A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
Az „adventi időszak” általában 4 héttel Karácsony előtt kezdődik és Krisztus születésének ünneplésére készít fel. Némelyik egyház és gyülekezet esetében hangsúlyosabb az adventi periódus, mint másoknál, de minden keresztyént várakozással tölt el a Krisztus születésére történő készülődésnek ez az időszaka. Miért volt Jézus születése ilyen fontos? Az ok az, hogy Isten több mint 2000 évvel... Bővebben →
Letölthető német nyelvű dokumentum: Biblische_Textforschung
Saul bukása és Dávid felemelkedése az 1Sám-ben Saul Dávid A Szent Lélek elvétele; gonosz lélek adása (16,14-23) Szent Lélekkel való felkenetés (16,1-13) Féltékeny és áruló (18. fejezet) Hűséges barát (20. fejezet) Megkísérli megölni Dávidot (19. fejezet) Megvédi Saul életét (24. és 26. fejezet) Elbukott szent harcos (15. fejezet) Erős szent harcos (17. fejezet) A királyság... Bővebben →
1Sám 2,1-hez Hanna imádságára és Mária énekére az Újszövetségben gyakran „Magnificat”-okként hivatkoznak. Érdemes megfigyelni a köztük lévő hasonlóságokat (forrás: The Scofield Study Bible III (Oxford University Press 2002), 384.; a bibliai idézeteket a RÚF 2014 (Biblia. Revideált új fordítása) kiadásból vettem): Hanna imádsága (1Sám 2,1-10) Mária éneke (Lk 1,46-54) „Örömöt szerzett szívemnek az Úr” (1)... Bővebben →
1Sám 3,3 Az Úr szól Sámuelhez, aki a találkozás sátrában alszik, „ahol az Isten ládája volt” 1Sám 4 A filiszteusok elzsákmányolják a ládát (hét hónapra: 1Sám 6,1) 1Sám 5,1-7 A filiszteusok a ládát Asdódba viszik és Dágon bálvány mellett állítják fel 1Sám 5,8-9 A filiszteusok a ládát Gátba viszik 1Sám 5,10-12 A filiszteusok a ládát... Bővebben →
Szerző és cím A héber cím שמואל (= Sámuel) az 1-2 Sámuel kulcsfigurájára, Sámuelre hivatkozik, arra a személyre, aki Izráelben bevezette a királyságot felkenve először Sault, azután Dávidot. Sámuel Izráel történetében a királycsináló volt. A zsidó Bibliában Sámuel első és második könyve az első vagy korai próféták (Józs – 2Kir) csoportjába tartozik. A görög fordítás,... Bővebben →
Szerző és cím Amint a címe is mutatja, a könyvet Júdás – Jakab és Jézus testvére – írta (ld. Mt 13,55; Mk 6,3, ahol a görög Ἰούδας azonos a Júdás 1-ben szereplő Júdással). Van némi vita a levél valódiságával kapcsolatban a belső bizonyítékok ereje miatt (ld. 1. vers). Némelyek azt állították, hogy egy névtelen író... Bővebben →
Askenáz - az ókor héber irodalmában germánt jelent, később kibővült a fogalom és a középkor derekán már az egyetemes zsidóság legnagyobb részének megjelölésére használják, szemben a kisebbik résszel, amely a szefárd-zsidó név alatt ismeretes. Inkább az életformák döntik el az A., vagy a szefárd zsidókhoz való tartozást, mint a származás, bárha a legújabb kutatások és... Bővebben →
Csak a teológusok érthetik a Bibliát? Magyarázat és szentírási alap Bárki, aki elkezdi komolyan olvasni a Bibliát, észre fogja venni, hogy vannak részei, amelyeket könnyen meg lehet érteni, míg más részei kifejezetten zavarosaknak tűnnek. Valójában már az egyház történetében igen korán Péter emlékeztette olvasóit arra, hogy Pál leveleinek némely szakasza nehezen érthető: „A mi Urunk... Bővebben →
Tóratekercs BEVEZETÉS A zsidó biblia legfontosabb része a Pentateuchos. Héberül תורה = tanítás, később törvénynek nevezik a LXX-ben használt νομος szó nyomán. Néhány nyelvben Mózes könyveinek nevezik. A zsidóság az Istenhez és az emberekhez való viszonyulásban mindenekelőtt ezt a művet tekintette és tekinti máig zsinórmértéknek. Az ÚSz-ben gyakran említik a Törvény és a próféták kifejezést.... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 