Címke: Biblia

A BIBLIA SZÖVEGE ÉS A BIBLAIKRITIKA – 2. rész

Szerző: Alexander Achilles Fischer A cikk eredetije: https://www.die-bibel.de/ressourcen/wibilex/altes-testament/bibeltext-textkritik-at Fordította: Halász Zsolt 2. A Codex Leningradensis középkori szövege 2.1. Alapok Az Ószövetség héber szövegét általában masszoréta szövegként (M vagy MT) emlegetik. A kifejezés egyrészt a masszoréták által hagyományozott középkori bibliai szövegre utal, versekkel, hangzással, hangsúlyokkal és a margóban megjelölt masszorával együtt. Másrészt a mássalhangzós szövegre használják,... Bővebben →

0

A BIBLIA SZÖVEGE ÉS A BIBLAIKRITIKA – 1. rész

Szerző: Alexander Achilles Fischer A cikk eredetije: https://www.die-bibel.de/ressourcen/wibilex/altes-testament/bibeltext-textkritik-at Fordította: Halász Zsolt 1. A héber Biblia tudományos szövege 1.1. Bevezetés Az Ószövetség fordításának és értelmezésének alapját a héber szöveg adja. Mivel nem áll rendelkezésünkre a „eredeti” szöveg, hanem csak a történeti szöveghagyomány által közölt másolatok és fordítások, ezért maga a héber szöveg a történeti kutatás tárgyát... Bővebben →

0

Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 4. rész

forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 34,1–35: A szövetség visszaállítása Ex 34,1-10, amely tartalmazza Isten tulajdonságainak felsorolását és a következő kifejezést: bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket (9. vers) része a nyilvános böjti napokon olvasott Tóra-aszövegnek (lásd 32,11–14). 1: Isten most arra... Bővebben →

0

Augustus Caesar – életrajzi kortörténet

Jézus Krisztus születésének történetében fontos bibliai szakasz a Lukács evangéliumában található tudósítás, amelyben a szerző történetileg köti Jézus születését egy Augustus császár által állítólagosan elrendelt népszámláláshoz...

A BIBLIAI SZÖVEGKRITIKA ELVEI (2. rész)

A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →

0

A BIBLIAI SZÖVEGKRITIKA ELVEI

A Biblia szövegével kapcsolatosan alapvetően kétféle szemléletmóddal találkozhatunk, melyek a Szentíráshoz való viszonyulás spektrumának két végpontját testesítik meg. Az egyik a szkeptikus-világi megközelítés, amely lenézően azt mondja, hogy több mint 200000 különféle görögnyelvű szövegvariánst ismerünk, ennek megfelelően hogyan is hihetjük komolyan azt, hogy az Újszövetség ma használatos szövege hiteles lehet számunkra? A másik a vulgár-fundamentalista... Bővebben →

0

MIKÉNT ALAKÍTJA ÁT A BIBLIAI TEOLÓGIA A BIBLIATANULMÁNYOZÁSUNKAT?

Néhány évvel ezelőtt, miután teológiai tanulmányaimat befejeztem, egy kis, gyülekezetnek szinte már nem is nevezhető csoportban kezdtem el a szolgálatomat. Miután felmértem a csoport helyzetét a tanítások tartalma és színvonala terén, úgy döntöttem, hogy a bibliaórákon nem akarom azt az elvet követni, amit sok más ún. „tanító” követ, miszerint a gyülekezetet vagy csoportot, azaz a... Bővebben →

0

MEGIGAZULÁS, MEGIGAZÍTÁS

1. Megigazítás az Ószövetségben A megigazítás az Ószövetségben kizárólag jogi-igazságügyi fogalom. A háttérben egy bírósági tárgyalási helyzet áll, amelyben a vádlott igazként áll. Ennek alapján a megigazítás azt jelenti: egy ítélettel helyreállítani azt, ami igaz(ságos); valakit igazként odaállítani; az illetőt egy bírói eljárásban igaznak nyilvánítani; az illető jogait vagy egyáltalán igaz voltát elismerni. Ebben az... Bővebben →

0

AZ IMÁDSÁG NEM SZOLGÁLAT

A 2019-ben kiadott, Szabó Imre prédikációit, tanításait és jegyzeteit tartalmazó könyvben található Küldetésünkről c. tanulmányban vagy tanításban, a 297. oldalon a szerző az ApCsel 6,4-re hivatkozva azt állapítja meg, hogy "tehát az imádkozás is szolgálat – mégpedig az első helyen". A kérdéses igevers a következőképpen hangzik a Károli-Biblia szövegében: mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben... Bővebben →

0

A CDK fogalma az Ószövetségben

Jenni és Westermann alapján[1] צדק (ejtsd: cádak) = közösségileg hűségesnek, hasznosnak lenni (--> igaznak lenni) A gyök és a derivációk 1. A צדק nyugat-sémi gyök; csak az akkádban fordul elő, főnévként pedig a jeruzsálemi pre-izráelita királyságban. Az arab nyelv a cdk-t részben az igazság megállapítására használja, és mint ilyen speciális jelentéssel bír, mint a zsidó-arámi... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑