Zsid 11

HIT ÁLTAL ÉRTÜNK

1 A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. 2 Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek. 3 Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.

1-3., 39-40. A hit magába foglalja azt a bizalmat – ami Isten múltbeli tettein alapul -, hogy Isten a nem látható spirituális birodalomban munkálkodik. Aki élő lelki életet akar élni, annak ilyen hittel kell hinnie. Csodálatos módon az Istenben való hit által helyet csinálhatunk magunknak is a “hit csarnokában” (nem a Hit Csarnokban ;-)). A “beiktatás napja” még a jövő zenéje! Mások jóváhagyásának keresése némelyikünk állandó harca, de emlékeznünk kell arra, hogy nem tetszhetünk mindenkinek. Csak akkor fogunk haladást és fejlődést elérni, ha abbahagyjuk a másoknak való tetszelgést és bizalmunkat Istenbe helyezzük azt cselekedve, amire képesek vagyunk, hogy az ő akaratát kövessük és neki tessünk.

HIT A TÖRTÉNELEM HAJNALÁN

4 Hit által ajánlott fel Ábel értékesebb áldozatot Istennek, mint Kain, és hit által nyert bizonyságot arról, hogy ő igaz, mert Isten bizonyságot tett áldozati ajándékairól, úgyhogy hite által még holta után is beszél. 5 Hit által ragadtatott el Énók, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta őt Isten. Elragadtatása előtt azonban bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves. 6 Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik. 7 Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyeket még nem láthatott, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett.

4. Ábel áldozata Istene előtt elfogadható volt Ábel hite miatt, és emiatt nyilváníttatott igaznak (ld. Gen 4). Magától értetődő módon Káin hit nélkül ajánlotta fel áldozatát. Ábel még mindig beszél hozzánk, mert az ő igaz cselekedetei le lettek jegyezve a szentírásban.

6. Itt azt magyarázza el a Zsid szerzője az Istenhez való járulás, közeledés képével, hogy a hit kötelező feltétel azok számára, akik Istenre tekintenek. Isten nemcsak azokat jutalmazza meg, akik keresik őt, hanem azokat is, akik jó dolgokat tesznek a Szent Lélek erejében (ld. Jel 22,12).

7. Noé sohasem látta azt a vízözönt, amit Isten kijelentett neki, ennek dacára hitt Istennek és az ő figyelmeztetésének. A hite nemcsak az áradattól mentette meg Noét, hanem Isten ítéletétől is, mert az igazság örökösévé lett.

5-7. Énók egyedi volt (Illéssel együtt; lásd 2Kir 2), amennyiben ő nem halt meg (ld. Gen 5,21-24). Noé is egyedi szerepet játszott a bárkával, az özönvízzel és az új kezdettel (ld. Gen 6-9). Ez a két bibliai személy illusztrálja a hit abszolút szükségességét és a Zsid 11,6-ban leírt legkomolyabb kitartást és állhatatosságot. Ha az életünk minden egyes aspektusában bízunk Istenben és függünk Istentől, biztosak lehetünk abban, hogy az ilyen bizalom tetszik Istennek és azt az ő hatalmas segítségével jutalmazza.

A HŰSÉGES ÁBRAHÁM ÉS A MENNYE IREMÉNYSÉG

8 Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívta Isten, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy. 9 Hit által költözött át az ígéret földjére, mint idegenbe, és sátrakban lakott Izsákkal és Jákóbbal, ugyanannak az ígéretnek az örököseivel. 10 Mert várta azt a várost, amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten. 11 Hit által kapott erőt arra is, hogy a meddő Sárával nemzetséget alapítson, noha már idős volt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. 12 Ezért attól az egy embertől, aki már közel volt a halálhoz, származtak olyan sokan, mint az ég csillagai és mint a tenger partján a föveny, amely megszámlálhatatlan. 13 Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat, és vallást tettek arról, hogy idegenek és jövevények a földön. 14 Mert akik így beszélnek, jelét adják annak, hogy hazát keresnek. 15 És ha arra a hazára gondoltak volna, amelyből kijöttek, lett volna alkalmuk visszatérni. 16 Így azonban jobb haza után vágyakoztak, mégpedig mennyei után. Ezért nem szégyelli Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert számukra várost készített.

8. Ábrahám nem tudta, hogy hová megy, de hitét Istenbe helyezte. A hit azt jelenti, hogy engedelmesen lépünk az ismeretlenbe (ld. 1. vers). Ábrahám ezt megtette, és Isten igaznak ítélte őt emiatt (Gen 15,6; Róm 4,1-12).

10. A város itt az új Jeruzsálemet jelenti (ld. Jel 21,2.10). Ábrahám a földön élt a jövőt várva, de az új Jeruzsálemet még nem látta.

13-14. Ez mind Ábrahámra, Izsákra, Jákóbra és Sárára vonatkozik, akik meghaltak mielőtt birtokba vehették volna a földet, illetve hogy látták volna Isten ígéreteinek bármilyen beteljesülését. Mindazonáltal kitartottak a hitben és hűségben az életük végéig.

15. A pátriárkák  és Sára nem tértek vissza Urba, még akkor sem, ha megtehették volna, ha akarták volna. A Zsid címzettjeinek követniük kellett a pátriárkák példáját és el kellett utasítaniuk a visszatérést őseik vallási rendszeréhez, amely már nem nyújtott a bűntől való megváltást (ld. 8,7-13). Ehhez hasonlóan a hívőknek is vissza kell utasítaniuk a világ vonzerejét, vagy a vallásos emberi szabályokat (ld. 2Tim 2,3.4; 4,10).

8-16. AZ Ábrahámról és Sárárról szóló jelen szakasz a leghosszabb leírás a Zsid 11-ben, és valószínűleg azért, mert őket a zsidó nép “szülei” voltak. Ábrahám élete újra és újra demonstrálta a hitet, mivel sorozatosan olyan helyzetekbe került, amelyek – úgy tűnt – aláaknázták Isten ígéreteinek beteljesülését. Néha úgy tűnik – mint soha azelőtt -, hogy semmi se változik. Az ilyen időkben emlékeztessük magunkat arra, hogy még a leghíresebbé vált bibliai személyeknek is meg kellett őrizniük a hitüket anélkül, hogy bármilyen eredményt láttak volna. Bízhatunk abban, hogy Isten értünk eljön még akkor is, ha a küzdelmet örökre cipelnünk kellene.

A PÁTRIÁRKÁK HITE

17 Hit által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, 18 akinek megmondatott: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.” 19 Azt gondolta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett. 20 Hit által áldotta meg Izsák is a jövőre nézve Jákóbot és Ézsaut. 21 Hit által áldotta meg a haldokló Jákób József mindegyik fiát, és botja végére hajolva imádkozott. 22 Hit által gondolt József élete végén Izráel fiainak kivonulására, és rendelkezett temetése felől.

17-19. Amikor Ábrahám próba alatt volt, akkor hitte, hogy Iste fel tudja támasztani Izsákot a halálból (ld. Gen 22,5), ha szükséges. Az eset jól példázza, hogy mit tett Isten értünk. Izsák tulajdonképpen halott volt, de Isten egy kost adott, hogy helyette azt áldozza föl Ábrahám (Gen 22,9-14). Istennel minden lehetséges. Ő a Mindenható, és az ő Fia győzedelmeskedett a halál felett (ld. Jn 11,38-44; 1Kor 15,54-57; Jel 1,18).

20-22. Izsák, Jákób és József mindannyian hittek életük végééig a nem látott jövőben, amit Isten megígért.

(folytatjuk)

Halász Zsolt