A minap egy beszélgetés során nekem szegezték a kérdést, hogy Ha már teológus vagy, akkor mondd már el, hogy Isten miért akarta megölni Mózest? Őszintén szólva hirtelenjében nem tudtam, hogy mire is kellene gondolnom a kérdező szerint, de aztán kiderült, hogy az Ex 4,24-26 szakasz lehet a kérdés tárgya:
Útközben történt, az éjjeli szálláson, hogy rátámadt az Úr, és meg akarta ölni. De Cippóra fogott egy éles követ, levágta fiának az előbőrét, Mózes combjához érintette, és így szólt: Véren szerzett vőlegényem vagy! Akkor eltávozott tőle az Úr. Cippóra akkor a körülmetélés miatt nevezte így Mózest: Véren szerzett vőlegény.
Ez az incidens eléggé rejtélyes. Az Úr meg akarja ölni Mózest és/vagy a fiát azért, mert Mózes figyelmen kívül hagyja a körülmetélést, mint a szövetség jelét (Gen 17,1-14), vagy valamilyen más okból (ld. alább). Cippóra cselekedete egy tragédiát előz meg. Kezdjük először is a szövegben található kifejezések megértésével:
éjjeli szállás – Leginkább valamilyen nomád táborozó hely lehet egy oázis közelében.
(őt) – Úgy tűnik, hogy Mózesre irányul JHWH haragja, de vonatkozhat akár Gersonra is – az eredeti szövg nem egyértelmű ebben a tekintetben.
rátámadt – JHWH meg akarta ölni Mózest, azt a személyt, akit éppen akkor bízott meg az izráeliták kiszabadításával. Ha JHWH úgy érezte, hogy kénytelen Mózest megbüntetni azért, hogy megölte az egyiptomi munkafelügyelőt (2,12), akkor legalábbis furcsának tűnik, hogy ezzel eddig várt. A bibliai szövegekben azok, akik nem szándékos vagy balesetszerű emberölésben bűnösek, az ún. menedékvárosokba futhatnak (21,13; Num 35,9-34; Deut 19,1-13; Józs 20,1-9). Ezeken a helyeken az ilyen személyek védelmet élveznek az áldozat rokonaitól, akik bosszút akarnak állni, de az általuk választott városban kell maradniuk az aktuális főpap haláláig (Num 35,28; Józs 20,6).
Tehát ennek a szakasznak a pontos értelme tisztázatlan. Világos, hogy Mózes családjában valaki nem volt körülmetélve annak ellnére, amit Isten parancsolt. Leginkább arra gondolhatunk, hogy Mózes valamelyik fiát nem metélte körül azért, hogy kedvére tegyen midianita családjának. A midianiták a körülmetélést a vőlegényen gyakorolták közvetlenül az mennyegző előtt, és nem metélték körül a fiú csecsemőket. Mózes negligációja bűntény volt, ami halált érdemel, és különösen Isten népe jövőbeli vezetőinek szól. Emiatt támadt vagy kapta el JHWH Mózest.
éles követ – Ebben az időben a körülmetélést élesre pattintott kővel végezték – bronzkés helyett – az ókori hagyományokkal való összekapcsolás miatt, ami lehetett korábbra datált izraelita tradíció (ld. Gen 17). Sok Izráelt körülvevő nép gyakorolta a körülmetélést, de Izráelen kívül egyik sem metélte körül a csecsemőket.
véren szerzett vőlegény – Az, hogy Cippóra körülmetélte a fiát, fontos mozzanat. Cippóra bosszús lehetett amiatt, hogy nem követheti a midianita hagyományt és nem hagyhatja fiát körülmetéltlenül. Ez a tett valamiféle bűnhődésként – megtisztításként, megbékélésként – funkcionál azért a beszennyeződésért, vagy “vérért”, amit Mózes még mindig magán hordoz, és ami miatt JHWH megtámadja őt. Nem tudjuk pontosan, hogy a körülmetélés miként teljesíti ezt a jóvátételt. Létezik egy föníciai mítosz, amelyben Kronosz saját magát metéli körül, és ezzel láthatólag egy közelgő katasztrófát akadályoz meg, amit egy másik isten küld. Egy végzetes járvány alkalmával Kronosz feláldozza egyetlen fiát apjának Uranosznak, és önmagát is körülmetéli, kényszerítve vele lévő szövetségeseit is, hogy ugyanezt tegyék. Ez a mítosz egy olyan meggyőződéselemet tükröz, miszerint a körülmetélés képes csillapítani vagy elnyomni az isteni haragot.
combjához/lábához – Nagy valószínűséggel a férfi nemiszerv eufemizáló kifejezése.
véren szerzett vőlegény – Némelyek úgy vélik, hogy ez lekicsinylő kifejezés Cippóra részéről a körülmetélés ritusával kapcsolatban, de a pontos konnotáció bizonytalan. Ez az incidens az izráeliták – Isten elsőszülött fia – által gyakorolt körülmetélés fontosságát emeli ki, és így elkerülik azt az ítéletet, amit később az egyiptomi elsőszülötteknek kell elszenvedniük (23. vers). A körülmetélés a belső spirituális változást és engedelmességet fogja szimbolizálni (Deut 30,6; Róm 2,28-29; Kol 2,11).
eltávozott tőle – értsd: hagyta elmenni (ti. Mózest).
Isten meg akarta ölni Mózest, mert Mózes nem metélte körül a fiát. De miért nem tette meg ezt Mózes? Látnunk kell, hogy Mózes élete első negyven évét a fáraó palotájában élte le, a másik negyven évét pedig a midianita pusztában. Valószínűleg nem ismerte mélyrehatóan Isten törvényét, különösen mivel az Isten és Izráel közötti szövetség rendelkezéseit (Gen 17) több mint négyszáz évig nem hajtották végre maradéktalanul. Ezen felül Mózes felesége, Cippóra – midianita származása és háttere miatt – valószínűleg ellenállt a csecsemő-körülmetélés intézményének. Mózes viszont nem szolgálhat hatékonyan Isten népének kiszabadítójaként mindaddig, amíg nem teljesíti az Istennel való szerződés kitételeit. Ezen szerződési feltételek egyike volt a körülmetélés. Mielőtt tovább mehetnének, Mózesnek és az ő egész családjának Isten parancsait és rendelkezéseit teljes mértékben kell követniük. Az ószövetségi törvény alatt élő ember számára a körülmetélés elmulasztása azt jelentette, hogy ő magát és egész családját kivonja Isten áldásaiból. Mózes így tudta meg, hogy az Istennel szembeni engedetlenség sokkal veszélyesebb dolog, mint konfliktusba keveredni saját családjával vagy a fáraóval.
Miért Cippóra végezte el a körülmetélést? Lehet, hogy Cippóra midianitaként volt az, aki nem volt tisztában a körülmetélés követelményével, és nem engedte Mózesnek, hogy körülmetélje a fiát. Ha ő akadályozta meg Mózest a körülmetélés cselekményében, akkor most neki kell azt elvégeznie. Az is lehetséges, hogy Mózes lett beteg ennek az engedetlenségnek a megengedése miatt, és így Cippórának magának kellett a körülmetélést végrehajtania, hogy megmentse mind a férjét, mind a fiát. Ettől ő (ti. Cippóra) nem lett boldog, amire a Mózeshez intézett nem túl hízelgő szavakból következtethetünk.
Talán úgy tűnhet, hogy ennek a kis történetnek nincs keresztény relevanciája, de én mégis szeretném két dologra felhívni a figyelmet:
1.) Mózes, mint Izráel kiszabadítója párhuzamba állítható Jézussal, mint az egész világ megváltójával. Van egy eset Jézus szolgálatának az elején, amikor valami hasonló dolog történik: Jézus bemerítkezése. A bemerítkezés előtt Keresztelő János így szólt Jézushoz: Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám? Jézus erre így válaszolt: Engedj most, mert így illik minden igazságot betöltenünk. Tehát úgy néz ki, hogy a Megváltónak is teljesítenie kell a szolgálata kezdetén egy olyan rítust, ami aztán később a kereszténnyé válás, az Isten népébe való végleges bekerülés szimbóluma lett. A keresztelés/bemerítés ilyen módon hasonlít a körülmetéléshez, és enélkül nem szolgálhatott volna és nem végezhette volna el a megváltást (?) Krisztus.
2.) A második elem a (keresztény) családfő felelőssége, ami ilyen értelemben hasonlít a zsidó családfőéhez: neki gondoskodnia kell a gyerek keresztény neveléséről. A megtérés viszont szabad akaratból kell megtörténjen és nem erőszakolható a 16-17. életévnél fiatalabb gyerekek esetében. A bemerítkezésnek is a megtért ember szabad akaratából kell megtörténnie.
BIBLICA THEOLOGIA 
Vélemény, hozzászólás?