Lk 15

1-7. Az elveszett juh

¹ A vámszedők és a bűnösök mindnyájan Jézushoz igyekeztek, hogy hallgassák őt. ² A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: Ez bűnösöket fogad magához, és együtt eszik velük. ³ Ő ezt a példázatot mondta nekik: ⁴ Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? ⁵ És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében, ⁶ hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. ⁷ Mondom nektek, hogy ugyanígy egyetlen megtérő bűnös miatt nagyobb öröm lesz a mennyben, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akiknek nincs szüksége megtérésre.

(1) vámszedők és bűnösök – Lásd 3,12; Mk 2,15 magyarázata.

(2) zúgolódtak – Egymás között sugdolóztak, és nem álltak ki nyíltan.

együtt eszik velük – Ez több, mint egy egyszerű étkezésre való hivatkozás, mivel egy adott személlyel való együtt étkezés elfogadást és elismerést jelent (vö. Zsolt 41,9; Jn 13,18 és magyarázata; ApCsel 11,3; 1Kor 5,11 és magyarázata; Gal 2,12)

(2) Miért okozott a farizeusoknak és a törvénytanítóknak olyan nagy gondot az, hogy Jézus ezekkel az emberekkel volt együtt? A vallási vezetők mindig vigyáztak arra, hogy az ószövetségi törvény szerint „tiszták” maradjanak. Valójában ezzel és a rituális mosdással bizonyos emberek és helyzetek elkerülésének a szándékát leplezték. Ehhez képest Jézus az ő „tisztaság” elképzelésüket könnyen vette. A tisztátalanságot és a kiközösítést kockáztatta azzal, hogy leprásokat érintett meg és a farizeusok által előírt mosakodásokat figyelmen kívül hagyta, illetve teljes mértékben érdektelennek mutatkozott bizonyos néposztályokhoz tartozó emberekkel való együttlét szankcionálásával kapcsolatban. Azért jött, hogy üdvösséget hozzon a bűnösöknek, és hogy megmutassa, Isten szeretetét számukra. Jézusnak nem jelentettek gondot a vádak. Ehelyett mindig azokhoz ment, akiknek reá volt szükségük tekintet nélkül arra a hatásra, amiként ezek az elutasított emberek az ő reputációjára hatnak. Miként követed Jézus példáját?

(3) példázatot – Jézus olyan történettel válaszolt, ami Isten szeretetét mutatta meg a farizeusok kizáró magatartásával szemben.

(4) elveszett juh – A pásztor-témák ismertek voltak (lásd Zsolt 23; Ézs 40,11; Ez 34,11-16 és magyarázata).

(4.5) Képesek lehetünk megérteni egy olyan Istent, aki megbocsájtana az olyan bűnösöknek, akik kegyelemért jönnek hozzá. De az olyan Isten, aki szeretettel keresi a bűnösöket és aztán örömmel bocsájt meg nekik, az rendkívüli szeretettel bír! Ez az a fajta szeretet, ami arra serkentette Jézust, hogy a földre jöjjön, hogy megkeresse az elveszetteket és megmentse őket. Ez az a rendkívüli szeretet, amit Isten neked szán.

(6) megtaláltam az elveszett juhomat – Lásd 19,10 és magyarázata.

(3-6) Butaságnak tűnhet a pásztor részéről, hogy 99 bárányt magára hagy azért, hogy egyet megkeressen. De a pásztor tudta, hogy a 99 biztonságban lesz a karámban, miközben egy bárány veszélyben volt. Mivel minden bárány nagy értéket képviselt, a pásztor tudta, hogy megéri szorgalmasan megkeresni az elveszettet. Istennek az egyén iránti szeretete olyan nagy, hogy ő mindenkit megkeres és örül, amikor megtalálja őket. Jézus a bűnösökhöz társult, mert az elveszett juhokhoz – a reménytelenségben lévő emberek – akarta elvinni Isten országának a jó hírét. Mielőtt hívő lettél, Isten látott téged, és ő még mindig keresi azokat, akik elveszettek.

(7) öröm lesz a mennyben – Isten öröme a bűnös bűnbánata erős kontrasztban áll a farizeusok és a törvénytudók hozzáállásával (2.).

igaz…, akinek nincs szüksége megtérésre – Valószínűleg irónia: azok, akik azt gondolják, hogy ők igazak – mint a farizeusok és a törvény tanítói – és nem látják a bűnbánat szükségességét.

8-10. Az elveszett drahma

⁸ Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja? ⁹ Ha pedig megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem. ¹⁰ Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek.

(8) tíz drahma – A drahma görög pénzérme volt, ami valószínűleg egyenlő értékű volt a római denariuszszal, egy napszámos egy napi bérével (Mt 20,2).

gondosan keresi – A közel-keleti házakon gyakran nem volt ablak és csak földből volt a padlójuk, ami nehézzé tette egy kis pénzérme megtalálását.

(8-10) A palesztinai asszonyok 10 ezüst pénzérmét kaptak esküvői ajándékként. A pénzügyi értékük mellett ezek a pénzérmék a jegygyűrűhöz hasonló érzelmi jelentőséggel is bírtak, és akár csak egyetlen pénzérme elvesztése is nagyon fájdalmas veszteségnek számíthatott. Amint az asszony számára nagy örömet jelentett az elveszett drahma megtalálása, ugyan­annyira jelent örömet az angyaloknak a bűnös megtérése. Isten számára minden egyes ember értékes. Gyászol, amikor elvész, és örvendezik, amikor megtaláltatik és országába kerül valamely gyermeke. Talán több öröm lenne gyülekezeteinkben, ha megélnénk Jézusnak az elveszettek iránti szeretetét és velük kapcsolatos aggódását, szorgalmasan keresve őket és örvendezve nekik, amikor a Megváltóhoz jönnek.

11-32. A tékozló fiú

¹¹ Azután így folytatta: Egy embernek volt két fia. ¹² A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám eső részét! Ő pedig megosztotta közöttük a vagyont. ¹³ Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet élt. ¹⁴ Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett. ¹⁵ Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni. ¹⁶ Ő pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki. ¹⁷ Ekkor magába szállt, és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! ¹⁸ Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. ¹⁹ Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy. ²⁰ És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt. ²¹ A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek. ²² Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára! ²³ Hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, ²⁴ mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek. ²⁵ Az idősebb fiú pedig a mezőn volt, és amikor hazajövet közeledett a házhoz, hallotta a zenét és a táncot. ²⁶ Előhívott egy szolgát, és megtudakolta tőle, hogy mi történt. ²⁷ A szolga így felelt: A testvéred jött meg, és apád levágatta a hízott borjút, mivel egészségben visszakapta őt. ²⁸ Ekkor az megharagudott, és nem akart bemenni. De az apja kijött, és kérlelte őt. ²⁹ Ő azonban ezt mondta az apjának: Látod, hány esztendeje szolgálok neked, soha nem szegtem meg parancsodat, de te sohasem adtál nekem még egy kecskegidát sem, hogy mulathassak barátaimmal. ³⁰ Amikor pedig megjött ez a te fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút. ³¹ Ő azonban ezt mondta neki: Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied. ³² Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a te testvéred meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.

(12) a vagyon rám eső részét – Az apának meg kell osztania az örökséget (az idősebb fiúé a kisebbikének a kétszerese, lásd 12,13; Deut 21,17 és magyarázata), de az abból befolyó bevételt megtarthatta élete végéig. A fiatalabb fiú örökrészének a kiadása viszont különösképpen szokatlan volt. Vö. Péld 20,21 és magyarázata.

A fiatalabb testvér vagyonrésze egyharmad lett volna, míg az idősebb fiú kétharmadot kapott volna (Deut 21,17). A legtöbb esetben a fiúk saját örökrészüket az apa halálakor kapták volna meg, bár az apák néha azt a megoldást választották, hogy vagyonukat korábban, a vagyonuk kezelésétől való visszavonulásukkor osztották fel. Ami ebben az esetben szokatlan, hogy a fiatalabb fiú kezdeményezi a vagyon felosztását. Ez apja, mint a család fejének az arrogáns semmi­be­ vételének számít.

(13) összeszedett mindent – A fiú motivációja akkor válik nyilvánvalóvá, amikor elmegy, elvíve tulajdonát, semmit hátra nem hagyva, amiért vissza kellett volna mennie az atyai házba. Meg akart szabadulni a szülői korlátoktól, és úgy akarta elkölteni a családi részét, ahogy neki tetszik.

kicsapongó élet – Vad életmód. Részletezve a 30. versben, mivel az idősebb testvér keserűsége valószínűleg felnagyítja az eseményeket.

(15) disznókat legeltetni – A zsidók legvégső megaláztatása. Ez a munka undorító volt számukra, mivel a disznók ceremoniálisan tisztátalanok voltak (Lev 11,7).

(16) eleséggel – Az ógörög szöveg a κεράτιον szót tartalmazza, ami a szentjánoskenyér hüvelyes termését jelenthette, amit keménysége miatt igen nehéz megrágni.

A mózesi törvény szerint a disznók tisztátalan állatnak számítottak (Lev 11,2-8; Deut 14,8). Ez azt jelentette, hogy a disznókat nem lehetett megenni, illetve áldozati állatként felhasználni. A tisztátalanság elleni védekezésként a zsidók meg sem érintették a disznókat. Egy zsidó számára a disznók etetésében való munka nagy megaláztatásának számított, és ezen fiatalember számára annak az ételnek az evése, amit a disznók megérintettek, elképzel­hetetlen mértékben rangon aluli volt. A fiatalabb fiú valóban a legmélyebbre süllyedt.

(17) A fiatal fiú, mint sok lázadó és éretlen fiatal, szabad akart lenne arra, hogy úgy élje életét, ahogy ő elképzeli. Először el kellett jusson a legalsó pontra, hogy magához térjen. Gyakran nagy szomorúság vagy tragédia kell ahhoz, hogy az emberek arra az egyetlenre nézzenek, aki képes segíteni nekik: Jézusra. Megpróbálod az életed a saját elképzeléseid, álmaid szerint élni? Állj meg és nézz előre, mielőtt eléred az élet legalját! Magadat és a családodat is sok szomorúságtól és gyásztól kímélheted meg.

(20) A két előző történetben a kereső ember aktívan kutatta a pénzérmét, illetve a juhot, amely nem képes magától visszatérni. Ebben a történetben az atya őrködött és várt. Egy akaratos emberi lénnyel volt dolga, de kész volt köszönteni és befogadni a fiát, amikor visszatér. Ugyanilyen módon Isten szeretete is állandó, türelmes és befogadó. Keresni fog téged és lehetőségeket fog számodra teremteni arra, hogy válaszolj, de sohasem fog arra kényszeríteni téged. hogy hozzá menj. Az ebben a történetben szereplő apához hasonlóan Isten is türelmesen vár rád, hogy magadhoz térj.

(22-23) a legszebb ruhát … gyűrűt … sarut … együnk, és vigadjunk – Ezek mindegyike a pozíció és az elfogadás jele volt (vö. Gen 41,42 és magyarázata; Zak 3,4): a megkülönböztető hosszú ruha, a tekintély gyűrűje, saru a fiúnak (a szolgák mezítláb jártak) és a hízott borjú a különleges alkalomra.

(24) elveszett – Lásd 19,10 és magyarázata.

A juh azért veszett el, mert buta módon elkóborolt (15,4); a drahma nem saját hibájából veszett el (15,8); a fiú saját önzése miatt maradt ki (15,12). Isten nagy szeretete kiárad és eléri a bűnösöket attól függetlenül, hogy miért vagy hogyan vesztek el.

(28) az – Idősebb fiú. Az atya megbocsájtó szeretete Isten kegyelmét szimbolizálja, az idősebb fiú bosszankodása pedig olyan, mint a farizeusok és törvénytanítók hozzáállása, akik ellenkeztek Jézussal (2.).

(29) kecskegidát – A hízott borjúnál lényegesen olcsóbb étel.

(30) ez a te fiad – Az idősebb fiú nem ismerné el testvérének sem, annyira keserű volt a gyűlölete.

A tékozló fiú történetében az apa válasza szemben áll az idősebb fiúéval. Az apa megbocsájtott, mert telve volt szeretettel. A fiú elutasította a megbocsájtást, mert keserűség volt benne. Bosszankodása az apa szeretetével szemben ugyanolyan elveszetté tette, mint amennyire elveszett volt az öccse. Ne tartson vissza téged semmi sem attól, hogy másoknak megbocsáss! Ha elutasítod a másoknak való megbocsájtás lehetőségét, akkor az öröm és annak másokkal való megosztása csodálatos lehetőségét szalasztod el. Engedd növekedni az örömödet: bocsáss meg valakinek, aki megsértett téged!

(31) mindenem a tiéd – Az atya mindkét fiát szerette. A történet bemutatja a farizeusok önmagukra koncentráló (egoista) exkluzivitásának a kontrasztját, akik nem voltak képesek felfogni Isten szeretetét és a bűnbánatra jutó bűnös feletti örömét.

(25-31) Az idősebb testvér nem tudta elfogadni öccsét visszatérésekor. Manapság is nehéz elfogadni a „fiatalabb testvéreket”. A notóriusan bűnös életet élőket megtérésük után gyanakvás veszi körül: a gyülekezetek néha nem szeretnék, ha tagjaik között láthatnák őket. Ehelyett az angyalokhoz hasonlóan kellene örülnünk annak, hogy egy bűnös bűnbánatra jut és visszatér Istenhez. Az apához hasonlóan teljes szívvel kell fogadnunk a megtérő bűnöst, és meg kell neki adnunk azt a támogatást és bátorítást, amire szükségük van a Krisztusban való növekedéshez.

(32) meghalt és feltámadott – Gör.: meghalt és újra él. A fiatalabb fiú visszatérésének a szép képe, szimbolikája, a mi a keresztény megtérést is ábrázolja (lásd Róm 6,12-13 és magyarázata; Ef 2,1.5). Az elveszett és megtaláltatott kifejezés gyakran elkárhozott és megváltatott értelemben jelenik meg (lásd 19,10 és magyarázata; Mt 10,6; 18,12-14 és magyarázata.

Jézus történetében az idősebb fiú szimbolizálja azokat farizeusokat, akik haragosak és bosszúsak voltak amiatt, hogy a bűnösök is beléphettek az Isten országába. Végül is – gondolták a farizeusok – megszenteltük magunkat és sok mindent tettünk Istenért. Milyen könnyű is visszautasítani Isten azokkal kapcsolatos kegyelmes megbocsájtását, akikről úgy gondol­juk, hogy messze rosszabb bűnösök, mint mi magunk vagyunk. Ha a saját önigazultságod akadályoz téged a Jézushoz jövőknek való örvendezésben, akkor nem vagy jobb, mint egy farizeus.

Halász Zsolt