BŰN

Annak érdekében, hogy ennek a fogalomnak a bibliai fogalmi hátterét megragadhassuk, elengedhetetlenül szükséges, hogy különbséget tegyünk a fogalom ószövetségi (ÓSz) és újszövetségi (ÚSz) tartalma között. 1. ÓSZÖVETSÉG 1.1. Nyelvi anyag A bibliai héber nyelv egy sor olyan szóval rendelkezik, melyek a Deuteronomiumban (5Móz) a bűn, illetve a bűnözés, a bűn elkövetését adják vissza. A legfontosabb…

FÉLELEM, ISTENFÉLELEM

1. Általában a félelemről A félelem az ember valós vagy elképzelt, de mindig ismert veszéllyel kapcsolatos tartózkodó hozzáállása. Mivel az élet és az élet javai állandóan veszélyben vannak, és azokat különféle erők és hatalmak fenyegetik, ezért az ember mindig talál alapot a félelemre. A félelem az emberi létezés egyik legalapvetőbb élménye. A gyermek „fekete embertől”…

ELHÍVNI, ELHÍVÁS, HIVATÁS

A LXX (Septuaginta; a zsidó Biblia görög nyelvű fordítása) a héber chara szót a kalein, vagy még erőteljesebben az ekkalein (Deut 20,10) szóval fordítja. A profán nyelvben alapvetően hívni, nevezni jelentéssel bír. Az ÚSz-ben gyakran a magához hívni, meghívni értelemben használják. Amikor Isten kapcsán mondják ki a kalein-t, akkor a »hívni« szó a legteljesebb értelmében…

Isten megtámadta Mózest?

A minap egy beszélgetés során nekem szegezték a kérdést, hogy Ha már teológus vagy, akkor mondd már el, hogy Isten miért akarta megölni Mózest? Őszintén szólva hirtelenjében nem tudtam, hogy mire is kellene gondolnom a kérdező szerint, de aztán kiderült, hogy az Ex 4,24-26 szakasz lehet a kérdés tárgya:

PÜNKÖSD

Pünkösd közeledtével fontosnak látszik, hogy biblikus leírást adjunk erről az ünnepről. Az alábbiakban ezt olvashatják kedves Olvasóink.

Mennybemenetel

Közeledik Krisztus mennybemenetelének ünnepe, ezért szükségesnek láttam ebből az alkalomból is ennek a bibliai és teológiai fogalomnak a leírását közreadni.

BAAL

Mivel Baal isten a Biblia – főleg az Ószövetség – világában jelentős helyet foglal el, ezért szükségesnek láttuk, hogy ennek a kánaáni istenségnek a lexikális leírását közreadjuk. A szócikket a Fritz Rienecker féle Lexikon zur Bibelből fordítottuk.

Kell-e még mindig engedelmeskednünk az ószövetségi törvénynek? (A Galatákhoz írt levél margójára)

Amikor Pál azt mondja, hogy a nem-zsidók (azaz a pogányok) már nincsenek a Törvény (azaz a Tóra) előírásaihoz kötve, akkor nem azt mondja, hogy az Ószövetség törvényeit nem alkalmazhatóak a számunkra. Pál azt mondja, hogy a törvény bizonyos típusai valószínűleg nem alkalmazandók számunkra: Ceremoniális törvények Ez a fajta törvény speciálisan Izráel istentiszteletével áll kapcsolatban (lásd…

A CDK fogalma az Ószövetségben

Jenni és Westermann alapján[1] צדק (ejtsd: cádak) = közösségileg hűségesnek, hasznosnak lenni (–> igaznak lenni) A gyök és a derivációk 1. A צדק nyugat-sémi gyök; csak az akkádban fordul elő, főnévként pedig a jeruzsálemi pre-izráelita királyságban. Az arab nyelv a cdk-t részben az igazság megállapítására használja, és mint ilyen speciális jelentéssel bír, mint a zsidó-arámi…

Tiltja-e Isten beszéde az eskütételt? – félreértések a hegyi beszéddel kapcsolatban

Általánosan elterjedt tanítás, hogy keresztényként Isten nevében nem tehetünk le esküt vagy fogadalmat, és hogy a Messiás kifejezetten az eskü tiltását tanította a hegyi beszédben. Első ránézésre valóban úgy tűnik, hogy a Krisztus azt mondta, hogy eskü/fogadalom – amit egyébként a tórai törvény szabályozott – tiltott. Lehetséges, hogy a Mt 5,33-37 szakaszban olvasható jézusi mondatokat…