Júdás levele

Szerző és cím

Amint a címe is mutatja, a könyvet Júdás – Jakab és Jézus testvére – írta (ld. Mt 13,55; Mk 6,3, ahol a görög Ἰούδας azonos a Júdás 1-ben szereplő Júdással). Van némi vita a levél valódiságával kapcsolatban a belső bizonyítékok ereje miatt (ld. 1. vers). Némelyek azt állították, hogy egy névtelen író írta Júdás nevének felhasználásával ezt az iratot, de valószínűtlen, hogy bármely imposztor egy ennyire jellegtelen figura nevét választaná írásához. Továbbá, egy ilyen pszeudoním munkát elutasítottak volna az egyházban (ld. Bevezető az 1Tim-hez: Szerző és cím), és Júdás levelét a legkorábbi időktől kezdve kanonikusként fogadták el.

Datálás

Mivel a Júdás levele a 2Pét-hez hasonló helyzetről szól és irodalmi kapcsolat is fennáll a 2Pét-rel (talán forrásként használta), a két levelet viszonylag szoros közelségbe datálják (ld. Bevezető 2Pét-hez). Emiatt a külső bizonyíték gyenge, ezért ezt az iratot leginkább a Kr.u. 60-as évekre lehet datálni.

Téma

Az egyháznak harcolnia kell az egy igaz hitért, amelyet egykor a szentek kaptak (3), és a hit embereinek ki kell tartaniuk a végsőkig a hamis tanítóknak való ellenállás és az igazság követése útján.

Cél, alkalom háttér

Júdás óv azok követésétől, akik titokban szűrődtek be az egyházba és hamis tanítással megrontják az egy igaz hitet. Valóban, a levél arra is figyelmeztet, hogy ne engedjék a hamis tanítókat tovább gyakorolni befolyásukat. Júdás arra hív fel, hogy az igazságot agresszívan is meg kell védeni a beszűrődőkkel szemben. Mivel Júdás hamis tanítói alapvetően libertinusok (morálisan szabadosak), anakronisztikus lenne amellett érvelni, hogy gnosztikusok voltak (korai heretikus szekta, vagy szekták csoportja, amely a Kr.u. 2. századtól fejti ki hatását).

Júdás az Ószövetség analogikus magyarázatával éri el célját úgy, hogy a 2Pét-ben (és az Újszövetség más részein is) talált magyarázati elveket használja. Ezen kívül zsidó apokaliptikus hagyományt is használ (hivatkozik 1Énokra és Mózes testamentumára) a levél felépítésében. Így Júdás levelének irodalmi értelemben jól elkülöníthető zsidó eredete van.

A levél kétségtelenül zsidó perspektíváját figyelembe véve a Júdás levelének hallgatóságát gyakran zsidóként azonosítják, vagy zsidó és pogány eredetű olvasókként, ahol is a pogány eredetűek ismerik a zsidó tradíciót. Akárhogy is, a hallgatóság azonosítása legfeljebb sejtés szintű lehet.

Üdvtörténeti összefoglalás

Amióta Krisztus megszerezte az üdvösséget, a hívőknek erősen kell őhozzá ragaszkodniuk és a hamis utakat el kell vetniük.

Irodalmi jellegzetességek

Formájára nézve megfelel az újszövetségi levélnek, bár a köszöntések, a levéltest és a zárás eléggé vázlatos. A levél centrális egysége (5-16) kifejezetten az ítéletes orákulum műfajába tartozik: támadó jellege van, többoldalú eszköz az, melyben a támadás megnyilvánul, észrevehetően kemény a hangneme, amelyben van valamilyen állandó elem, ami alapján a támadás zajlik („a hit, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott”; 3. vers). Az aposztaták leírása (8-16) olyan portré-technikát használ, aminek a végén – miközben egyre többet tudhatunk meg az aposztatákról (hitehagyók; a ford.) – kialakul bennünk egy kép a karakterükkel és tetteikkel kapcsolatban. A képek és célzások koncentrált alkalmazása (ld. Szodoma és Gomora és Mihály arkangyal) lendít a levél költői minőségén.

Az író elszörnyed a hitehagyás bemutatása közben és a hamis tanítók beszüremlésével kapcsolatban. Az egyetlen újszövetségi szakasz, amely Júdást ebben a tekintetben túlszárnyalja, az Jézusnak a vallási vezetőkkel kapcsolatos vádló beszéde a Mt 23-ban. A levél viszont az újszövetségi levelek szokásos nyugtató megjegyzéseivel kezdődik, és az utolsó két versben modulál az újszövetség egyik legmegindítóbb áldására.

Idővonal

Fő témák

A keresztényeknek meg kell védeniük a hit doktrínáit	3
A hamis tanítókat immorális karakterükkel lehet azonosítani	4, 8, 10, 12-13, 16, 18-19
Isten meg fogja ítélni a hamis tanítókat	4, 5-7, 11, 14-155
A szenteknek ki kell tartaniuk az megváltottságban	17-23
Ahogyan Isten kegyelmet ad azoknak, akiket elhívott, nekik is kegyelmet kell mutatniuk mások felé	2, 21-23
Isten kegyelmet ad, ami biztosítja, hogy az Ő akarata megmarad	1-2, 24-25

Szerkezet

Kezdő üdvözlés (vv. 1–2)
Júdás apellál: ragaszkodjanak a hithez (vv. 3–4)
1. A védelem sürgető jellege (v. 3)
2. A hamis tanítók és tanításuk leírása (v. 4)
A hamis tanítók immorális karaktere és konzekvens megítélése (vv. 5–16)
1. A hamis tanítóknak járó ítélet (vv. 5–7)
  1. Egyiptom analógiája (v. 5)
  2. A lázadó angyalok analógiája (v. 6)
  3. Szodoma és Gomora analógiája (v. 7)
2. A hamis tanítók természete (vv. 8–13)
  1. A hamis tanítók, mint istenkáromlók (vv. 8–10)
  2. A hamis tanítókat a kapzsiság motiválja (v. 11)
  3. A hamis tanítók a gonoszságot büntetlenül gyakorolhatják (vv. 12–13)
3. A hamis tanítókon lévő ítélet revideálása (vv. 14–16)
  1. Az ítélet leírása (vv. 14–15)
  2. Az ítélet további okai (v. 16)
Záró buzdítások (vv. 17–25)
1. Apostoli figyelmeztetések (vv. 17–19)
2. A hamis tanítókkal szembeni ellenméreg (vv. 20–21)
3. A kegyelem megmutatása (vv. 22–23)
4. A nagy öröm doxológiája (vv. 24–25)

(Crossway, ESV Study Bible-ből fordította Halász Zsolt. Az eredeti szöveg fellelhető: http://www.esvbible.org/resources/esv-study-bible/introduction-to-jude/)