forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 34,1–35: A szövetség visszaállítása Ex 34,1-10, amely tartalmazza Isten tulajdonságainak felsorolását és a következő kifejezést: bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket (9. vers) része a nyilvános böjti napokon olvasott Tóra-aszövegnek (lásd 32,11–14). 1: Isten most arra... Bővebben →
Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 3. rész
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 33,1–6: Az Úr további nemtetszése 1–3: Elmagyarázva, hogy mit értett a 32,34-ben, Isten utalása azokra a népekre, akiket te (Mózes) Egyiptom földjéről hoztál fel, azt jelzi, hogy Isten hozzáállása Izráel népével még mindig elidegenedett és távolságtartó. Annak ellenére, hogy... Bővebben →
Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 2. rész
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 32,1: Mivel Mózes már negyven napja távol van (24,18), az emberek attól tartanak, hogy eltűnt, és mivel ő volt az egyetlen kapcsolatuk Istenhez, arra kérik Áront, hogy csináljon nekik egy „istent”, hogy helyettesítse őt (Radak[1] 1Kir 12,28-ban) és vezesse... Bővebben →
Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 1. rész
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, p. 182–183 31,18–34,35: A szövetség megszegése és helyreállítása Lásd még Deut (5Móz) 9,8–10,11 (bizonyos különbségekkel), Zsolt 106,19–23. A 19–24. fejezethez hasonlóan ez a szakasz is arra mutató bizonyíték, hogy ez több forráson alapul, melyek eltérnek az események menete tekintetében. A szakasz egyértelműen ötvözi a J (jahvista), E (elohista), P (papi)... Bővebben →
MIT KELL TUDNOD A TIZEDRŐL?
Olvasmány: Deut (5Móz) 26,1-15 Hozzáállás/szemléletmód: gondosság, sáfárság Kötelező a keresztényeknek tizedet fizetniük? Szükségük van-e a keresztényeknek még mindig a tizedre? Engedetlen vagyok, ha nem fizetek tizedet? A tized fizetésének témája folyamatosan jelen van az egyházban. Viszont bármit is gondolunk a tizedfizetésről, tudnunk kell néhány dolgot ennek gyakorlatával kapcsolatban: Mi volt a tizedfizetés az Ószövetségben? –... Bővebben →
A “SZELLEM-LÉLEK-TEST” EREDETE – A TRICHOTÓMIA (NEM) ISTENI KIJELENTÉS
Pál apostolnál megtalálható az embernek szellemre, lélekre és testre való felosztása (nem felbontása!). Ezt nevezzük a bibliai antropológiában trichotómiának, vagy hármas felosztásnak. A bibliai antropológia egyébként alapvetően dichotomikus, azaz mind az ószövetségi, mind az újszövetségi zsidó gondolkodás az ember lényével kapcsolatban két "részt", testet és lelket különböztet meg. Úgy tűnik, hogy Pál az igehirdetése során... Bővebben →
Próbáljuk megérteni a Gen (1Móz) 15. részét
A Gen 15. része a kereszténység számára a hit megértése és a hitből való megigazulás szempontjából lehet fontos. Viszont azt is tudomásul kell vennünk, hogy ennek a résznek már a héber nyelvből való lefordítása sem egyszerű feladat. A következőkben ennek a szakasznak az üzenetét igyekszünk feltárni. Az 1Móz 15-öt – mint a Bibliában bármely más... Bővebben →
MEGBOCSÁJTANI, MEGBOCSÁJTÁS
1. Nyelvi háttér 1.1. A héber nyelvben sok szó és fogalom van a megbocsájtás kifejezésére. Ahol a Bibliánkban a megbocsájtani, vagy megbocsájtás valamilyen alakja áll, ott a héber szavaknak sokféle alapjelentése van, mint pl. felfüggeszteni, elvenni (Gen 4,13; Zsolt 25,18); megbocsájtani (2Kir 24,4; Neh 9,17); megbocsájtás (Zsolt 130,4; Dán 9,9); betakarni, eltakarni, ill. lemosni (Zsolt... Bővebben →
Amikor elkezdte teremteni Isten az eget és a földet…
A teremtéstörténetben elmondottakból világos, hogy a bibliai szerző(k) leírása a hatnapos teremtéstörténetben saját korának világképét tükrözi és világismerete nem haladja meg a kor emberének a természettudományos ismereteit. A teremtéstörténet keletkezésének idői és térbeli környezetének (a zsidóság babiloni száműzetésének időszaka) vallástörténeti vizsgálata alapján az is kimutatható, hogy a Teremtés könyvének első fejezete tulajdonképpen teológiai vitairatként fogható... Bővebben →
Emberfia
Az Emberfia fogalmi tartalma az egyik leghomályosabb dolog a bibliai kijelentésben. Úgy tűnik, hogy Jézus korában is hasonlóan homályos és definiálatlan lehetett, mert amikor Jézust perbe fogták, akkor ennek önmagára való alkalmazását nem látjuk az ellene felsorolt vádak között. Tehát nem tudjuk pontosan, hogy ki is az Emberfia, de Jézus kijelentéséből tudjuk, hogy mit tehet... Bővebben →