilvánosság ebben az időszakban egy a halott feltámasztásával kapcsolatban Jézus szolgálata szempontjából kontraproduktív lehetett volna.

Jézus azt mondta a szülőknek, hogy ne beszéljenek lányuk gyógyulásáról, mert tudta, hogy a tények magukért fognak beszélni. Jézus a szolgálatával kapcsolatban volt gondban, mert nem puszta csodatévőként akart ismertté válni, hanem azt akarta, hogy az emberek figyeljenek a beszédére, ami meggyógyíthatja derékba tört lelki életüket.

Halász Zsolt