Az exodus datálása Salamon felől

A datálásban az 1Kir 6,1 lehet a segítségünkre: Négyszáznyolcvan évvel azután – Az Egyiptomból való kijövetel és a templom alapkövének a letétele között eltelt idő. Az ókori asszír feljegyzések és az ismert Biblián kívüli események, illetve a későbbi izráelita királyok idejének szinkronizálása megerősíti, hogy Salamon negyedik éve kb. a Kr.e. 966. év lehetett[1]. Kronológiailag nézve a 480. év alapján az egyiptomi kivonulást (exodus) kb. Kr.e. 1446. év tájára helyezhetjük, vagyis a 19. dinasztia egyik fáraója, III. Tutmószisz fáraó idejére. Úgy tűnik, hogy az Ex[2] 1,11-ben található egyiptomi helységnevek és más történelmi bizonyítékok eleve kizárják a II. Ramszesz uralkodása előtti időpontokat (kb. Kr.e. 1279; ld. Gen 47,11). Ha ez így van, akkor a 480 év hozzávetőleges és szimbolikus szám (lásd: 12 generáció, generációnként 40 év; [ma 25 éve = 1 generáció]). Összegzett szám is lehet a 480, vagyis bizonyos egymást átfedő időszakok listájának a aggregált összege. Ezt az időszemléletet ismerjük az ókori Egyiptomból és Mezopotámiából is (ld. Deut[3] 1,3).

ziv hónap – A második hónap helyi kánaánita elnevezése (április-május). Ld. a 38. vers: az ókori közel-keleti uralkodók tipikusan történelmi eseményként datálták egy-egy fontos épület (pl. templom) alapkövének a letételét.


[1] Az ország két részre szakadása Salamon halála után kb. Kr.e. 930-ban történhetett, figyelembe véve, hogy Salamon negyven évig (egy generácó!) uralkodott
[2] Exodus (Kivonulás könyve) = Mózes második könyve (2Móz)
[3] Deuteronomium (Második törvénykönyv) = Mózes ötödik könyve (5Móz)

Halász Zsolt

Az exodus datálása Salamon felől” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Péter

    “Ha ez így van…”, de nincsen így. A ramszesz általánosan használt név volt tkp. minden fáraóra, mivel minden fáraót Rá istenség fiának, leszármazójának tartottak. Ezért a város neve (רַעַמְסֵס) sem kötődik a neve miatt egy konkrét fáraóhoz.

    Kedvelés

    1. A “de nincsen így” finoman szólva is erős kijelentés, miután (1) az Ószövetség korával kapcsolatosan valójában csak valószínűségekről beszélhetünk; (2) az Ószövetség szövegében nagyon nagy hányadban van jelen a szimbolizmus, allegorizmus, metaforák különösen a számok területén. Tehát az Isten igéjével szembeni alázatot az mutatja leginkább, ha nem kívánunk abszolút kijelentéseket tenni annak tartalmával kapcsolatban.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s