Lk 13

1-5. Pilátus vérengzése és a siloámi torony leomlása

¹ Abban az időben néhányan hírt hoztak neki azokról a galileaiakról, akiknek a vérét Pilátus az áldozati állataik vérével elegyítette. ² Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: Azt gondoljátok, hogy ezek a galileai emberek bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük? ³ Nem! Sőt azt mondom nektek, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek. ⁴ Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámnál, és megölte őket, vétkesebb volt minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? ⁵ Nem! Sőt azt mondom nektek, ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy elvesztek.

(1) a galileaiakról, akiknek a vérét Pilátus az áldozati állataik vérével elegyítette – Pilátus magától értetődő módon néhány galileait lemészárolt, valószínűleg egy tiltakozási esemény kapcsán a templomban. Egy ilyen cselekedet megfelelne Pilátus hírhedt kegyetlenségének.

(2.4) bűnösebbek … vétkesebb – Az ókorban azt tartották, hogy az ilyen csapás vagy balsors csak azokat éri, akik szélsőségesen bűnösök voltak. (lásd Jn 9,2 és magyarázata; lásd még Jób 4,7, ahol Elifáz hamisan vádolja Jóbot; lásd a 22,5-11 magyarázatát). Jézus viszont azt emeli ki, hogy mindenki bűnös, akinek meg kell bánnia a bűneit, vagy félelmetes véggel kell szembenéznie.

(4) a torony Siloámnál – Jeruzsálem falának délkeleti szakaszába építették (vö. Jn 9,7 magyarázata)

(1-5) Pilátus azért ölhette meg a galileaiakat, mert azt hihette, hogy Róma ellen lázadnak; akiket a Siloám-torony ölt meg, valószínűleg a rómaiaknak dolgoztak egy vízvezeték építésén. A farizeusok, akik ellenezték a Rómával szembeni erő alkalmazását, azt mondhatták, hogy a Pilátus által megöletett galileaiaknak a lázadás miatt kellett meghalniuk. A zelóták (Róma ellenes terrorista csoport) azt mondhatták, hogy a vízvezetéken dolgozó munkások pedig az együttműködés (a Rómával való kollaboráció) miatt haltak meg. Jézus elutasította azt a gondolatot, hogy a balesetek vagy az emberi gonoszság Isten ítélete lenne a különösen bűnös embereken. Sem a galileaiakat, sem a munkásokat nem lehet a balsorsuk folytán hibáztatni. Ha egy ember egy tragikus balesetben meghal, vagy éppenséggel csodával határos módon túléli azt, az semmiképpen nem az Isten előtti igazság mércéje. Mindenkinek meg kell halnia. Jézus nem magyarázta el, hogy egyesek miért élnek és mások miért halnak meg tragikus módon. Ehelyett azt emelte ki, hogy mindenkinek szüksége van a bűnbánatra. Nem számít, hogy mikor és hogyan történik; a halál nem a vég. Jézus megígéri, hogy azok, akik hisznek benne, nem fognak elkárhozni, hanm örök életük lesz (Jn 3,16).

6-9. A terméketlen fügefa

⁶ Azután ezt a példázatot mondta: Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. ⁷ Azt mondta a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába? ⁸ De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, ⁹ hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki!

(6) fügefája – Valószínűleg a zsidó népre hivatkozik (lásd Mk 11,14 és magyarázata), de egyénre is alkalmazható.

(7) három éve – A bőséges lehetőség időszaka.

(6-9) Az Ószövetségben a gyümölcsöző fa képét gyakran használták az isteni élet jelképeként (lásd például Zsolt 1,3 és Jer 17,7.8). Jézus kiemelte, hogy mi történne a másik fajta fával, azzal a fajtával, amelyik elveszi az értékes időt és teret, és semmit sem termel a türelmes vincellérnek. Ezzel az illusztrációval Jézus arra figyelmeztette hallgatóságát, hogy Isten nem tolerálja örökké a termékenységük hiányát. (Lk 3,9 bemutatja ugyanezen üzenet Keresztelő Jánostól származó verzióját.) Élvezted már Isten különleges bánásmódját anélkül, hogy bármit is visszaadtál volna belőle neki? Ha ez így van, válaszolj a Kertész türelmes gondoskodására, és kezdd el megteremni azokat a gyümölcsöket, amelyekért Isten megteremtett téged!

10-17. Jézus meggyógyítja a meggörnyedt asszonyt

¹⁰ Egyszer valamelyik zsinagógában tanított szombaton. ¹¹ Íme, volt ott egy asszony, akiben betegség lelke lakott tizennyolc éve, és annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem volt képes felegyenesedni. ¹² Amikor Jézus meglátta őt, előszólította, és ezt mondta neki: Asszony, megszabadultál betegségedből. ¹³ És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent. ¹⁴ A zsinagógai elöljáró azonban megharagudott, hogy szombaton gyógyított Jézus, és így szólt a sokasághoz: Hat nap van, amelyen munkálkodni kell, azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat, és ne szombaton! ¹⁵ Az Úr így válaszolt neki: Képmutatók, vajon szombaton nem oldja-e el mindegyikőtök a maga ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem vezeti-e ki itatni? ¹⁶ Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit tizennyolc éve megkötözött a Sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton? ¹⁷ Amikor ezt mondta, ellenfelei mindnyájan megszégyenültek, de az egész sokaság örült mindazoknak a csodáknak, amelyeket ő vitt véghez.

(11) betegség lelke lakott – A gonosz lelkek különféle rendellenességeket is okozhattak (lásd a 4,33 magyarázata). Ezen az asszony gyengeségének a leírása azt sugallja, hogy az ő gerincében lévő csontok mereven összenőttek.

(12) megszabadultál – A gonosz lélek ki lett űzve, és az asszony megszabadíttatott Jézus által a fizikai fogyatékosságától.

(13) dicsőítette az Istent – Lásd 1,64 és magyarázata.

(14) szombaton gyógyított – A Jézus elleni támadás fókuszpontja a szombati viselkedése volt (lásd 6,5; 15,5 és magyarázata;  Mt 12,1-8.11-12; Jn 5,10 és magyarázata; lásd még Ex 20,9-10).

zsinagógai elöljáró – Lásd a 8,41 magyarázata.

(15) képmutatók – Lásd a Mt 6,2 magyarázata.

oldja-e el … az ökrét – Sokkal jobban odafigyeltek egy állat igényeire, mint egy emberére, akinek a szüksége messze nagyobb volt. Jézus a kritikusait képmutatóknak nevezte, mivel a törvényért lelkesedést mutattak, de az igazi motivációjuk az volt, hogy őt és gyógyítását megtámadják.

(10-17) Miért volt a gyógyítás feltűnést keltő tevékenység? A vallási vezetők a gyógyítást az orvos hivatása részének tekintették, és a hivatás gyakorlása szombaton tiltott volt. A zsinagóga elöljárója nem volt képes a törvénytől meglátni Jézus könyörületét a nyomorék asszony meggyó­gyításában. Jézus megszégyenítette őt és a többi vezetőt a képmutatásuk hangsúlyo­zá­sával. Eloldoznák az állataikat és gondoskodnának róluk, de elutasítják annak az örömét, amikor egy emberi lényt Isten megszabadít a sátán kötelékeitől.

(16) A mi elbukott világunkban, a betegség és a fogyatékosság általános jelenség. A következmé­nyeik sokfélék és halmozottak lehetnek – nem megfelelő táplálkozás, egy fertőző forrással való kapcsolat, alacsony védekezési szint és akár a sátán közvetlen támadása is. Bármi legyen is beteg­ségünk közvetlenoka, visszavezethetjük azt a sátánhoz, mint eredeti forráshoz, a világunkban található minden gonosz dolog szerzőjéhez. Az a jó hír, hogy Jézus erősebb, mint az ördög, vagy bármely betegség. Gyakran hoz fizikai gyógyulást ebben az életben és amikor vissza fog térni, akkor véget vet minden betegségnek és fogyatékosságnak.

18-21. A mustármag és a kovász

¹⁸ Azután így szólt Jézus: Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam? ¹⁹ Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében, az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak ágai között. ²⁰ Majd ismét szólt: Mihez hasonlítsam az Isten országát? ²¹ Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, míg végül az egész megkelt.

(19) mustármaghoz – Lásd a Mt 13,31-32 és Mk 4,31 magyarázata. A Szentírás más helyén a fákat néha arra használják, hogy a nagy politikai hatalmat szimbolizálják velük (lásd Ez 17,23; 31,6; Dán 4,11 és magyarázata)

(21) kovász – Lásd Mt 13,33 magyarázata.

(18-21) Az általános elvárás Jézus hallgatóságában az volt, hogy a Messiás nagy királyként és vezérként fog érkezni, aki felszabadítja a népet Róma uralma alól, és helyreállítja Izráel hajdani dicsőségét.

22-30. A szoros kapu

²² Amikor Jeruzsálem felé tartott, városról városra és faluról falura haladva mindenütt tanított. ²³ Valaki ezt kérdezte tőle: Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek? Ő így felelt nekik: ²⁴ Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak. ²⁵ Amikor már felkelt a ház ura, és bezárta az ajtót, megálltok kívül, és zörgetni kezdtek az ajtón, és így szóltok: Uram, nyiss ajtót nekünk! De ő így válaszol nektek: Nem tudom, honnan valók vagytok. ²⁶ Akkor kezditek majd mondani: Előtted ettünk és ittunk, és az utcáinkon tanítottál. ²⁷ Ő pedig ezt mondja nektek: Nem tudom, honnan valók vagytok, távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők! ²⁸ Ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákóbot és a prófétákat mind az Isten országában, és hogy ti magatok ki vagytok rekesztve onnan. ²⁹ Akkor eljönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és asztalhoz telepednek az Isten országában. ³⁰ És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.

(22) Jeruzsálem – Ahol meg fog halni. Bár Jézus Péreában szolgált, a szemeit állandóan a szent városon és annak végső sorsán tartotta.

Itt második alkalommal emlékeztet bennünket Lukács arra, hogy Jézus szándékosan ment Jeruzsálembe (az első a 9,51-ben található). Jézus tudta, hogy a halál felé vezet az útja, de továbbra is nagy tömegeknek hirdette az igét. A halál távlata sem riasztotta el Jézust küldetésétől.

(23) kevesen vannak-e, akik üdvözülnek – Lehet, hogy a kérdező megfigyelte annak a tömegnek a nagysága ellenére, amely eljött Jézus igehirdetését hallgatni és magát meggyógyíttatni, csak kevesen voltak, akik lojálisak voltak őhozzá (ti. Jézushoz). Jézus nem adott közvetlen választ, hanem inkább arra figyelmeztetett, hogy sokan fognak azzal próbálkozni, hogy későn bár, de még bejussanak.

(24.25) Az üdvösség megtalálása sokkal koncentráltabb törekvést kíván, mint amennyit a legtöbb ember tanúsít. Nyilvánvaló, hogy mi nem tudjuk magunkat megmenteni; nincs olyan módszer, amivel bedolgozhatjuk magunkat Isten pártfogásába. Keményen dolgozunk, hogy beléphessünk a keskeny kapun, hogy komolyan megismerhessük Jézust, és erősen vágyunk őt követni, kerüljön az bármibe is. Sietnünk kell meghozni a döntést, mert az ajtó nem fog örökké nyitva állni.

(27) Nem tudom, honnan valók vagytok! – Lásd Mt 7,23; 25,12.

(26.27) Az emberek vágytak megtudni, hogy ki lesz jelen Isten országában. Jézus elmagyarázta, hogy bár sok ember tud dolgokat Istenről, de csak nagyon kevesen ismerték el bűneiket és fogadták el megbocsájtását. Nem szükségszerűen látjuk majd viszont azokat az embereket, akikről azt gondoljuk, hogy Isten országában találkozni fogunk velük. Némely tökéletesen tiszteletreméltó vallási vezetőt, akiről azt gondoljuk, hogy hűséges Jézushoz, nem lesz ott, mert nem voltak igaz követők és titkoltan erkölcsileg korruptak voltak. Jézus szavait pusztán hallgatni, vagy csodáiban gyönyörködni nem elegendő. El kell fordulnunk a bűntől és bíznunk kell Istenben, hogy ő megment bennünket.

(29) napkeletről és napnyugatról, északról és délről – A világ négy sarkából (Zsolt 107,3) és minden nép közül, beleértve a pogányokat is.

asztalhoz telepednek az Isten országában – Lásd 14,15; Mt 8,11 és magyarázata.

(30) Isten királysága sok meglepetést tartogat. Némelyek, akiket most megvetnek, ott nagyra fognak becsülni; némelyeket pedig, akik itt befolyásosak, a kapukon kívül fognak hagyni. Sok (Isten szemében) „nagy” ember gyakorlatilag senkinek sem számít ezen a földön. Ami Istennél számít, az nem az adott személy földi népszerűsége, státusza, gazdagsága, öröksége, hatalma, hanem az illető Krisztusért való elkötelezettsége. Miként felelnek meg a te értékeid a bibliai értékeknek? Kiköveteled magadnak a mások tiszteletét? Minden erőddel a vagyonszerzésre koncentrálsz? Népszerű és mindentudó guru akarsz lenni a tévében? Helyezd Istent az első helyre, és olyan emberek világméretű közösségéhez fogsz tartozni, akik majd elfoglalhatják a helyüket a mennyek országában tartandó díszvacsorán. (Lásd Mt 19,30 és magyarázata.)

31-33. Jézus üzen Heródesnek

³¹ Még abban az órában néhány farizeus ment oda hozzá, és így szóltak: Menj, távozz el innen, mert Heródes meg akar ölni. ³² Ő ezt mondta nekik: Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ma és holnap ördögöket űzök ki, és gyógyítok, de harmadnap bevégzem küldetésemet. ³³ Viszont ma, holnap és a következő napon úton kell lennem, mert nem veszhet el próféta Jeruzsálemen kívül.

(31) Heródes meg akar ölni – Lásd a Mt 14,1 magyarázata. Jézus valószínűleg Péreában volt, ami Heródes fennhatósága alatt állt. (lásd 3,1 magyarázata). A farizeusok szerették volna megijeszteni Jézust azért, hogy hagyja el a területet, és menjen Júdeába.

(32) rókának – Lehet, hogy a ravaszságot jelzi, valószínűbb, hogy inkább egy hitvány és tisztá­talan állatra hivatkozik.

ma és holnap – A sémi nyelvhasználatban ez a kifejezés határozatlan, de ugyanakkor korlátozott időszakot jelent.

bevégzem küldetésemet – Jézus életének előre meghatározott terve volt, amit végre kellett hajtania, és semmilyen ártás sem érhette őt el, amíg végre nem hajtotta azt (vö. 4,43; 9,22).

(33) Jeruzsálemen kívül – Jézus órája még nem jött el (lásd 2,38; Jn 2,4 és magyarázata; vö. 8,59; 10,39; 11,54). Jeruzsálemben fog meghalni, ahogy előtte számtalan próféta.

Miért fókuszált Jézus Jeruzsálemre? Jeruzsálem – Isten városa – az egész népet szimbolizálta. Izráel népének legnagyobb városa volt: a nemzet politikai és spirituális fővárosa, amit a környező világ zsidói gyakran meglátogattak. Jeruzsálem története során viszont elutasította Isten prófétáit (1Kir 19,10; 2Krón 24,19; Jer 2,30; 26,20-23). Ugyanúgy fogja elutasítani a Messiást, mint ahogy ezt tette az ő előfutáraival is.

(31-33) A farizeusok nem abban voltak érdekeltek, hogy Jézust megvédjék az életveszélytől, hanem hogy csapdába ejtsék őt a maguk számára. A farizeusok siettették Jézust abban, hogy távozzék, mert meg akarták őt állítani a Jeruzsálem felé vezető útján, és nem azért, mert féltették őt Heródestől. De Jézus életét, munkáját és halálát nem Heródes vagy a farizeusok határozták meg. Életét maga Isten tervezte el és irányította, és a küldetése Isten időrendjében és Isten terve szerint valósult meg.

34-35. Jézus ítéletet mond Jeruzsálem felett

³⁴ Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a kotlós a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok! ³⁵ Íme, elhagyottá lesz a ti házatok. De mondom nektek, nem láttok addig engem, míg el nem jön az az idő, amikor ezt mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!

(34) hányszor akartam összegyűjteni – Ez a Jeruzsálem feletti gyászének azt sugallhatja, hogy Jézus sokkal többször járt Jeruzsálemeben, mint azt a szinoptikusok konkrétan jelzik (vö. Jn 2,13; 4,45; 5,1; 7,10; 10,22). Bár a 34-35. vers állítása némi távolságot mutat Jeruzsálemtől, pl. Péreában. A Mt 23,37-38 szerint ugyanez a távolság jelenik meg a szenvedés hetének harmadik napján. Jézus sok tanítását és mondását megismételte.

(35) elhagyottá lesz a ti házatok – Isten el fogja hagyni templomát és városát (lásd 21,20.24; Jer 12,7; 22,5 és magyarázata).

nem láttok addig engem – ásd Zak 12,10 és magyarázata; Jel 1,7; vö. Ézs 45,23; Róm 14,11; Fil 2,10-11.

Halász Zsolt