Bibliai szakaszok, melyeket a prosperitás teológia hirdetői kerülnek, mint ördög a szentelt vizet

Mindannyiszor, ahányszor a prosperitás evangéliumának hirdetőivel beszélgetek, vitatkozom, vitapartnereim alapvető érve, hogy Isten biztosan nem akarja, hogy szegények legyünk. Ezt tekintik ideológiájuk aduászának, amikor nem találják a talajt az obszcén gazdagság és a megalázó szegénység között. Azok, akik ilyeneket mondanak, alapvetően nem akarnak tudomást venni a Biblia több olyan passzusáról, amelyek a gazdagsággal foglalkoznak. Ők alapvetően úgy döntenek, hogy válogatnak Isten kijelentésében, és úgy döntenek, hogy elfelejtik annak a bölcs embernek az imádságát, aki így imádkozott:

Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét! (Péld 30,7-9)

Azt a sok bibliai szakaszt is el akarják felejteni ezek az emberek, amelyek figyelmeztetnek bennünket a gazdagság káros hatásaira – különösen a gazdagság szeretetének a káros hatásaira. Sohasem fogjuk azt hallani a prosperitás evangéliumának “hirdetőitől”, hogy szónoklatukat ezen igeszakaszok valamelyikére építenék.

Jézus a gazdagságról

Jézus nagyon sokszor beszél a gazdagság veszélyeiről. A hegyi beszédben a következőket mondja:

Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok betörnek, és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem törnek be, és nem lopják el. Mert ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is. A test lámpása a szem. Ezért ha a szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz. Ha tehát a benned lévő világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség! Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket fogja gyűlölni, a másikat pedig szeretni, vagy az egyikhez ragaszkodik majd, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. (Mt 6,19-24)

A Mk 19,16-28 szakaszban egy gazdag, prominens családból származó fiatalemberrel beszélget, aki örökké tartó életet akar magának, legalábbis addig, amíg nem kéri őt arra Jézus, hogy adja fel gazdagságát. Amikor Jézus arra kéri őt, hogy mindenét adja el és adja a bevételt a szegényeknek, akkor elcsügged. Szomorúan elmegy, mert nagy vagyona volt. Jézus egyértelmű kijelentést ad ezzel kapcsolatban: Bizony mondom nektek, hogy gazdag ember nehezen megy majd be a mennyek országába. … Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni. Ezeket a szavakat sohasem fogjuk egy prosperitás-prédikátor szájából hallani.

Egy másik alkalommal a tömegből valaki ezt mondta: Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget! Jézus visszautasítja ezt. Ez nemcsak a siker-teológiát hirdetőket lepi meg, hanem a társadalmi igazságosság igehirdetőit is. Jézus figyelmezteti azokat, akik ebbe az irányba fordulnak: Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg. Az anyagi gazdagság nem jelent áldottságot, nem az áldott élet jele!

Jézus ezt a figyelmeztetést egy példázattal erősíti meg:

Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje. Így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet. Majd így szólt: Ezt teszem: lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda gyűjtöm be minden gabonámat és javamat, és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál! Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag. (Lk 12,16-21)

Jézus szerint tehát a gazdagságot úgy lehet felhalmozni, hogy figyelmen kívül hagyjuk az Isten országába való befektetés lehetőségeit.

Pál a gazdagságról

Pál apostol is mond néhány olyan dolgot, amit a siker-prédikátorok egyszerűen ignorálnak. Figyelmezteti Timóteust az ilyen emberektől való tartózkodásra, mivel ezek megbomlott elméjű és az igazságot elvető emberek …, akik a kegyességet [lelkiséget, spiritualitást] a nyerészkedés eszközének tekintik (1Tim 6,5). Nem is találhatnánk jobb leírást a sikerességet, a saját sikerességüket és kiválóságukat hirdető prédikátorokra. Ők romlott (lat. corrupt), elfajzott gondolkodásúak, és a lelkiséget, a gyülekezeti életet egyetlen célnak vetik alá: a saját gazdagodásuknak. Mivel fő céljuk és érdekük nem a lelkek üdvözülése, ezért elvesztették szemük elől (el akarták veszteni?) az igazi evangélium tartalmát. Ami őket motiválja, amit ők akarnak, az kizárólag a pénz.

Pál óv bennünket a gazdagsággal kapcsolatos kimeríthetetlen szomjúságtól:

Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre. (1Tim 6,9-11)

A Zsidókhoz írt levél szerzője ezt a tanácsot adja:

Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged. (Zsid 13,5)

Semmi sem lehet világosabb ennél a kijelentésénél, de ez pontosan az ellentéte annak, amit a sikerteológiát tanítók mondanak. Bár a gazdagság önmagában véve nem rossz a bibliai kijelentés alapján, de a Szentírás kitart amellett, hogy ártunk a saját lelkünknek, ha sóvárgunk utána, a megszerzésére törekszünk. Ahogy Jézus egyszerűen láttatja: Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. (Mt 6,24)

Spanyolviasz

A Bibliában foglalt bölcsesség és kijelentés tehát már évezredek óta tartalmazza ezeket a tanulságokat. Vannak azonban, akik nem akarnak hinni az Igének mondván, hogy az régi és azóta, pontosabban a természettudományok fejlődése óta újabb ismeretekre, tudásra tudott az ember szert tenni. A városi populáció – kukástól bankigazgatóig – szereti ezt hangoztatni és az alapvetően a “tudományos ismeretterjesztő” tévécsatornákból szerzett “tudás” alapján szereti ezzel áltatni magát. De ezek tévécsatornák a tudományokból gondosan, azaz csak a saját maguk által terjesztett szekuláris ideológiát alátámasztó felfedezéseket szemezgetik ki és állítják összefüggésbe egymással – többnyire a kereszténység lejáratása érdekében. Azt azonban elfelejtik közölni, hogy nagyon sok bibliai tényt és megállapítást éppen a felvilágosodás óta fejlődésnek indult, vagy azóta kialakult tudományok támasztanak alá (ha Isten kijelentésének egyáltalán szüksége van az emberi tudományok támogatására). Az istenhitet, a spiritualitás éppen ugyanebben a körben a pszichológiával igyekeznek helyettesíteni, mert úgy tűnik, hogy az embernek mégiscsak van valamiféle lélekszerűsége, pszichéje. A pszichológiát mesterségesen hozták létre és ezt a mesterségességet az is igazolja, hogy “saját” alapfogalmai sem a sajátjai, hanem más tudományokból vette. Ezt igazolja kialakulásának története is (kéretik utánanézni; súgok: bécsi iskola). Na, mindegy!

Ennek a pszichológiának van egy alkalmazott pszichológia elnevezésű ága, ezen belül is egy munkapszichológiai diszciplína, amelyben hosszú idő óta (mondjuk 100 éve) végeznek felméréseket, vizsgálatokat arra vonatkozólag, hogy mi motiválja az embert az életében, munkájában. Sok motivációelmélet született már. A Herzberg-féle felmérések egyik eredménye viszont nagyon érdekes, mert az derül ki belőle, hogy nem a pénz az elsődleges motivátor az ember életében (sőt, még a másodlagos sem), és egyébként is a pénzzel kapcsolatban elterjedt látens vagy explicit vélemény, hogy a pénzből sosem elég, tehát sohasem hozhat megelégedettséget. Vagyis aki vagyonát gyarapítja, az gondját szaporítja.

A másik probléma a gazdagság hajszolásával, hogy a pénz megszerzésének is megvan a maga szabályrendszere, törvényei. A régiek ezt úgy fogalmazták meg, hogy akinek szerencséje van a kártyában, annak nincs szerencséje a szerelemben. Ez tulajdonképpen azt a tapasztalatot fogalmazza meg rövid, frappáns közmondás formájában, hogy a pénz megszerzése hideg, szenvtelen, érzelemmentes, együttérzéstől mentes gondolkodást kíván meg, és az ezáltal meghatározott életmód nem tűri meg a szimpátiát, rokonszenvet, érdekmentes kapcsolódást más emberekhez. Ez viszont teljes mértékben szemben áll a kereszténység szellemiségével.

A fentiek alapján kimondható végkövetkeztetésként, hogy a prosperitás-teológia csak a keresztény fogalmi rendszernek a korszellem alapján való eltorzítása, ami a bibliai kijelentés szándékos félremagyarázása és a Biblia szellemiségének nem megfelelő tartalomnak az egyes fogalmakba való belemagyarázása útján jön létre annak érdekében, hogy az Isten ítéletével szembesülni nem kívánó világiak, vagy a szegénység helyzetével pszichológiailag megküzdeni nem képes emberek számára elfogadható (valójában a kereszténységgel érintőlegesen sem találkozó) ideológiát nyújtson.

Egyikért sem imádkozni

Amikor ezekkel a siker-prédikátorokkal beszélgetek, akkor mindig igyekszem szembesíteni őket ezekkel a bibliai kijelentésekkel. Hallgatásukból általában arra következtetek, hogy nagyon szeretnék, ha ezek a szakaszok kimaradtak volna a Bibliából. A prosperitás “igehirdetői” azokat a bibliai verseket és szakaszokat preferálják, amelyek holisztikus prosperitást, sikerességet közvetítenek, és ezeket addig csavarják, tekerik, torzítják, amíg anyagi-pénzügyi prosperitás nem lesz belőle. Ez Isten igéjének nem a Szent Lélek fénye melletti magyarázata (exegézis), hanem belemagyarázás (eiszegézis).

Ne érts félre! Áldjuk Istent azért, hogy vannak olyan keresztények, akiknek jó munkájuk van, melynek lehet sok számjegyű bankszámla az eredménye. Mindenképpen kérjük Istent azért, hogy adjon ezeknek az embereknek bölcsességet és vágyat arra, hogy gazdagságukat az ő dicsőségére használják! Viszont nekünk nem kell őket irigyelnünk, mert a gazdagsággal sok gond és szomorúság jár. Ez kevésbé kockázatos módja az ebben az elbukott világban való életnek.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s