A ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt (2Pét 1,5)
1. Nyelvi anyag 1.1. A héber kápar[1] (= engesztelni) ige elsődleges jelentése „betakarni”. Valószínűleg ezen felül a „lemosni” jelentést is hordozza. Az igéből származtatott kóper főnév jelentése „váltságdíj”. Mindkét szó jelentésének figyelembevétele mellett itt arról is szó van, hogy a bűnből előálló kötelezettség eltávolíttatik, egy helyettesítő ajándék miatt felfüggeszttetik. A kápar alapige pi.pfm. (kipper) alakjának... Bővebben →
1. Nyelvi háttér 1.1. A héber nyelvben sok szó és fogalom van a megbocsájtás kifejezésére. Ahol a Bibliánkban a megbocsájtani, vagy megbocsájtás valamilyen alakja áll, ott a héber szavaknak sokféle alapjelentése van, mint pl. felfüggeszteni, elvenni (Gen 4,13; Zsolt 25,18); megbocsájtani (2Kir 24,4; Neh 9,17); megbocsájtás (Zsolt 130,4; Dán 9,9); betakarni, eltakarni, ill. lemosni (Zsolt... Bővebben →
Annak érdekében, hogy ennek a fogalomnak a bibliai fogalmi hátterét megragadhassuk, elengedhetetlenül szükséges, hogy különbséget tegyünk a fogalom ószövetségi (ÓSz) és újszövetségi (ÚSz) tartalma között. 1. ÓSZÖVETSÉG 1.1. Nyelvi anyag A bibliai héber nyelv egy sor olyan szóval rendelkezik, melyek a Deuteronomiumban (5Móz) a bűn, illetve a bűnözés, a bűn elkövetését adják vissza. A legfontosabb... Bővebben →
1. Általában a félelemről A félelem az ember valós vagy elképzelt, de mindig ismert veszéllyel kapcsolatos tartózkodó hozzáállása. Mivel az élet és az élet javai állandóan veszélyben vannak, és azokat különféle erők és hatalmak fenyegetik, ezért az ember mindig talál alapot a félelemre. A félelem az emberi létezés egyik legalapvetőbb élménye. A gyermek „fekete embertől”... Bővebben →
A LXX (Septuaginta; a zsidó Biblia görög nyelvű fordítása) a héber chara szót a kalein, vagy még erőteljesebben az ekkalein (Deut 20,10) szóval fordítja. A profán nyelvben alapvetően hívni, nevezni jelentéssel bír. Az ÚSz-ben gyakran a magához hívni, meghívni értelemben használják. Amikor Isten kapcsán mondják ki a kalein-t, akkor a »hívni« szó a legteljesebb értelmében... Bővebben →
A minap egy beszélgetés során nekem szegezték a kérdést, hogy Ha már teológus vagy, akkor mondd már el, hogy Isten miért akarta megölni Mózest? Őszintén szólva hirtelenjében nem tudtam, hogy mire is kellene gondolnom a kérdező szerint, de aztán kiderült, hogy az Ex 4,24-26 szakasz lehet a kérdés tárgya: Útközben történt, az éjjeli szálláson, hogy rátámadt... Bővebben →
Pünkösd közeledtével fontosnak látszik, hogy biblikus leírást adjunk erről az ünnepről. Az alábbiakban ezt olvashatják kedves Olvasóink. I. Az izráelita Pünkösd-ünnep A hetek ünnnepe (Ex 34,22; Deut 16,10; 2Krón 8,13), illetve az aratás vagy a zsengék ünnepe (Ex 23,16; Num 28,26) az év ünnepei közül a második legnagyobb ünnep volt Izráel számára, amit a gabonabetakarítás... Bővebben →
Közeledik Krisztus mennybemenetelének ünnepe, ezért szükségesnek láttam ebből az alkalomból is ennek a bibliai és teológiai fogalomnak a leírását közreadni. Maga a magyar fogalomhasználat így nem teljesen helyes, mert nem Jézus ment "önerőből" vissza a mennybe, hanem a feltámadás után az Atya emelte őt fel újra abba az isteni szférába, közegbe, dicsőségbe, ahonnan a Krisztus... Bővebben →
Mivel Baal isten a Biblia - főleg az Ószövetség - világában jelentős helyet foglal el, ezért szükségesnek láttuk, hogy ennek a kánaáni istenségnek a lexikális leírását közreadjuk. A szócikket a Fritz Rienecker féle Lexikon zur Bibelből fordítottuk. Baal isten sztéléje Samrából a kisebb alakban megjelenített király által adományozva (Kr.e. 14. század) Baal (többes szám: Baalim)... Bővebben →
Amikor Pál azt mondja, hogy a nem-zsidók (azaz a pogányok) már nincsenek a Törvény (azaz a Tóra) előírásaihoz kötve, akkor nem azt mondja, hogy az Ószövetség törvényeit nem alkalmazhatóak a számunkra. Pál azt mondja, hogy a törvény bizonyos típusai valószínűleg nem alkalmazandók számunkra: Ceremoniális törvények Ez a fajta törvény speciálisan Izráel istentiszteletével áll kapcsolatban (lásd... Bővebben →
Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.
BIBLICA THEOLOGIA 