Kell-e még mindig engedelmeskednünk az ószövetségi törvénynek? (A Galatákhoz írt levél margójára)

Amikor Pál azt mondja, hogy a nem-zsidók (azaz a pogányok) már nincsenek a Törvény (azaz a Tóra) előírásaihoz kötve, akkor nem azt mondja, hogy az Ószövetség törvényeit nem alkalmazhatóak a számunkra. Pál azt mondja, hogy a törvény bizonyos típusai valószínűleg nem alkalmazandók számunkra: Ceremoniális törvények Ez a fajta törvény speciálisan Izráel istentiszteletével áll kapcsolatban (lásd…

A CDK fogalma az Ószövetségben

Jenni és Westermann alapján[1] צדק (ejtsd: cádak) = közösségileg hűségesnek, hasznosnak lenni (–> igaznak lenni) A gyök és a derivációk 1. A צדק nyugat-sémi gyök; csak az akkádban fordul elő, főnévként pedig a jeruzsálemi pre-izráelita királyságban. Az arab nyelv a cdk-t részben az igazság megállapítására használja, és mint ilyen speciális jelentéssel bír, mint a zsidó-arámi…

Tiltja-e Isten beszéde az eskütételt? – félreértések a hegyi beszéddel kapcsolatban

Általánosan elterjedt tanítás, hogy keresztényként Isten nevében nem tehetünk le esküt vagy fogadalmat, és hogy a Messiás kifejezetten az eskü tiltását tanította a hegyi beszédben. Első ránézésre valóban úgy tűnik, hogy a Krisztus azt mondta, hogy eskü/fogadalom – amit egyébként a tórai törvény szabályozott – tiltott. Lehetséges, hogy a Mt 5,33-37 szakaszban olvasható jézusi mondatokat…

A nagyhét eseményei

Az evangélium szerzői nagy mennyiségű anyagot szenteltek műveikben azoknak az eseményeknek, amelyek Jézus keresztrefeszítéséhez vezettek. Földi szolgálatának utolsó hete a Jeruzsálembe való dicsőséges bevonulással és annak a tömegnek a „hozsannázásával” kezdődik, amely napokkal később „Feszítsd meg!”-et kiáltott még a hét lezárulása előtt. Jézus nyilvánvalóan a hét legnagyobb részét nap közben a templomban való tanítással töltötte….

A spiritualitás értelmezésének bibliai szempontjai

Az alábbi cikkrészletet a szerző, Dr. Siba Balázs református lelkész-teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának pasztorálteológiai tanára engedélyével adjuk közre. Ez a cikkrészlet a Spirituális útkeresés és református lelkiség lelkészinterjúk fényében c. cikkben jelent meg a Theologiai Szemlében. A kereszténység területén igen sokan, úgyszólván mindenki használja a “lelkiség”, “lelki” főnevet és melléknevet, és…

Amikor elkezdte teremteni Isten az eget és a földet…

A teremtéstörténetben elmondottakból világos, hogy a bibliai szerző(k) leírása a hatnapos teremtéstörténetben saját korának világképét tükrözi és világismerete nem haladja meg a kor emberének a természettudományos ismereteit. A teremtéstörténet keletkezésének idői és térbeli környezetének (a zsidóság babiloni száműzetésének időszaka) vallástörténeti vizsgálata alapján az is kimutatható, hogy a Teremtés könyvének első fejezete tulajdonképpen teológiai vitairatként fogható…

Emberfia

Az Emberfia fogalmi tartalma az egyik leghomályosabb dolog a bibliai kijelentésben. Úgy tűnik, hogy Jézus korában is hasonlóan homályos és definiálatlan lehetett, mert amikor Jézust perbe fogták, akkor ennek önmagára való alkalmazását nem látjuk az ellene felsorolt vádak között. Tehát nem tudjuk pontosan, hogy ki is az Emberfia, de Jézus kijelentéséből tudjuk, hogy mit tehet…

Mk 1,16-20: Jézus elhív a tanítványságra

16 Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátta Simont és Andrást, Simon testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe, mivel halászok voltak; 17 és így szólt hozzájuk Jézus: Kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket. 18 Erre azok a hálókat otthagyva azonnal követték őt. 19 Amikor egy kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, a testvérét,…

Szeretetbank? Szívességbank? Mi közük a kereszténységhez?

A profán közegben egyre inkább terjed a szeretetbank, illete a szívességbank fogalma, illetve az ahhoz tartozó koncepció. A szívességbank fogalma először Paolo Coelhonál jelenik meg a Zahír c. regényben (ld. alábbi idézet): Mi az a Szívességbank? – Tudja jól. Minden élő ember ismeri. – Lehetséges, de egyelőre nem értem, miről beszél. – Egy amerikai író…