A HIT ISTEN AJÁNDÉKA

Mert kegyelemből üdvözültetek a hit által. Ez Isten ajándéka (Ef 2,8)

Az ember mindig kísértést érez arra, hogy megmagyarázza a hitét, hogy azt az értelmesből visszavezesse az észszerűre, hogy azt a Hegelnek oly kedves ész korlátai közé szorítsa, és végül valami polimorf maradékra lyukadjon ki, úgy, mint a gnosztikusok zajos tábora, akikkel már Ireaneus lyoni püspök is keményen összetűzött a II. században. Természetesen fontos, hogy a hit törekedjék az értelemre. A hit értelmessége a hitélethez nélkülözhetetlen: értek, hogy higgyek, de hiszek is, hogy értsek (Credo ut intelligam). Mert az élő Isten kijelentése meghaladja mindazt, amit az ész mondhat. A hit rejtélye ahelyett, hogy elvakítana, inkább elkápráztat! A hitből jogosan születik meg a teológia, ami aztán kibontakoztatja a lehetőségeket. De a gnózis (a teljes tudás) kísértése mindig újra születik. Ez a hitet körül akarja keríteni, be akarja zárni, “emberi, nagyon emberi” határai közé.