Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 3. rész

forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed.

Olvasd együtt a bibliai szöveggel!

33,1–6: Az Úr további nemtetszése

1–3: Elmagyarázva, hogy mit értett a 32,34-ben, Isten utalása azokra a népekre, akiket te (Mózes) Egyiptom földjéről hoztál fel, azt jelzi, hogy Isten hozzáállása Izráel népével még mindig elidegenedett és távolságtartó. Annak ellenére, hogy a 2. versben található szavai hasonlóak a 23,20–23. versben tett ígéretéhez, itt viszont a 3b–5. versek világossá teszik, hogy itt az angyali vezetés ígérete büntető jellegű: maga Isten nem kíséri el a lázadó népet. Az emberek elhibázott kísérlete, hogy biztosítsák Isten jelenlétét és vezetését (32,1) a maguk számára, visszafelé sült el, és Isten terve, hogy a Szentek szentjében maradjon az emberek között (25,8; 29,45–46), hallgatólagosan vissza lett vonva. Mózes minden erőfeszítése a 33–34. fejezetben ennek az elidegenedésnek a megszüntetésére, és Istennek az emberek közötti közvetlen jelenlétének helyreállítására irányul, ami lépésről lépésre sikerül is (lásd 14., 17. vers; 34,1, 10). A Kivonulás könyve jelenlegi, szerkesztett formájában, ezzel az elbeszéléssel (J-ből és E-ből), amelyet a 35–40. fejezet követ (P), Mózes sikerével megkoronázva a 35–40. fejezetben található tervek újraindítását jelenti, hogy Isten lakhelyet épüljön az emberek között.

2–3a: A kánaániták… tej és méz, 3,8.

33,7–11: A Találkozás Sátra a táboron kívülre költöztetve

Annak következményeként, hogy Isten nem hajlandó a nép között maradni, Mózes áthelyezi az Úrral való kommunikáció helyét a táboron kívülre, és (12. vers) folytatja a vele folytatott párbeszédet. Mivel ezt a sátrat „a gyülekezés sátrának” is nevezik, a bibliatudósok egy változatos hagyomány részének tekintik (megtalálható még a Num 11,16–30; 12,4–13; 5Mózes 31,14–15-ben is), amely a „Gyülekezés sátrát” nem szentélynek vagy áldozati helynek tekinti, mint P (25–31, 35–40. fejezet), hanem pusztán orákulumhelynek. A táboron kívül tartják, inkább Józsué, mint papok gondozzák, és bárki, aki Istennel akar konzultálni, oda kell eljöjjön. Maga Isten nem lakozik benne, hanem leszáll hozzá egy felhőoszlopban, hogy szemtől szembe beszéljen Mózessel, ahogy az egyik ember beszél a másikkal (11.), nem pedig csak a kerubok közül érkező hanggal (25,27; Num 7,89). Az a kijelentés, hogy Mózes… a táboron kívül állítja fel a sátrat, alátámasztja azt az elméletet, hogy ez a szakasz eredetileg nem volt része a jelenlegi kontextusnak. Ez azt jelzi, hogy Mózes rendszeresen felállította a sátrat a táboron kívül, nem pedig a táboron belül, ahogy azt P megköveteli (Num 2,2.17); vö. Num 11,26.30; 12,4.

7: Találkozás sátra – Az a magyarázat, miszerint aki az Urat keresi, annak a sátorhoz kell folyamodnia, összhangban van az elnevezés etimológiájával (25,8).

11: Szemtől szemben – vö. Num 12,8 és Deut 34,10. Még ha átvitt értelemben is vesszük, ez összeegyeztethetetlen a 20–22. versekkel, amelyek más forrásból származnak. Isten nem mozdulna ki a sátorból: vö. 1Sám. 3,3.15.

33,12–23: Mózes könyörög Istenhez

12. Nem adtad tudtomra, hogy kit küldesz velem, nevezetesen Isten angyalát, akit a 2. vers említ.

13. …ismertesd meg velem útjaidat, az emberiséggel való bánásmódodat, vagyis – amint azt Isten válasza is jelzi a 34,6–7-ben és a Zsolt 103,7–13-ban – azokat az elveket, amelyek szerint az emberi bűnnel bánsz. Isten azt mondta, hogy az angyal könyörtelen lesz (23,21). Mi Isten saját útja? Nézd, ez a nép mégiscsak a te néped: Talán: Mi a Te utad, ha figyelembe vesszük, hogy Izráel a Te néped? (32,7, 11.; vö. v. 16. alább).

14. Én megyek az élen, és könnyítek a terheiden, helyett inkább: „Én személyesen megyek, és biztonságba viszlek.” A „biztonságos menedékbe adni” a második ige gyakori jelentése (Deut 3,20; 25,19). Lényegében ez az a szerep, amelyet Isten megígért az angyallal a 2. és 23,20–23. versekben, és ezért ez további engedmény Mózesnek, bár Isten még nem egyezett bele, hogy Izráel közé menjen (34,9).

15. Hacsak nem állsz az élen helyett inkább: „hacsak nem személyesen mész”, mint a 14. versben.

16. Jobb fordítás lenne: Mert honnan tudhatnánk meg, hogy elnyertem a te kegyedet, én és a te néped, ha nem mész velünk, hogy megkülönböztethessük magunkat – én és a te néped – minden néptől a föld színén? Mózes ragaszkodik ahhoz, hogy Izráel ugyanazt a kegyet élvezze, mint ő, és megismétli, hogy ő Isten népe. Az isteni kegyelem bizonyítéka az, hogy maga Isten vezeti őket, nem pedig egy közvetítő.

18: Isten kedvező válaszától felbátorodva Mózes kiegészíti azon kérését, hogy megismerhesse Isten útjait (13. vers), azzal a kéréssel, hogy láthassa Isten jelenlétét (16,6–7 n.), vagyis ismerje meg JHWH-t vizuálisan is (vö. 20–23. vers). Arra törekszik, hogy teljesen megismerkedjen Istennel.

19–23: Isten válaszol Mózes mindkét kérésére: Megismerteti vele útjait (19. vers), és részleges vizuális élményt ad neki, de a teljes vizuális élmény végzetes lenne Mózesre nézve (20–23. vers).

19: Kimondom… az Úr nevét – Isten feltárja az Ő nevében, JHWH-ban megtestesülő összes tulajdonságot (3,14–15; 6,2 n.); Ez teljesül a 34,6–7-ben. A rabbinikus exegézis szerint az YHWH („Úr”) név Isten irgalmasságát, kegyelemre hajlandó tulajdonságát fejezi ki, míg az „Isten” („ʾelohim”) a szigorú igazságosság tulajdonságát fejezi ki, de ahogy a 34,6–7 mutatja, az JHWH név mindkét tulajdonságot egyszerre fejezi ki (vö. 34,13). És a kegyelem, amit adok, és a könyörületesség, amit mutatok helyett jobb, de kegyelmet adok annak, akinek akarok, és irgalmas leszek annak, akit akarok (RÚF2017: Kegyelmezek, akinek kegyelmezek, és irgalmazok, akinek irgalmazok). Kegyelmes tulajdonságainak nem ellentmondva Isten szuverén marad, és eldönti, hogy kinek bocsát meg és kinek nem. Az igazságszolgáltatás nem tekinthető automatikusnak (lásd a 3. verset).

20: Lásd 3,6; vö. 24,10. A Num 12,8 szerint Mózes látja Isten „képmását” (héb. temunah, amely költői párhuzamban jelenik meg az „arc” szóval a Zsolt 17,15-ben). Ez jelenthet egy másik hagyományt is a jelen vershez képest, vagy Mózes Istennel való kapcsolatának egy későbbi szakaszát.

21. …a kősziklára helyett jobb „hegyre” („sziklahasadék” a hegyben), nevezetesen a Sínai-hegy tetejére.

22–23: a kezem… a hátam… az arcom – Amint azt a 3,6-hoz fűzött megjegyzésben megjegyeztük, a Biblia feltételezi, hogy Istennek emberi alakja van. De őt látni túl félelmetes lenne az emberek számára, és nem élnék túl.