Letölthető német nyelvű dokumentum: Biblische_Textforschung
Bibliai szövegkutatás (D)
Adalékok Sámuel könyvéhez 1.
Saul bukása és Dávid felemelkedése az 1Sám-ben Saul Dávid A Szent Lélek elvétele; gonosz lélek adása (16,14-23) Szent Lélekkel való felkenetés (16,1-13) Féltékeny és áruló (18. fejezet) Hűséges barát (20. fejezet) Megkísérli megölni Dávidot (19. fejezet) Megvédi Saul életét (24. és 26. fejezet) Elbukott szent harcos (15. fejezet) Erős szent harcos (17. fejezet) A királyság... Bővebben →
Magnificatok a Bibliában
1Sám 2,1-hez Hanna imádságára és Mária énekére az Újszövetségben gyakran „Magnificat”-okként hivatkoznak. Érdemes megfigyelni a köztük lévő hasonlóságokat (forrás: The Scofield Study Bible III (Oxford University Press 2002), 384.; a bibliai idézeteket a RÚF 2014 (Biblia. Revideált új fordítása) kiadásból vettem): Hanna imádsága (1Sám 2,1-10) Mária éneke (Lk 1,46-54) „Örömöt szerzett szívemnek az Úr” (1)... Bővebben →
A szövetség ládájának útja az 1-2Sám-ben
1Sám 3,3 Az Úr szól Sámuelhez, aki a találkozás sátrában alszik, „ahol az Isten ládája volt” 1Sám 4 A filiszteusok elzsákmányolják a ládát (hét hónapra: 1Sám 6,1) 1Sám 5,1-7 A filiszteusok a ládát Asdódba viszik és Dágon bálvány mellett állítják fel 1Sám 5,8-9 A filiszteusok a ládát Gátba viszik 1Sám 5,10-12 A filiszteusok a ládát... Bővebben →
Sámuel első és második könyve
Szerző és cím A héber cím שמואל (= Sámuel) az 1-2 Sámuel kulcsfigurájára, Sámuelre hivatkozik, arra a személyre, aki Izráelben bevezette a királyságot felkenve először Sault, azután Dávidot. Sámuel Izráel történetében a királycsináló volt. A zsidó Bibliában Sámuel első és második könyve az első vagy korai próféták (Józs – 2Kir) csoportjába tartozik. A görög fordítás,... Bővebben →
Júdás levele
Szerző és cím Amint a címe is mutatja, a könyvet Júdás – Jakab és Jézus testvére – írta (ld. Mt 13,55; Mk 6,3, ahol a görög Ἰούδας azonos a Júdás 1-ben szereplő Júdással). Van némi vita a levél valódiságával kapcsolatban a belső bizonyítékok ereje miatt (ld. 1. vers). Némelyek azt állították, hogy egy névtelen író... Bővebben →
János harmadik levele
Szerző és cím Lásd még a bevezetést a János első és második leveléhez: https://biblicatheologia.wordpress.com/2014/09/07/janos-elso-levele/ https://biblicatheologia.wordpress.com/2014/09/07/janos-masodik-levele/ A 2Ján-hoz hasonlóan, a 3Ján-t is nagy valószínűséggel a „presbiter” írta. Az újszövetségi és az apostoli időszakban a „presbiterek” (gör. πρεσβυτεροι) megnevezés valószínűleg a lokális gyülekezet pásztorló vezetőit jelölhette. Ezzel a titulussal először az ApCsel 11,30-ban jelennek meg, ahol jeruzsálemi... Bővebben →
János második levele
Szerző és cím Az ókori kéziratok mind egységesen „János” második leveleként említik. A szerzője stílusának, a kánonban elfoglalt helyének és teológiai szemléletmódjának köszönhetően jobbára János apostol írásának tartjuk (ld. János első levele). Maga a dokumentum saját szerzőjét „presbiter”-ként (1. vers) azonosítja. Azok az elméletek, hogy ez valamilyen János nevű presbiter volt, aki különbözik János apostoltól,... Bővebben →
A bibliamagyarázat 7 fő elve
A Biblia magyarázata annyira érdekes dolognak számít, hogy a teológusok saját szót is találtak erre a teológiai diszciplínára: hermeneutika. A munka nehéznek tűnik – és gyakran az is, ha egy-egy nehezebb verssel, passzussal, vagy doktrínával találkozunk –, de van néhány hermeneutikai alapelv, melyek bárki bibliaolvasását sokkal gyümölcsözőbb törekvéssé változtathatják. 1. Figyelj az igazságra! Általában a... Bővebben →
János első levele
Szerző és cím A kézirat tanúsága szerint az irat nem névtelen, vagyis valaki, akit Jánosnak hívtak, írta ezt a kis értekezést, melyet konzisztensen „első”-ként címkéznek meglévő leveleinek fellelhető ókori másolatai között. De ki ez a János? Egy sor okból kifolyólag János a Zebedeus fia lehet a legvalószínűbb jelölt, a negyedik evangélium szerzője (ld. Bevezetés a... Bővebben →
BIBLICA THEOLOGIA 