Mt 24,1-2: JÉZUS MEGJÓSOLJA A TEMPLOM LEROMBOLÁSÁT

Halász Zsolt

1 Amikor Jézus kijött a templomból, és tovább akart menni, odaléptek hozzá a tanítványai, hogy megmutassák neki a templom épületeit. 2 Ő azonban így szólt hozzájuk: Látjátok mindezt? Bizony mondom nektek, nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.

24,1: kijött a templomból – Az út, amelyen Jézus és tanítványai minden este megálltak, Jeruzsálemből Betánia felé tartott és az Olajfák hegyén vezetett. Ezen az úton – egy bizonyos távolságról – látványos kép tárult a vándor elé.

24,2: nem marad itt kő kövön – Szó szerint beteljesült Kr.u. 70-ben, amikor a rómaiak Titus vezetése alatt teljesen lerombolták Jeruzsálemet és a templom épületeit. A köveket is szétfeszítették, hogy összegyűjtsék az aranyszeleteket, amik akkor keletkeztek, amikor a felgyújtott templom tetejéről leolvadt az arany és befolyt a járókövek közé

lerombolnának– Az 1968-as ásatások nagy mennyiségű követ tártak fel, amelyeket a megszállók a templom falából döntöttek le. A Jeruzsálemben ma is álló ún. nyugati fal is egy olyan fal része volt, amit leromboltak, de nem volt része magának a szentély-épületnek.

Mivel Jézus megjósolja, hogy a templomot le fogják rombolni, ezt a tanítványok úgy értelmezik, hogy ez hozza el annak a világnak a végét, amit ők ismernek  (ld. 3. vers). Jézus válasza szétválasztja azt a két eseményt, amit a tanítványok összekapcsoltak.

Tulajdonképpen senki sem tudja, hogy miként nézett ki a Nagy Heródes által építtetett templom, de valószínűleg nagyon szépnek kellett lennie. Heródes segített a zsidóknak újból “modellezni” (mivel a salamoni templomról sem tudták, hogy hogyan nézett ki) és feldíszíteni azt. Vitathatatlanul baráti gesztus volt ez részéről alattvalói felé. Közel a belső szentélyhez, ahol a szent eszközöket tartották és az áldozatokat bemutatták volt egy nagy terület, amit a pogányok udvarának neveztek (ahol a pénzváltók és a kereskedők standjai voltak). Ezeken az udvarokon kívül hosszú csarnokok voltak. Salamon oszlopcsarnoka kb. 477 méter hosszúságú volt; a királyi csarnok 160 oszloppal volt díszítve 280 méter hosszan. Ahogy a tanítványok csodálták ezt a dicsőséges és masszív építményt, valószínűleg nehezen tartották Jézus szavait hihetőnek, amikor annak leromboltatásáról beszélt. De a templomot valóban lerombolták mindössze 40 évvel később, amikor a rómaiak megszállták Jeruzsálemet. Ha tetszik, ha nem, egy anyagi dolog sem örök!