Halász Zsolt
7 Ezért, amint a Szentlélek mondja: „Ma, ha az ő szavát halljátok, 8 ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában, 9 ahol megkísértettek engem őseitek, próbára tettek, bár látták tetteimet negyven éven át. 10 Ezért megharagudtam erre a nemzedékre, és ezt mondtam: Tévelygő szívű ez a nép, mert nem ismeri az én utaimat. 11 Meg is esküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére.” 12 Vigyázzatok, testvéreim, senki ne szakadjon el közületek az élő Istentől hitetlen és gonosz szívvel. 13 Sőt buzdítsátok egymást minden egyes napon, amíg tart a ma, hogy a bűn csábítása közületek senkit meg ne keményítsen. 14 Mert részeseivé lettünk Krisztusnak, ha azt a bizalmat, amely kezdetben élt bennünk, mindvégig szilárdan megtartjuk. 15 Mert amikor ezt mondja az Írás: „Ma, ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor”, 16 azt kérdezzük: kik keseredtek el, amikor ezt hallották? Nemde mindazok, akik Mózes vezetésével kijöttek Egyiptomból? 17 És kikre haragudott Isten negyven éven át? Nem azokra, akik vétkeztek, akiknek a teste elhullott a pusztában? 18 És kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be nyugalma helyére, ha nem azoknak, akik engedetlenekké váltak? 19 Látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenségük miatt.
3,7-4,13 A Zsolt 95,7-11 szakasz magyarázata, ami kiterjeszti Krisztus fennsőbségét Mózes fölé, és egy óvást is tartalmaz az engedetlenséggel és a hitetlenséggel szemben.
7-11. A 95,7-11 ezen szakasza összefoglalja Izráel Mózes vezetése alatt a pusztában lezajló dicstelen történetét. Három időszakra utal a szerző: a kivonulás időszaka, a zsoltáros időszaka és a Zsid írásának időszaka. A Mózes ideje Izráelének példájának felhasználása a zsoltárosnál az azoknak a napoknak az izráelitáinak címzett figyelmeztetés volt az engedetlenségük és hitetlenségük miatt. Ehhez hasonlóan a Zsid írója felidézi a zsoltáros szavait, hogy figyelmeztesse levelének (vagy prédikációjának) olvasót.
7. Szentlélek – Mivel a Szentlélek a Szentíráson keresztül (az Ószövetségben is) szól; lásd 9,8; 10,15; Mk 12,36; ApCsel 1,16; 4,25; 21,11; 28,25; 1Pét 1,12; lásd még 2Pét 1,20-21, továbbá 2Tim 3,16.
Isten nyugalmának több értelme is van a Bibliában:
- a teremtés hetedik napja és az erre emlékeztető hetenként ismétlődő sabbat (Gen 2,2; Zsid 4,4-9);
- Kánaán, az Igéret Földje (Deut 12,8-12; Zsolt 95);
- most a megbékélés Istennel a Krisztusban való hiten keresztül megnyilvánuló kapcsolatunkban (Mt 11,28; Zsid 4,1.3.8-11);
- a jövőbeli örök életünk Krisztussal (Zsid 4,8-11).
Mindezek a jelentéstartalmak valószínűleg ismertek voltak a Zsid-et olvasó zsidó-keresztények előtt is. Ezeket az igeverseket az Isten országával szembeni emberi lázadásra irányuló isteni haraggal kapcsolatos figyelmeztetésnek vehetjük. Isten rendelkezésének (Krisztus) elutasításával és a hitben való nem kitartással elvesztegetjük a lehetőséget.
(folytatjuk)
Vélemény, hozzászólás?