A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
3. A héber Biblia korai szövegtörténete 3.1. A Holt-tengeri tekercsek A 20. századig a középkori kéziratok és kódexek voltak a héber Biblia legfontosabb szövegtanúi, bár ezeket több mint ezer év választotta el az Ószövetség könyveinek eredetijeitől. Viszont a qumráni barlangokban és a Holt-tenger többi lelőhelyén talált szövegek felfedezésével a helyzet alapvetően változott meg. Bibliai tekercsek... Bővebben →
Szerző: Alexander Achilles Fischer A cikk eredetije: https://www.die-bibel.de/ressourcen/wibilex/altes-testament/bibeltext-textkritik-at Fordította: Halász Zsolt 2. A Codex Leningradensis középkori szövege 2.1. Alapok Az Ószövetség héber szövegét általában masszoréta szövegként (M vagy MT) emlegetik. A kifejezés egyrészt a masszoréták által hagyományozott középkori bibliai szövegre utal, versekkel, hangzással, hangsúlyokkal és a margóban megjelölt masszorával együtt. Másrészt a mássalhangzós szövegre használják,... Bővebben →
Szerző: Alexander Achilles Fischer A cikk eredetije: https://www.die-bibel.de/ressourcen/wibilex/altes-testament/bibeltext-textkritik-at Fordította: Halász Zsolt 1. A héber Biblia tudományos szövege 1.1. Bevezetés Az Ószövetség fordításának és értelmezésének alapját a héber szöveg adja. Mivel nem áll rendelkezésünkre a „eredeti” szöveg, hanem csak a történeti szöveghagyomány által közölt másolatok és fordítások, ezért maga a héber szöveg a történeti kutatás tárgyát... Bővebben →
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 34,1–35: A szövetség visszaállítása Ex 34,1-10, amely tartalmazza Isten tulajdonságainak felsorolását és a következő kifejezést: bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket (9. vers) része a nyilvános böjti napokon olvasott Tóra-aszövegnek (lásd 32,11–14). 1: Isten most arra... Bővebben →
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 33,1–6: Az Úr további nemtetszése 1–3: Elmagyarázva, hogy mit értett a 32,34-ben, Isten utalása azokra a népekre, akiket te (Mózes) Egyiptom földjéről hoztál fel, azt jelzi, hogy Isten hozzáállása Izráel népével még mindig elidegenedett és távolságtartó. Annak ellenére, hogy... Bővebben →
forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 32,1: Mivel Mózes már negyven napja távol van (24,18), az emberek attól tartanak, hogy eltűnt, és mivel ő volt az egyetlen kapcsolatuk Istenhez, arra kérik Áront, hogy csináljon nekik egy „istent”, hogy helyettesítse őt (Radak[1] 1Kir 12,28-ban) és vezesse... Bővebben →
A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →
Néhány évvel ezelőtt, miután teológiai tanulmányaimat befejeztem, egy kis, gyülekezetnek szinte már nem is nevezhető csoportban kezdtem el a szolgálatomat. Miután felmértem a csoport helyzetét a tanítások tartalma és színvonala terén, úgy döntöttem, hogy a bibliaórákon nem akarom azt az elvet követni, amit sok más ún. „tanító” követ, miszerint a gyülekezetet vagy csoportot, azaz a... Bővebben →
A 2019-ben kiadott, Szabó Imre prédikációit, tanításait és jegyzeteit tartalmazó könyvben található Küldetésünkről c. tanulmányban vagy tanításban, a 297. oldalon a szerző az ApCsel 6,4-re hivatkozva azt állapítja meg, hogy "tehát az imádkozás is szolgálat – mégpedig az első helyen". A kérdéses igevers a következőképpen hangzik a Károli-Biblia szövegében: mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben... Bővebben →
Mivel Baal isten a Biblia - főleg az Ószövetség - világában jelentős helyet foglal el, ezért szükségesnek láttuk, hogy ennek a kánaáni istenségnek a lexikális leírását közreadjuk. A szócikket a Fritz Rienecker féle Lexikon zur Bibelből fordítottuk. Baal isten sztéléje Samrából a kisebb alakban megjelenített király által adományozva (Kr.e. 14. század) Baal (többes szám: Baalim)... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 