Dániel könyve 5. rész

Rembrandt_-_Belshazzar's_Feast_-_WGA19123

5,1-29: Dániel értelmezi az írást a falon

1-2.: Bélsaccar Nabonidus fia volt. Ő sohasem volt király és csak akkor uralkodhatott helytartóként, amikor apja távol volt. Nagy lakoma: a babiloni és perzsa királyi lakomás híresek voltak méreteikről (ld.: Eszter 1). A templomi edényekből való ivás szentségtörés, különösképpen amikor a másodfeleségek és ágyasok teszik ezt, ami a leginkább ki van itt hangsúlyozva. Egy rabbinikus hagyomány szerint (b. Meg 11b-12a) Bélsaccar azért ünnepelt, mert azt hitte, hogy a prófécia, mely szerint a babiloni királyság hetven év után megszűnik (Jer 25,11; ld. Dán 9), hamisnak bizonyult. Körülbelül egy évvel elszámította magát.

4.: Aranyból, ezüstből, rézből, vasból, fából és kőből csinált istenek – Ebben az időben a judaizmus általános jellegzetessége volt a “bálványok parodizálása”, melyben leginkább ezek anyagi eredetére és az imákra való válaszolásra való képtelenségükre helyezik a hangsúlyt (ld. Ézs 44,9-20; Zsolt 115,4-8; az apokrifekben Salamon Bölcsessége 13,1-15,17; Bél és a sárkány; a qumráni iratok közül  a “Nabonidus imája”).

5.: Emberi kéz ujjai: Összehasonlításként lásd “Isten ujja(i)”, amely csapást hoz Egyiptomra (Ex 8,19), illetve amelyek a Tízparancsolatot írják (Ex 31,18).

10.: Királyné – valószínűleg az anyakirálynő (ld. RÚFO 2014), Nabukaneccar felesége.

11-12.: Dániel bölcsességét az anyakirálynő hangsúlyozza. Nyilvánvalóan ő az egyetlen, aki még emlékszik Nabukadneccar felé tett szolgálataira és különleges képességeire. Az 1-6. fejezetben ez az egyetlen hely, amely összeköti az egyéni történeteket, és ez olyan, mint egy szerkesztői betoldás annak érdekében, hogy a könyvet még koherensebbé tegyék (ld. 2,13-23).

23. A templomi edények megszentségtelenítése miatt Bélsaccar bűnei a menny Urával szemben még kiemelkedőbbek, mint Nabukadneccaréi voltak.

25-28.: A szavakat két szinten magyarázzák. A szavak súlymértékeket jelentenek: MENE az arámi nyelvben a mína (kicsit több, mint fél kilogramm, kb. 20 uncia); a TEKEL a sékel (11 gramm vagy kevesebb mint egy fél uncia); az UFARSZIN (a “peres” duális alakja) két fél mínát tesz ki. Igeként is hangozhatnak: MENE úgy is hangozhat, hogy “számlálni”, a TEKEL “megmérni” és az UFARSZIN “felosztani”. Ez utóbbi hasonlít a “Perzsák” szóhoz is. Lehetséges, hogy ezek a szavak eredetileg az egyes babiloni uralkodók csökkenő “súlyára” vagy jelentőségére vonatkoztak, ami miatt a dinasztia halálra volt ítélve. A prófétai ítélet még világosabb szintje a szavak jelentésének verbális megadásával jelenik meg.

5,30-6,1 Átvezetés

Ezek a versek finom átmenetet képeznek az előző történet és az utána következő (Dániel az oroszlánok vermében) között.

1.: A méd Dárius nem történelmi személyiség. Dárius híres perzsa király volt (Kr.e. 522-486), aki birodalmát tartományokba szervezte, melyeket a “satrapák” vagy kormányzók irányítottak. Hérodotosz szerint (Történelem 3,89) Dárius húsz satrapiát hozott létre, összehasonlításképpen lásd az Eszter 1,1-ben lévő eltúlzott tradíciót. A négy birodalom sémája azt kívánja, hogy a Méd birodalom megjelenjen a 2. és 7. fejezetben és nem kizárt, hogy egy olyan történet lett átalakítva és ebbe a sémába illesztve, amely eredetileg a perzsa Dáriusról szólt. Az 5,30 eseményei szintén nem történelmiek.

jewstubib

Forrás: The Jewish Study Bible, 1651-1653. oldal

Fordította: Halász Zsolt

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s