BAAL

Mivel Baal isten a Biblia – főleg az Ószövetség – világában jelentős helyet foglal el, ezért szükségesnek láttuk, hogy ennek a kánaáni istenségnek a lexikális leírását közreadjuk. A szócikket a Fritz Rienecker féle Lexikon zur Bibelből fordítottuk.

baal-samra

Baal isten sztéléje Samrából a kisebb alakban
megjelenített király által adományozva (Kr.e. 14. század)

Baal (többes szám: Baalim)

I. 1.) Istenségek Palesztina és Szíria területén, amelyek Baalt mint bizonyos területek és állatok “tulajdonosát” és “urát” mutatják be, akiket bizonyos fák, hegyek és források lakójaként képzeltek el. A vidéki lakosság úgy hitte, hogy a gabona, a gyümölcsök és a jószágok növekedése tőlük függ. Ezeket az istenségeket a Baalim gyűjtőnévvel illették (Bír 6,25; 1Kir 16,31; 18,26kk). Baallal, a sémita termékenységisten nevével legkorábban Egyiptomban. a hükszoszok korában találkozunk. Később is tisztelték ezt az istent Egyiptom területén. Az Amarna-levelekből úgy tűnik, hogy Baal ugyanaz, mint a szír Adad vagy Hadad mennydörgés-isten.

Szíriában egyébként a Baal egy másik isten – “a menny ura” (Baal Samem) – tulajdonneve, aki megint csak a babiloni Bel-Mardukkal áll rokonságban és az istentisztelet során bika formájában tisztelték. Rasz Samrában feltártak egy Baal-templomot Dágon temploma mellett, aki Él néven Baal apjaként funkcionált. Ugyanezen ásatásokon kis Baal-figurákat is találtak. A mellettük talált szövegekben a Baal név gyakran előfordul. Baal feleségét Anatnak nevezik. A Baal-kultusz befolyása Kánaán területén sok helységnévben megjelenik (pl. Baal-Peor). Személyek tulajdonnevei is összekapcsolódnak a Baal névvel (pl. Jerubbaal, Baaljada, Baalja), mivel JHWH-t is nevezték Baalnak (ld. Baalja = JHWH [van] Baal; 1Krón 12,5).

2.) Baalhoz Móáb magaslatain már Bileám és Bálak idejében is imádkoztak (4Móz 22,41). A bírák idejében Palesztinában is voltak Baal-oltárok (Bír 2,13; 6,28-32), és amikor Aháb Jezábelt, Etbaal tíruszi király lányát feleségül vette, a szír-föníciai Baal-tisztelet az egész országban elterjedt. Az igaz és hamis istentisztelet közti harc Illésnek a Baal-papokkal a Kármel hegyen való találkozásában csúcsosodik ki (1Kir 16,31-32; 18,17-40), ami a Baal-tisztelettel kapcsolatban kifejező képet rajzol (1Kir 18,26kk) számunkra: vad kiáltozások, gyors táncok, sebzések Baal-tiszteletére, átszellemült dadogás a teljes kimerülésig. Ez a történet a Baal-papok megölésével végződik és az egész nép megújulva magát az igazi Istennek szenteli oda. Nemsokára újra megerősödik Baal isten tisztelete, mígnem Jéhu alatt ki nem lett pusztítva (2Kir 10,18-28), miközben a vallás Júdában Jézabel lánya, Atálja – Jórám király felesége – védelmét élvezte (2Krón 21,6; 22,3). A bukás után Baal jeruzsálemi templomát is lerombolták, oltárait és szobrait összetörték, Mattant, a főpapot pedig megölték (2Kir 11,18). Mindezek ellenére a Baalhoz való imádkozás mind Izráelben (Hós 2,10), mind Júdában újra megjelent. Acház király öntött Baal-képeket csináltatott (2Krón 28,2). Miután Ezékiás reformja során leküzdötte a bálványok tiszteletét, fia Manasse újra beindította azt (2Kir 21,3). Jósiás újra csak megsemmisítette az oltárokat. Csak a fogsággal szűnt meg teljesen a Baal-tisztelet.

A próféták újra és újra támadták a Baal-tiszteletet (Hós 2,19; 13,1; Jer 19,4.5; 23,13; Zof 1,4), amit a “gyalázat” tiszteletének (bóset) tekintettek (ld. a névváltozásokat Isbóset, Mefibóset esetében). Ehhez járul még, hogy a Baal-istentiszteleteken megjelent a nemi kicsapongás és a kultikus prostitúció (1Kir 14,24), a szülők által bemutatott gyermekáldozat (Jer 19,5), illetve a bálványkép csókolgatása (1Kir 19,18; Hós 13,2). Baalt gyakran említik együtt Astarte (Asera) istennővel (Bír 2,13), és a Baal-oltárok közelében általábon volt is egy Asera-szobor (Bír 6,30; 1Kir 16,32.33).

II. 1.) Rúbenita, Jóél leszármazottja, aki az északi királyság bukása után élt (1Krón 5,5.6).

2.) Benjáminita, a gibeoni Jiél fia és Saul király őse (1Krón 8,30; 9,36).

3.) Helység Simeon törzsének területén (1Krón 4,33), azonos a mai Baalath Bér Ramattal.

Néhány a Bibliában is megtalálható Baal (megnevezés)

Baal-Berít

I.) Baal-Berít vagy Él-Berít (Bír 9,46; 8,33; 9,4) egy tulajdonneve alapján ismeretlen kánaánita főistenség mellék elnevezése, akit a bírák idejében, Kr.e. 1200 táján Sikemben tiszteltek. A Baal-Berít jelentése: “a szövetség/szerződés ura, szerzője, vagy patrónusa”.

II.) Gedeon halála után az izráelita törzsek a kánaánita istenekhez fordultak (Bír 8,33). Gedeon fia, Abímelek a sikemiekkel Baal Berít jegyében kötött egy szerződést, ami őt egy király jogaiba helyezte (Bír 8,33; 9,4-46). Ez a szövetség, amit pogány előjelei alatt kötöttek, csak három évig jelentett védelmet, mert Isten egy gonosz lelket küldött Abímelek és Sikem polgárai közé (Bír 9,22.23). Így töri össze Isten azt a szövetséget, amit Abímelek az ÚRral való szövetség figyelmen kívül hagyásával kötött egy másik néppel.

III.) Máriban talált írásos régészeti leletek alapján (Kr.e. 18-17. század) az “egy szamarat megölni” kifejezést jelenti, azaz egy szövetséget/suzerződést kötni. Mivel a sikemiták ősatyjának a neve – Hamór – szintén “szamár” jelentéssel bír, és utódait is “a szamár fiai”-nak nevezték (ld. Gen 33,18.19), ezért azt feltételezték, hogy egy szamárnak a levágása vagy ketévágása a Baal-Berít nevében történő szerződéskötéshez tartozó rítus volt, és hogy a Hamór-szamár az istenség tulajdonneve volna.

Baal-Gád

Jelentése: valsz. “a boldogság/szerencse/kedvező lezárulás ura”

Helység Hermon folyó partján (Józs 11,17; 12,7; 13,5), a Jordán egyik forrásánál. Baal-Gád valószínűleg a Baal-tisztelet egyik fő színhelye volt, és azonos lehet Baal-Hermonnal (1Krón 5,23), azaz a hegytől nyugatra található mai Hazbeijával.

Baal-Hamón

Jelentése: “a gazdagság/sokaság ura”

Az a hely, ahol Salamon a szőlőskertjét bérbe adta az őröknek (ÉnÉn 8,11). Helye ismeretlen.

Baal-Hanan

Jelentése: “Baal kegyelmesnek bizonyult”

1.) Akbór fia és Edóm 7. királya (Gen 36,38; 1Krón 1,49).

2.) Dávid olíva- és fügefaligeteinek a felügyelője (1Krón 27,28) – gádita.

Baal-Hácór

Helység Efraim mellett, ahova Absolom a király minden fiát meghívta, hogy Amnont levágják (1Sám 13,23). A pontos helye ismeretlen. Baal-Hácór helyét Benjáminban feltételezték, Bételtől mintegy 7 km-re északi irányban és majd 25 km-re észak-keletre Jeruzsálemtől az el-Asúr hegyen.

Baal-Hermon

Jelentése: “a Hermon ura”

1.) A Hermon-hegy közelében található város (1Krón 5,23), nagy valószínűséggel azonos Baal-Gáddal (Józs 11,17).

2.) A Libánontól keletre fekvő hegy (Bír 3,3). Izráel nem volt képes az ott lakó hivvieket legyőzni. Baal-Hermonnál volt Kelet-Manasse észak-nyugati határa (1Krón 5,23). Hogy a Baal-Hermon esetében a Hermon-hegynek egy Baalnak szentelt helyéről, vagy a hegy keleti lejtőjén található helységről van-e szó, amai napig bizonytalan.


Fordította: Halász Zsolt

BAAL” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Szentesi Károly

    Uraim! Ezzel kapcsolatban: Kell-e még mindig engedelmeskednünk az ószövetségi törvénynek? (A Galatákhoz írt levél margójára) – írják: “Erkölcsi törvények Ez a fajta törvény Isten közvetlen parancsa (pl. a Tízparancsolat; Ex 20,1-17). Szigorú engedelmességet követel. Megmutatja Isten természetét és akaratát, és még ma is alkalmazható a számunkra. Nekünk engedelmeskednünk kell ennek az erkölcsi törvénynek, nem az üdvösség megszerzése érdekében, hanem azért, hogy Istennek tetsző életet élhessünk.” Kérem szépen, a Bibliában nincsen ERKÖLCSI törvény és nincsen CEREMONIÁLIS törvény, ha van, mutassák meg! Aztán tovább hazudnak: “Nekünk engedelmeskednünk kell ennek az erkölcsi törvénynek…” Nem igaz, mivel hogy nincsen erkölcsi törvény, a Biblia mást tanít. Maguk csalók, akár az adventisták, de lehet hogy maguk is azok!

    2Kor 4:2 Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint akik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.

    Ide kérem a válaszukat:

    szentesikaroly@indamail.hu

    Kedvelés

    1. Tisztelt Szentesi Károly!
      1.) Mi ez az “Uraim!” megszólítás? Mi van, ha hölgyek is csinálják ezt a blogot, vagy alapvetően hölgyek? Gondolom, hogy jól fejlett kereszténynek hitt maszkulin sovinizmusából támadt az indulat.
      2.) Üdvös lenne, ha olyan ember, aki a Bibliából idéz, decensebben és visszafogottabban fogalmazna. Kikérem magamnak a “Maguk csalók” minősítést! Ezen felül kerülje bármely keresztény felekezet csalónak minősítését! További ilyen jellegű megszólalása esetén kitiltom a blogról.
      3.) A Bibliában, méghozzá az első öt könyvben megjelennek mind a ceremoniális, mind az erkölcsi törvény szakaszai. Amennyiben önnek nehézséget okoz ez a két fogalom, illetve ezeknek a szakaszoknak az megkülönböztetése és elkülönítése, javaslom, hogy ezen a területen folytasson további tanulmányokat. Csak röviden: ceremoniális törvények azok a szűkebben vett mózesi törvényben (2-4Móz), amelyek a szent sátor elkészítésének, felállításának, belső kialakításának, az istentiszteletnek, a papok szolgálatba állításának, az áldozatok elvégzésének stb, a rendjét szabják meg; az erkölcsi törvények az ember és ember közti viszonyokat rendezik.
      4.) Amennyiben a blog egyik cikkéhez akar hozzászólni, akkor azt tegye meg az adott cikknél és ne egy másiknál, ahol a hozzászólása teljességgel irreleváns.
      5.) Amennyiben ezen a blogon kíván hozzászólást megjelentetni, akkor az arra adandó válasz is itt fog megjelenni, és nem rendelheti meg, hogy hová küldjük a választ. Ha nem volt nyilvánvaló, akkor közlöm, hogy ez nem internetes áruház.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s