PÜNKÖSD

Pünkösd közeledtével fontosnak látszik, hogy biblikus leírást adjunk erről az ünnepről. Az alábbiakban ezt olvashatják kedves Olvasóink. I. Az izráelita  Pünkösd-ünnep A hetek ünnnepe (Ex 34,22; Deut 16,10; 2Krón 8,13), illetve az aratás vagy a zsengék ünnepe (Ex 23,16; Num 28,26) az év ünnepei közül a második legnagyobb ünnep volt Izráel számára, amit a gabonabetakarítás... Bővebben →

Mennybemenetel

Közeledik Krisztus mennybemenetelének ünnepe, ezért szükségesnek láttam ebből az alkalomból is ennek a bibliai és teológiai fogalomnak a leírását közreadni. Maga a magyar fogalomhasználat így nem teljesen helyes, mert nem Jézus ment "önerőből" vissza a mennybe, hanem a feltámadás után az Atya emelte őt fel újra abba az isteni szférába, közegbe, dicsőségbe, ahonnan a Krisztus... Bővebben →

Kell-e még mindig engedelmeskednünk az ószövetségi törvénynek? (A Galatákhoz írt levél margójára)

Amikor Pál azt mondja, hogy a nem-zsidók (azaz a pogányok) már nincsenek a Törvény (azaz a Tóra) előírásaihoz kötve, akkor nem azt mondja, hogy az Ószövetség törvényeit nem alkalmazhatóak a számunkra. Pál azt mondja, hogy a törvény bizonyos típusai valószínűleg nem alkalmazandók számunkra: Ceremoniális törvények Ez a fajta törvény speciálisan Izráel istentiszteletével áll kapcsolatban (lásd... Bővebben →

A nagyhét eseményei

Az evangélium szerzői nagy mennyiségű anyagot szenteltek műveikben azoknak az eseményeknek, amelyek Jézus keresztrefeszítéséhez vezettek. Földi szolgálatának utolsó hete a Jeruzsálembe való dicsőséges bevonulással és annak a tömegnek a „hozsannázásával” kezdődik, amely napokkal később „Feszítsd meg!”-et kiáltott még a hét lezárulása előtt. Jézus nyilvánvalóan a hét legnagyobb részét nap közben a templomban való tanítással töltötte.... Bővebben →

Amikor elkezdte teremteni Isten az eget és a földet…

A teremtéstörténetben elmondottakból világos, hogy a bibliai szerző(k) leírása a hatnapos teremtéstörténetben saját korának világképét tükrözi és világismerete nem haladja meg a kor emberének a természettudományos ismereteit. A teremtéstörténet keletkezésének idői és térbeli környezetének (a zsidóság babiloni száműzetésének időszaka) vallástörténeti vizsgálata alapján az is kimutatható, hogy a Teremtés könyvének első fejezete tulajdonképpen teológiai vitairatként fogható... Bővebben →

Emberfia

Az Emberfia fogalmi tartalma az egyik leghomályosabb dolog a bibliai kijelentésben. Úgy tűnik, hogy Jézus korában is hasonlóan homályos és definiálatlan lehetett, mert amikor Jézust perbe fogták, akkor ennek önmagára való alkalmazását nem látjuk az ellene felsorolt vádak között. Tehát nem tudjuk pontosan, hogy ki is az Emberfia, de Jézus kijelentéséből tudjuk, hogy mit tehet... Bővebben →

Mk 1,16-20: Jézus elhív a tanítványságra

16 Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátta Simont és Andrást, Simon testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe, mivel halászok voltak; 17 és így szólt hozzájuk Jézus: Kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket. 18 Erre azok a hálókat otthagyva azonnal követték őt. 19 Amikor egy kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, a testvérét,... Bővebben →

Öt népszerű tévhit a karácsonyi történettel kapcsolatban

A karácsonyi időszakban Jézus születésének a történetét egy sor különféle variációban hallhatjuk és láthatjuk. A történet különféle születési jelentekben, tévéshowkban, könyvekben, festményeken és karácsonyi élőképeken jelenik meg. Valójában olyan sokszor találkozunk a karácsonyi történettel, hogy azt hisszük, pontosan tudjuk, mi is történt karácsony éjjelén. De sok dolog, amiről azt hisszük, hogy "tudjuk" a karácsonyi történettel... Bővebben →

Az ÚR “igazolja” az embert?

A minap olvastam egy „lelki” magyarázatot az ApCsel 28,5-tel kapcsolatban, melyben a bibliai szöveget magyarázó személy azzal magyarázza a Pállal történt csodát, hogy „az Úr mellette volt, igazolta őt”. Sajnálatos módon ez a gondolkodási minta mélyen gyökerezik és igen elterjedt a magyarországi protestáns és neo-protestáns kereszténységben, pedig ez is csak a személyes befolyásolási és hatalmi... Bővebben →

Az exodus datálása Salamon felől

A datálásban az 1Kir 6,1 lehet a segítségünkre: Négyszáznyolcvan évvel azután – Az Egyiptomból való kijövetel és a templom alapkövének a letétele között eltelt idő. Az ókori asszír feljegyzések és az ismert Biblián kívüli események, illetve a későbbi izráelita királyok idejének szinkronizálása megerősíti, hogy Salamon negyedik éve kb. a Kr.e. 966. év lehetett[1]. Kronológiailag nézve... Bővebben →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑