Halász Zsolt
1 Lelkem összetört, napjaim peregnek, vár rám a temető! 2 Bizony, gúnyolódásban van csak részem, gáncsoskodásaik miatt le sem hunyom a szemem. 3 Tedd meg, vállalj értem kezességet! Ki más kezeskednék értem? 4 Mert szívükből eltávolítottad az értelmet, azért nem engeded fölülkerekedni őket. 5 Mások előtt prédával dicsekszik, miközben elsorvadnak fiai: 6 így tett példázattá az emberek előtt; olyan lettem, mint akit arcul köptek. 7 Tekintetem elhomályosodott a bosszúság miatt, minden tagom olyan, mint az árnyék. 8 Elszörnyednek ezen a becsületesek, és az ártatlan felindul az elvetemült miatt. 9 De az igaz ragaszkodik a maga útjához, és aki tiszta kezű, annak megnő az ereje. 10 De jöjjetek csak mindnyájan újra, úgysem találok bölcset köztetek!
11 Napjaim elmúltak, szétfoszlottak terveim, szívemnek vágyai. 12 Ők az éjszakát nappallá akarják változtatni, mintha a világosság közelebb lenne, mint a sötétség. 13 Ha abban kell reménykednem, hogy a holtak hazája a házam, a sötétségben vetettem meg az ágyam, 14 ha a sírgödröt kell atyámnak neveznem, a férgeket pedig anyámnak és nővéremnek, 15 hol van akkor az én reménységem? Ki láthat itt reménysugárt? 16 Velem száll le a holtak hazájába, ha majd együtt a porba hanyatlunk.
3. Tedd meg, vállalj értem kezességet! – Jób Istent kéri arra, hogy adjon garanciát az ő – ti. Jób – igaz voltával kapcsolatban; ő nem vétkes azokban a bűnökben, amelyek büntetést érdemelnek – amint azt tanácsadói mondják.
5. Jób egy példabeszédet idéz barátai hamis vádjaival szembeni érvként.
6-9. A fentebb kért garancia nem érkezik meg, emiatt Jób úgy érzi, hogy Isten a felelős azért, hogy megvetett lett. Amennyiben a 8-9. vers hangvétele szarkasztikus (amint azt a 10. versben is tapasztalhatjuk), akkor az úgy nevezett “becsületesek” és “ártatlanok” (8. vers) a három tanácsadót jelentik.
8. Elszörnyednek ezen a becsületesek – Ez valószínűleg Jób szatirikus véleménye barátairól, csakúgy mint a 10. vers.
10. Jób három barátjának az volt a híre, hogy bölcsek, de Jób nem talál bölcsességet egyikükben sem. Isten alá is támasztja Jób állítását a 42,7-ben, amikor elmarasztalja ezeket a férfiakat azért a hamis képért, amit róla festettek. Ezeknek a férfiaknak szemlátomást hamis szemléletük volt a bölcsességgel kapcsolatban. Azt feltételezték, hogy mivel ők jómódúak és sikeresek, Isten minden bizonnyal elégedett azzal az élet- és gondolkodásmóddal, amit ők folytattak. Jób mindenesetre barátainak azt mondja, hogy a helytelen gondolattal és szemléletmóddal kezdték, mert a földi siker és prosperitás nem az Istenben való bizalom és hit bizonyítéka. Ugyanígy a bajok, csapások és megpróbáltatások sem bizonyítják a hitetlenséget. A valóban bölcs férfi tudja, hogy a bölcsesség egyedül, csakis és kizárólag Istentől jön, nem pedig az emberi sikerből vagy hibákból. És a valóban bölcs férfi sohasem hagyja el Istent. Isten bölcsessége a legfontosabbnak bizonyult Jób és minden barátja számára.
14. A sírban az ember családja csak bomlás és a férgek lehetnek.
15. Jób felad minden reményt jólétének jövőbeli helyreállításával kapcsolatban, és a halállal, a gyásszal és fájdalommal kapcsolatos gondolatokba burkolózik. A jutalmak, amiket Jób barátai leírtak, mind ezzel a földi élettel vannak kapcsolatban. Hallgattak a halál utáni élet lehetőségéről. Az életet nemcsak a jelen világ fogalmaiban kell értékelnünk, mert Isten soha véget nem érő, csodálatos jövőt ígért azoknak, akik hűségesek őhozzá.
16. a holtak hazájába – Szó szerint:a Seol oszlopaihoz (בַּדֵּ֣י שְׁאֹ֣ל) vagy Seol kapuihoz. Lásd: 38,17; Mt 18,18. Az egyiptomi és mezopotámiai irodalomban mindenkinek, aki a másvilágba lép, hét kapun kell sorban átmennie.
10-16. Cófár azt ígérte, hogy Jób bűnbánata sötétségét világosságba fordítja (11,17). Jób itt kiparodizálja az ilyesféle tanácsokat (12-16). Az egyetlen reménye a sírgödör, ami nem olyan lesz, mint amilyen az otthona volt valaha.
Vélemény, hozzászólás?