Olvasmány: Deut (5Móz) 26,1-15
Hozzáállás/szemléletmód: gondosság, sáfárság
Kötelező a keresztényeknek tizedet fizetniük? Szükségük van-e a keresztényeknek még mindig a tizedre? Engedetlen vagyok, ha nem fizetek tizedet?
A tized fizetésének témája folyamatosan jelen van az egyházban. Viszont bármit is gondolunk a tizedfizetésről, tudnunk kell néhány dolgot ennek gyakorlatával kapcsolatban:
Mi volt a tizedfizetés az Ószövetségben? – A “tized” szó a magyar nyelvben a matematika terén az egész egy tized részét (1/10) jelöli, míg vallási-hitéleti értelemben a vallási tevékenységek fenntartása és a szegények élelmezése érdekében kivetett termékdíjat jelöli. A tized az adott személy által az ÚRnak a mezőgazdasági terményeiből adományozott rész volt, ami a személy elkötelezettségét és odaadását jelezte. Az ószövetségi kor mezőgazdasági jellegű gazdaságában a tizedet nem pénz vagy áru formájában fizették meg, hanem terményben vagy haszonállatban (ld. Deut 14,22). Éppen ezért nagyon nehéz az ószövetségi tizedfizetési követelmények és aközött korrelációt felfedezni, amit ma számunkra a tized jelenthet.
A tizedfizetés nem Mózessel kezdődött – A tizedfizetés szokása nem a mózesi törvényből ered (ld. Gen (1Móz) 14,17-20), és általában a zsidóságra sem volt jellemző. Már jóval Mózes előtt, Ábrahám fizetett tizedet Melkisédeknek (Gen 14,20), és Jákób is ígért tizedet az ÚRnak (ld. Gen 28,22). Ebből a tényből fakadóan nagyon vigyáznunk kell azzal, hogy a modern tizedfizetéssel kapcsolatos döntéseinket pusztán a mózesi törvényre alapozzuk.
A tized lehet több is, mint 10 százalék – A gondolkodásunk alapvetően arrafelé irányul, hogy a “10%-ot” adjuk meg. Az Ószövetségben viszont háromféle tized létezett: egy a lévitáknak, egy a templomhasználatért és az ünnepre, és egy a föld (értsd: az ígéret földje) szegényeinek, ami egy adott személy éves betakarított termésének átlagosan a 23,3%-át jelentette. A hűséges hívők a tized mellett és felett is adományozhattak. Így a tehetősebb izraeliták számára a tized megfizetése többet jelentett a 10%-nál, míg a szegényektől lehet, hogy nem követelték meg a tizedet, sőt valójában a tized “kedvezményezettjei” voltak.
Az elv ma is követhető – Miközben manapság igen sokan és sokat vitatkoznak arról, hogy a tized ószövetségi kötelme érvényes-e a keresztény egyházban, ennek a törvénynek az alapelve nemcsak megvan az evangéliumban, de be is épült abba (ld. 1Kor 9,13-14).
Bármit is gondolunk a tizedről,
tudnunk kell néhány dolgot a gyakorlatáról.
Gyakorlati tanulság
A tizedfizetés ószövetségi szabály volt, a mi a keresztény adakozásra nézve is elvi megalapozó tekintéllyel bír.
Vélemény, hozzászólás?