Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 4. rész

forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 34,1–35: A szövetség visszaállítása Ex 34,1-10, amely tartalmazza Isten tulajdonságainak felsorolását és a következő kifejezést: bocsásd meg mégis bűnünket és vétkeinket, és tégy tulajdonoddá bennünket (9. vers) része a nyilvános böjti napokon olvasott Tóra-aszövegnek (lásd 32,11–14). 1: Isten most arra... Bővebben →

Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 3. rész

forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 33,1–6: Az Úr további nemtetszése 1–3: Elmagyarázva, hogy mit értett a 32,34-ben, Isten utalása azokra a népekre, akiket te (Mózes) Egyiptom földjéről hoztál fel, azt jelzi, hogy Isten hozzáállása Izráel népével még mindig elidegenedett és távolságtartó. Annak ellenére, hogy... Bővebben →

Az Ex (2Móz) 31,18–34,35 judaista értelmezése és magyarázata – 2. rész

forrás: THE JEWISH STUDY BIBLE, Oxford University Press 2014, 2. ed. Olvasd együtt a bibliai szöveggel! 32,1: Mivel Mózes már negyven napja távol van (24,18), az emberek attól tartanak, hogy eltűnt, és mivel ő volt az egyetlen kapcsolatuk Istenhez, arra kérik Áront, hogy csináljon nekik egy „istent”, hogy helyettesítse őt (Radak[1] 1Kir 12,28-ban) és vezesse... Bővebben →

A BIBLIAI SZÖVEGKRITIKA ELVEI (2. rész)

A szövegkritika vagy szövegkritikai módszer (ógörög: κρινω krinó = megkülönböztetni, kiválogatni, kiszűrni) olyan módszer, melynek segítségével feltárhatók és kiszűrhetők a hagyományozott szövegek keletkezését és hagyományozását befolyásoló tényezők. Ezt a módszert akkor alkalmazzák, amikor egy adott szöveg esetében több különböző változat is fellelhető (= szövegvariáns). Így a módszer célja, hogy segítségével a kéziratok és az első... Bővebben →

MIKÉNT ALAKÍTJA ÁT A BIBLIAI TEOLÓGIA A BIBLIATANULMÁNYOZÁSUNKAT?

Néhány évvel ezelőtt, miután teológiai tanulmányaimat befejeztem, egy kis, gyülekezetnek szinte már nem is nevezhető csoportban kezdtem el a szolgálatomat. Miután felmértem a csoport helyzetét a tanítások tartalma és színvonala terén, úgy döntöttem, hogy a bibliaórákon nem akarom azt az elvet követni, amit sok más ún. „tanító” követ, miszerint a gyülekezetet vagy csoportot, azaz a... Bővebben →

AZ IMÁDSÁG NEM SZOLGÁLAT

A 2019-ben kiadott, Szabó Imre prédikációit, tanításait és jegyzeteit tartalmazó könyvben található Küldetésünkről c. tanulmányban vagy tanításban, a 297. oldalon a szerző az ApCsel 6,4-re hivatkozva azt állapítja meg, hogy "tehát az imádkozás is szolgálat – mégpedig az első helyen". A kérdéses igevers a következőképpen hangzik a Károli-Biblia szövegében: mi pedig foglalatosok maradunk a könyörgésben... Bővebben →

BAAL

Mivel Baal isten a Biblia - főleg az Ószövetség - világában jelentős helyet foglal el, ezért szükségesnek láttuk, hogy ennek a kánaáni istenségnek a lexikális leírását közreadjuk. A szócikket a Fritz Rienecker féle Lexikon zur Bibelből fordítottuk. Baal isten sztéléje Samrából a kisebb alakban megjelenített király által adományozva (Kr.e. 14. század) Baal (többes szám: Baalim)... Bővebben →

A CDK fogalma az Ószövetségben

Jenni és Westermann alapján[1] צדק (ejtsd: cádak) = közösségileg hűségesnek, hasznosnak lenni (--> igaznak lenni) A gyök és a derivációk 1. A צדק nyugat-sémi gyök; csak az akkádban fordul elő, főnévként pedig a jeruzsálemi pre-izráelita királyságban. Az arab nyelv a cdk-t részben az igazság megállapítására használja, és mint ilyen speciális jelentéssel bír, mint a zsidó-arámi... Bővebben →

KI VOLT MELKISÉDEK?

Melkisédek (nevének jelentése: „az igazság királya”) Sálem (Jeruzsálem) királya és a magasságos Isten papja volt (1Móz 14:18-20; Zsolt 110:4; Zsid 5:6-11; 6:20-7:28). Melkisédek hirtelen feltűnése majd eltűnése Mózes 1. könyvében meglehetősen titokzatos. Melkisédek és Ábrahám azután találkoztak először, hogy Ábrahám legyőzte Kedorláómert három szövetségesével együtt. Melkisédek – barátsága jeléül – kenyérrel és borral kínálta Ábrahámot... Bővebben →

IDEGEN TŰZ – Leviticus 10,1-3

1 Nádáb és Abíhú, Áron fiai fogták a maguk szenesserpenyőjét, tüzet tettek bele, füstölőszert raktak rá, és idegen tűzzel áldoztak az Úr színe előtt, pedig ő nem adott nekik erre parancsot. 2 Ekkor tűz csapott ki az Úr színe elől, és megemésztette őket; meghaltak az Úr színe előtt. 3 Mózes így szólt Áronhoz: Erről beszélt... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑