2Thessz 1

ISTEN VÉGSŐ ÍTÉLETE ÉS DICSŐSÉGE

1 Pál, Szilvánusz és Timóteus a thesszalonikaiak gyülekezetének Istenben, a mi Atyánkban és az Úr Jézus Krisztusban: 2 kegyelem nektek és békesség az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól.

3 Szüntelen hálával tartozunk Istennek értetek, testvéreim, amint ez méltó is, hiszen hitetek nőttön-nő, és az egymás iránti szeretet gazdagodik mindnyájatokban, 4 úgyhogy mi magunk dicsekszünk Isten gyülekezeteiben veletek, állhatatosságotokkal és hitetekkel, amellyel minden üldöztetést és nyomorúságot elviseltek. 5 Ez annak a jele, hogy Isten igazságosan fog ítélni, amikor titeket méltónak nyilvánít az ő országára, amelyért szenvedtek is. 6 Mert úgy igazságos Isten előtt, hogy gyötrőiteknek gyötrelemmel fizessen, 7 nektek pedig, akiket gyötörtek, enyhülést adjon mivelünk együtt. Mert amikor az Úr Jézus megjelenik a mennyből hatalmának angyalaival, 8 tűz lángjában, bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának. 9 Ezek majd örök pusztulással bűnhődnek az Úrtól és az ő dicső hatalmától, 10 amikor eljön azon a napon, hogy megdicsőüljön szentjei között, és csodálják mindazok, akik benne hittek, aminthogy ti is hittel fogadtátok bizonyságtételünket. 11 Ezért aztán mindenkor imádkozunk értetek, hogy a mi Istenünk tegyen titeket méltóvá az elhívásra, és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel és a hit cselekedeteivel hatalmasan, 12 hogy megdicsőüljön a mi Urunk Jézus Krisztus neve bennetek, és ti is őbenne a mi Istenünk és az Úr Jézus Krisztus kegyelméből.

3. tartozunk – Pál nem fárasztó kötelességnek tartja a hálaadást, hanem inkább elismeri az Istennek való hálaadás szükségességét. Pál tudja, hogy Isten érdeme – nem az ő saját apostoli munkájáé, vagy a thesszalonikaiak munkájáé – a gyülekezet jelentős lelki növekedése az elszenvedett üldözések dacára. Ez az Isten központú teológia párhuzamban áll Pálnak az első levélben írt hálaadásával, ami elsősorban Isten kiválasztó munkáján alapul (1Thessz 1,4).

hitetek (a Krisztusban) … szeretet (egymás felé) – Pál részben hitük és szeretetük miatt aggódott az előző levélben (lásd 1Thessz 3,6 és magyarázatát).

4. üldöztetést és nyomorúságot– Lásd 1Thessz 1,6 és a hozzá fűzött megjegyzést. Szenvedésük megtérésükkor kezdődött (1Thessz 1,6; 2,2; ApCsel 17,5-7), Pál távolléte és Timóteus későbbi látogatása idején folytatódott (1Thessz 3,1-5), és nem csitult az alatt sem, amikor Pál a 2Thessz-t írta.

5. Isten igazságosan fog ítélni – Ebben benne foglaltatik, hogy Isten (1) megbünteti az üldözőket és (2) megjutalmazza az üldözötteket. Pál először röviden mutatja be ezt a kettős igazságot (6-7a), azután ugyanebben a sorrendben hosszabban is kifejti : az üldözők büntetését a 7b-9. szakasz fejti ki, az üldözöttek jutalmát pedig a 10. vers.

6. fizessen – (fizesse vissza) Az isteni megtorlás elve – a lex tallionis (“szemet szemért, fogat fogért”) – az ÓSz-ben gyakran az Úr napjával áll szoros összefüggésben. Ez az elv nem felel meg az emberi viselkedésnek (Mt 5,38-48; Róm 12,17-21), mivel egy ember bosszúszomjas gyűlölködéssel . Ennek a veszélye mindenesetre nem létezik az isteni cselekvésben, mivel Isten ítélete igazságos. Pál arra használja ezt az elvet, hogy megvigasztalja olvasóit rámutatva a jövőbeli ítéletre, amikor Isten igazságosan (az elkövetett bűnnek megfelelő mértékben) fogja megbüntetni a thesszalonikaiak üldözőit és igazolni fogja hitüket.

11-12. Keresztényként – miközben Isten uralmát és országlását várjuk – a hívők növekedhetnek és kötelességük is növekedni, erősödni a kitartásukban és a hitükben azok által a megpróbáltatások által, amelyeket elszenvednek. Keresztényként Istentől való elhívásunk az, hogy olyanná legyünk, mint Krisztus (Róm 8,29). Ez fokozatos, élethosszig tartó folyamat, ami akkor fog teljessé válni, amikor szemtől szembe meglátjuk Krisztust (1Ján 3,2). Hogy méltók legyünk ehhez a híváshoz azt jelenti, hogy akarnunk kell tenni az igazat és jót (ahogy Krisztus tenné). Még nem vagyunk tökéletesek, de ebbe az irányba tartunk, ahogy Isten munkálkodik bennünk a Szent Lelken keresztül.

Halász Zsolt