A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
Mi vagyunk a Number One! ... A legnagyobbak, a legerősebbek, legügyesebbek ... a bajnokok! Ilyen kijelentésekkel naponta követelik a fennhatóság igényét. Mindenki szeretné, ha egy győztessel társítanák. A vesztesek azok, akik az első helyről lemaradnak. Ezzel szemben Jézus szavai egyenest az ellenkezőjét mondják: és aki közöttetek első akar lenni, az legyen mindenki rabszolgája! Mert az... Bővebben →
5,1-29: Dániel értelmezi az írást a falon 1-2.: Bélsaccar Nabonidus fia volt. Ő sohasem volt király és csak akkor uralkodhatott helytartóként, amikor apja távol volt. Nagy lakoma: a babiloni és perzsa királyi lakomás híresek voltak méreteikről (ld.: Eszter 1). A templomi edényekből való ivás szentségtörés, különösképpen amikor a másodfeleségek és ágyasok teszik ezt, ami a... Bővebben →
1Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt. 2Ő kezdetben Istennél volt. 3Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. 4Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. 5A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. 6Megjelent egy ember, akit Isten küldött,... Bővebben →
Ésa. 52,52:13–53:12. Negyedik Ebed-Jahve–ének: a szolga halála és diadala. Ennek az éneknek a magyarázata során sok kérdés nyitva marad. Nemcsak a szöveg romlottsága miatt van ez, hiszen a szöveg ennek ellenére is érthető. A LXX és a qumráni szöveg is kisegít bennünket néhány helyen. A forma is jól felismerhető: az ének elején és végén az... Bővebben →
Ésa. 52,1–2. Jeruzsálem díszruhát ölthet. Folytatódik az előző fejezet nemzeti panaszénekére (51:9kk.) adott felelet. A felelet formája a panaszéhoz hasonló: Serkenj föl, serkenj föl! Talán onnan került elírásként szövegünkbe az „erődbe” szó is, mely Istenre vonatkozólag természetes, Jeruzsálemre vonatkozólag szokatlan. Így az „erőd” szó helyett a „díszed” szót javasolták: Jeruzsálem, mely eddig gyászolt, ünnepelni fog... Bővebben →
Ésa. 51,1–8. Érvényesek az ősi ígéretek! Három versszakkal van itt dolgunk. Mindegyik imperativusszal kezdődik: hallgassatok rám, 1. v., figyeljetek rám, 4. v., hallgassatok rám 7. v. 1–3. Az első versszak biztatást tartalmaz azoknak a foglyoknak, akik „igazságra” törekszenek és keresik az Urat, várják és kérik a szabadítást. Ezeket vigasztalja a próféta azzal, hogy Ábrahámra és... Bővebben →
Ésa. 50,1–3. Az elvettetés nem végleges. A perbeszédnek azzal a ritkább fajtájával van itt dolgunk, melyben az Úr vádlottként jelenik meg. A vád, amelyre Isten felel, kettős: egyrészt megszakította kapcsolatát népével, ahogyan a férj „elbocsátja” feleségét, Deut 24:1.3; „eladta” őket, ahogyan az adós adta el gyermekeit, Ex 21:7; 2Kir 4:1; Neh 5:5. Másrészt kételkednek Isten... Bővebben →
Ésa. 49,1–6. Második Ebed-Jahve-ének: Az Úr többre bízza szolgáját. Az Úr szolgája számol itt be a saját prófétai elhívásáról. Ez az elhívás nemcsak Izráelre tartozik, hanem a népek összességére, még a legtávolabb élőkre, a szigetekre is. Jer 1:5-höz hasonlóan, a régi próféták öntudatával mondja el, hogy Isten az „anyaméhtől fogva” hívta el őt. Prófétai működése... Bővebben →
Ésa. 48,1–11. A meg nem érdemelt kegyelem. Ennek a perikopának a megértésénél abból indulhatunk ki, hogy a „régiek” Izráelnek a babiloni fogságig tartó történelmét és a korábbi próféták beszédeit jelentik, az „újak” pedig arra a szabadulásra vonatkoznak, amit a fogságban hirdet a próféta (von Rad). Az első tizenkét vers jól készíti elő a fejezet második... Bővebben →
Ésa. 47,1–15. Babilónia bukása elkerülhetetlen. Ez a fejezet művészi szépségű költemény. Babilónia bukásáról szól. Hasonló hozzá Ézs 13–14; Jer 50–51 is. Nem gúnydallal van dolgunk: a próféta nagyon is komolyan veszi Babilóniát, mint Isten eszközét. Inkább prófétai igehirdetésnek tekinthetjük ezt a fejezetet. A költemény nagy szemléletességgel és változatos eszközökkel: megszemélyesítéssel, kontrasztokkal, drámai megszólításokkal, imperativusokkal, egyben... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 