Szerző és cím
Az Ezsdrás könyvének 1-6. fejezetei jóval Ezra1 időszaka előtt keletkeztek és a könyv szövege nem árulja el, hogy ki ennek a szakasznak a szerzője. A 7-10. fejezetekből álló szakasznak Ezra a főszereplője; ennek a szakasznak bizonyos részei minden bizonnyal Ezra kezétől származnak, mivel egyes szám első személyben íródtak. Ezt a részt gyakran Ezra emlékirataiként (7,27-9,15) szokták emlegetni. A teljes könyv végső szerzőjét nem ismerjük. Néhány tudós úgy véli, hogy ugyanaz a személy írta, aki az 1-2Krón-t is írta (a szerző szintén ismeretlen), mivel a narratíva a 2Krón végétől folytatódik és a témáik is közösek. Az is széles körben elfogadott, hogy az Ezsdrás könyvének írója (akár a krónikás az, akár nem) a Nehémiás könyvének is a szerzője. Az ókori időkben a két könyv egynek számított, amint azt a legkorábbi zsidó hivatkozásokból ismerjük. Ahogy azt az ószövetségi kánon számos más könyve esetében is láthatjuk, a szerző ebben az esetben is több forrást használt. Az Ezra emlékiratai mellett a Nehémiás könyvének is némely szakasza egyes szám első személyben íródott, vagyis az eredeti személy által hátrahagyott szövegeket foglal magába. A narratíva olyan levelekre és más dokumentumokra (vagy azok másolatára) hivatkozik, amelyekhez a könyv szerzőjének hozzáférése volt.
Az Ezsdrás és Nehémiás könyvének viszonya az 1-2Krónikákhoz
1-2 Krónikák | Ezsdrás-Nehémiás |
A Krónikák a küroszi ediktummal végződik | Az Ezsdrás a küroszi ediktummal kezdődik |
A Krónikák hangsúlyozzák Jeruzsálem a templom szerepét | Ezsdrás-Nehémiás hangsúlyozza Jeruzsálem és a templom szerepét |
A Krónikák a papokra fókuszál | Ezsdrás inkább magára a törvényre fókuszál |
A Krónikák inkább a dávidi vezetésre fókuszál, a kompozícióból látható, hogy Zerubbábel időszaka köré rendeződik; ld. még Zak 4 (Kr.e. 520-515) | |
A Krónikák kihagyja Salamonnak az idegen népből való nőkkel történt házasságai miatti hanyatlását | Nehémiás Salamont negatív példaként említi (Neh 13,26) |
Ezsdrás-Nehémiás egyedülálló egyes szám első személyben íródott memoárokat tartalmaz |
Datálás
Az Ezsdrásban elbeszélt események körülbelül egy évszázadnyi időszakot ölelnek fel. A zsidókat a babiloni száműzetésbe Nabukadneccar király Kr.e. 586-ban vitette, de 539-ben Kürosz perzsa király legyőzte a babiloni Nabonidus-t. Ezáltal Kürosz egy óriási birodalmat vont saját hatalma alá, amely magába foglalta Izráel és Júda valamikori királyságának területét is. Kr.e. 538-ban Kürosz kibocsájtott egy dekrétumot arra vonatkozóan, hogy a zsidó száműzöttek szabadon visszatérhetnek korábbi hazájukba. Az Ezsd 1-6 beszéli el a száműzetésből való visszatérés első hullámát: kik tértek vissza vezetőikkel – Zerubbábellel és Jósua főpappal (ld. a visszatérés útvonalának a térképét lentebb) – Kr.e. 538-535 időszakban. A felkészülés és az utazás maga több hónapot is igénybe vett, az sem kizárt, hogy több mint egy évet is (vö. 7,9). Ezek a fejezetek az események elbeszélését addig az időszakig folytatják, amíg a jeruzsálemi templomot újra fel nem építették (Kr.e. 516) azon a helyen, ahol Salamon temploma állhatott addig, amíg azt Nabukadneccar le nem romboltatta. A 7-10. fejezetek egy több mint fél évszázaddal későbbi időszakról szólnak, ami Ezra Jeruzsálembe való megérkezésével kezdődik Kr.e. 458-ban. A könyv kevés információt nyújt a közben eltelt időszakkal kapcsolatban.
Az Ezsdrás-Nehémiás kronológiája
Ezsdrás 1-6 | Kr.e. 537-515 |
Ezsdrás 7 – Nehémiás 13 | Kr.e. 458-433 |
Ezek a dátumok még nem merültek fel akkor, amikor a könyv íródott. Amint azt már megjegyeztük, maga a könyv szorosabban kapcsolódik Nehémiáshoz, mint Ezrához. Emiatt a könyvet az abban foglalt legkésőbbi eseményhez kell datálnunk, vagyis legkorábban Kr.e. 433 és 424 közé (lásd a Neh 13,6 megjegyzését).
Téma
Az Ezsdrás témája az Úrhoz való hűség, mind az istentiszteletben (ezenfelül az új templom felépítésének fontossága), mind a Tórának, a mózesi törvénynek a megtartásában (7,6).
Cél, alkalom, háttér
A zsidó közösség azon küszködött, hogy megőrizze identitását az Úr népeként, amikor szembesült a belső és külső nyomással. A közösség Jeruzsálemben és a Júda egykori királyságának területén található falvakban és kisvárosokban élt. Helyzete bizonyos értelemben labilis volt legalább két okból is. Először, mert a közösség olyanokból épült fel, akik hosszabb ideig száműzetésben voltak – Jeremiás szerint 70 évig (Jer 25,11). Ez a kerek szám kiszámolható vagy a száműzetés első hulláma (Kr.e. 605) és a visszatérés (Kr.e. 538-535) között eltelt időből, vagy a templom Kr.e. 586. évi lerombolása és az új templom Kr.e. 516. évi megépítése között eltelt időből (ld. megjegyzések Jer 25,11-hez, Dán 9,2-höz, Zak 1,12-höz). Idegenekként tértek vissza egy olyan területre, melynek a népességében voltak olyan zsidók is, akiket nem vittek száműzetésbe. A populációban voltak olyan más etnikumok is, akik ezen a területen telepedtek le. Ezenfelül a samáriai vezetők (Samária volt a régi északi országrész fővárosa), akik az aktuális folyón túli perzsa tartományban a hatalmat gyakorolták (ld. megjegyzések az Ezsd 4,1-2-höz), nehezményezték Jeruzsálemnek mint különálló adminisztratív és politikai központnak az újjáélesztését. Emiatt a visszatérőknek érvényesíteniük kellett régi jogosultságaikat az országon belül a helyi ellenzékkel szemben. Ezt azért tudták megtenni, mert a perzsa király segítséget biztosított nekik, viszont ez a támogatás változó intenzitású volt. Az ellenség ellenállásának állandósága világossá válik az Ezsd 5. és Neh 4. és 6. fejezetéből.
Másrészt, a zsidó közösség azért is volt bizonytalanságban, mert egy sor morális és vallási kihívás jelentkezett annak a folyamatnak a során, melyben meg kellett maradniuk Isten elkülönített és hűséges népének. Ez az idő, ami eltelt Ezsd és Neh a narratívájában, lehetővé tette azt, hogy ez a kihívás megjelenhessen. Amikor Ezra megérkezik Jeruzsálembe, akkor a zsidókat nem zsidókkal való házasodásban találja (Ezsd 9-10), ami a közösség szempontjából fenyegetésnek számított, mert ez magába foglalja az Isten és népe közötti szövetségi kötelék lazulását. Ez magyarázza ezekben a könyvekben a területen élő ún. népektől való szigorú elhatárolódással kapcsolatos erős hangsúlyt, akik – mivel ők nem tartják az Úr vallását – morálisan azonosak a föld azon régi lakosaival, akikkel kapcsolatban Izráel azt a parancsot kapta, hogy űzze ki azokat (9,1; vö. Deut 7,1-5). Ezrát gyakran vádolják exkluzivizmussal a vegyes házasságokhoz való hozzáállása miatt. A probléma azonban lényegében vallási jellegű és a túlélés szempontjából is fontos. Egyensúlyozni kellett a közösségnek azon nem-zsidók felé való nyitottsága terén, akiket befogadtak, mert elfogadták JHWH vallását (Ezsd 6,21). Ebben a tekintetben Ezsdrás könyve nem különbözik Ruth könyvétől. Az ilyen konvertitákkal való házasságra és az ő gyerekeikre nem vonatkoztak Ezra aggodalmai az Ezsd 9-10-ben, hanem csak az olyan házasságokra vonatkoztak, amelyek a hit, ill. a vallás elhagyásához vezettek, amint az a Neh 13,23-24-ből is kiderül. Mindenesetre a probléma akut volt. Ezra vezetése alatt a nép egyetértett azzal, hogy a veszéllyel szembe kell nézni, de ugyanez a probléma jelentkezett később Nehemia idejében is (Neh 13,23-29), mintegy 15 évvel Ezra megérkezése után, amikor Ezra már hosszú ideje nincs a színen. Végül, a hűséggel kapcsolatos következő kihívás a gazdasági nyomás felől érkezett, ami világosan bukkan fel akkor, amikor Nehemia hosszabb időre igényel férfi munkát a városfal befejezéséhez (Neh 5).
Mindkét könyv2 megírását különféle okok eredményezték. Zerubbábel és Jósua újra felépítették a templomot, mivel ez az első és nélkülözhetetlen jele annak, hogy újra JHWH van a jeruzsálemi – a régi dávidi fővárosban – istentiszteletek középpontjában. Haggeus és Zakariás próféta szintén segített abban, hogy ez a projekt gyümölcsöző lehessen (Ezsd 5,1). Ezra – “írástudó …, jártas Mózes törvényében” (7,6) – a közösséget visszahívta a szövetségi hűségbe és így a mózesi törvény iránti engedelmességbe, amit a Pentateuchos (Tóra, Mózes öt könyve; a ford.) tartalmaz. Nehemia építette fel újra a város falait úgyannyira, hogy a közösség védelmet élvezhetett azon ellenségek lehetséges támadásaival szemben, akik előnyt kovácsolhattak volna Júda birodalmi védelmének gyengítéséből.
Ezek az elkülönülő missziók szorosan összefüggtek egymással. Ezra, aki felelős volt a törvény betartásáért, el lett számoltatva a perzsa hatóságok előtt a templomnak adott ajándékokért, tehát ő is folytatja a templomról való gondoskodást, amit eredetileg Kürosz király Zerubbábelen keresztül végzett. A könyvek azt is világossá teszik, , hogy Ezra és Nehemia munkája átfedte egymást, mivel a Neh 8 azt jelzi, hogy Ezra vezeti azt a nagy szövetség megújítási ceremóniát, ami a város falainak a befejezését követte (Neh 12,33.38). A legfontosabb, hogy ez a ceremónia a templomban zajlik, tehát a templom és a város biztosításának a projektje végül egységnek tekintendő.
Az Ezsdrás és Nehémiás könyvének az írója ezek között az aggodalmak között egyensúlyoz. Megvan a jele annak az Isten felé megnyilvánuló hálának is, ami az óriási akadályok ellenére a közösség helyreállításáért illeti őt. Valójában a régi ígéret földjének a száműzetés utáni újbóli benépesítése nem kevesebb volt, mint egy prófécia beteljesülése (ld. Ézs 40,1-11; Jer 25,11). De van ebben egy fajta sajnálkozás is, mert a közösség hajlamos megfeledkezni a hűséges népként való elhívásáról. Az író a nép egy sor összegyülekezését jegyzi fel valamilyen ünneplés céljából (Ezsd 3,1-13; 6,19; Neh 8), illetve közösségi bűnbánat céljából (Ezsd 10; Neh 9). Az állandóan megjelenő aggodalom a közösségnek az Úrral szembeni abszolút hűségben való megmaradásával kapcsolatos. Ez abból a meggyőződésből fakad, hogy mindannyiuk élete ettől függ. Annak a tudata, hogy az Úr egyszer már megítélte népét egy nagy száműzetéssel, folyamatosan jelen van a szerző gondolkodásában.
Beszédes betekintést nyújtanak a két könyv céljába Ezra imái az Ezsd 9,8-9-ben és a Neh 9,32-37-ben. Ez utóbbi lehet, hogy Ezráé, lehet, hogy nem. A második imádság – a hálaadás és a hitvallás mellett – elismeri, hogy a közösség tagjai még mindig szenvednek saját bűneik miatt, és még a saját földjükön is szolgák. Miközben az Ezsdrás-Nehémiás írója látja Isten gondoskodó kezét a perzsa király jóindulatú hozzáállásában, látja azt is, hogy a közösség helyzete még messze nem érte el a teljes szabadulás állapotát. A hitvallásnak és a petíciónak ez a kombinációja a szerző üzenetének a szívét alkotja. A könyvnek nemcsak a közösségnek a reményben való megmaradásra való bátorítása a célja, hanem hogy eljuttassa őket a bűnbánatra is azért, hogy az egyedüli Úr szolgálatában való szabadság régi ígéretei nagyobb teljességgel nyilvánulhassanak meg közöttük.
Az Ezsdrás könyvének kronológiája
Esemény | Év | Hivatkozás |
Kürosz, Perzsia királya elfoglalja Babilont | Kr.e. 539 | Dán 5,30-31 |
Kürosz első éve; a zsidók száműzetésből való szabadulását kimondó proklamáció kiadása | 538-537 | Ezsd 1,1-4 |
Zsidó száműzöttek Sesbaccar vezetésével visszatérnek Babilonból Jeruzsálembe | 537? | Ezsd 1,11 |
Az oltár helyreállítása | 537 | Ezsd 3,1-2 |
Megkezdődik a templom helyreállítása | 536-530 | Ezsd 4,1-5 |
Az ellenfelek akadályozzák a helyreállítást | 536-530 | Ezsd 4,1-5 |
A templom helyreállítása szünetel | 530-520 | Ezsd 4,24 |
A helyreállítás befejező szakasza (Dáriusz 2. éve) | 520 | Ezsd 5,2; vö. Hag 1,14 |
A templom építése befejeződik (Dáriusz 6. éve) | 516 | Ezsd 6,15 |
Ezra elindul Babilonból Jeruzsálembe (Artaxerxész 7. évében érkezik meg) | 458 | Ezsd 7,6-9 |
Júda és Benjámin férfijai összegyűlnek Jeruzsálemben | 458 | Ezsd 10,9 |
A hatóságok három hónapos vizsgálatot folytatnak | 458-457 | Ezsd 10,16-17 |
Kulcsfontosságú témák
1.) Az Úr hű az ígéreteihez és kegyelme felülmúlja minden haragját (ld. 9,13).
2.) Az Úr gondviselően cselekszik minden eszközön keresztül, különösen az erős uralkodók által, hogy érvényre juttassa az ő magasabb céljait (6,22)
3.) A száműzöttek – Izráel maradéka, vagy a szent faj (9,2.8) – szövetséggel kötelezettek arra, hogy őrizzék azonosságukat és karakterüket, mint az Úr népe, a törvénynek való engedelmességgel.
4.) Az Úr népéhez való tartozás nem egy fajban való tagság, hanem az ő szövetségének akaratlagos elfogadását jelenti, és mint ilyen nyitva áll bármely nemzetből valók számára is (6,21).
5.) Az Úrhoz való hűséget azzal mutatják ki, ha vigyáznak az istentiszteletre. Az Ezsd-ban ez különösen a templom építésében és az istentiszteleti cselekmények helyes elrendezésében mutatkozik meg, aminek a bizonyítékét a papok, léviták, ajtónállók, zenészek és más templomi szolgálattevők kötelezettségeinek leírása adja (2,36-58; 3,10-11).
6.) Az istentisztelet kulcsszava az öröm (6,22).
Üdvtörténeti összegzés
A száműzetés nem Isten népe ókori történetének a végét jelentette, sem annak az elhívásnak a végét, hogy ők hozzák el a fényt a világba. Ezra hangsúlyozza Isten gondviselését és kegyelmét abban, hogy ő (ti. Isten) birodalmak uralkodóit is elmozdíthatja és újakat hozhat a helyükbe azért, hogy népének kedvezzen, és új pásztorokat hoz elő, hogy szolgáljanak nekik (Jer 23,3-4) – különösen Ezrát és más papokat és lévitákat. Mindazonáltal a próféták nem minden ígérete teljesedett be (Ezsd 9,8-9); Isten még többet fog tenni rajtuk keresztül.
Irodalmi jellegzetességek
A szerző elsődleges indítéka, hogy a Palesztinába történő mindkét visszatérési hullám történeti tényeit lejegyezze – néha listák és leltárjegyzékek, néha pedig narratíva és történeti elbeszélés formájában. Viszont ez a dokumentáló célkitűzés egy fajta vallási impulzussal vegyül a korszak azon eseményeinek kiválasztásában, amelyek vallási tanulságokat tanítanak Isten szövetségi hűségéről és Isten népének azon kötelességéről, hogy közösségi és személyes életükben a szentség magas színvonalát tartsák fenn.
Az Ezsdrás könyvének elsődleges formája történeti elbeszélés, specifikusan olyan történet, ami azt beszéli el, hogy emberek csoportjai miként térnek vissza hazájukba a száműzetés után. A történet folyását helyenként különféle dokumentum jellegű anyagok beszúrása szakítja meg: személyek és eszközük listái, hivatalos dokumentumok átiratai, Ezra genealógiája, királyi és más levelek, visszaemlékezések és imádságok. Néha a szöveganyag egy történetet mesél el, máskor pedig napi hírlapokra és modern archív anyagokra hasonlít.
A történet központi karaktere kezdettől fogva Ezra. Döntő személyiség, aki a visszatérők második hullámával érkezik, és megérkezése rögtön szikrákat generál. A másodlagos fontosságú személyek köre: a perzsa király személye (Kürosz, Dáriusz, Artaxexész), Zerubbábel (aki az első visszatérőket és a templom újjáépítését vezeti), a templomot építő munkások és azok az izráeliták, akik olyan idegen népből származó nőket vettek el feleségül, akik pogány istentiszteleti gyakorlatot követnek.
A perzsa birodalom Ezra idejében
Kr.e. 458 körül
Ezra időszakában a perzsa birodalom elérte legnagyobb területi kiterjedését, amely szinte a teljes Közel-Keletet magába foglalta. Kr.e. 539-ben a perzsák Nagy Kürosz vezetése alatt legyőzték a babiloniakat és területüket beolvasztották a birodalomba, beleértve Izráel és Júda territóriumát is (a folyón túli területként ismert). A következő évben Kürosz megengedte Júda népének, hogy Zerubbábel vezetésével visszatérjen hazájába és újra felépítse az Úr templomát. Később, Kr.e. 458 körül egy másik csoport júdai száműzött tért vissza Ezra vezetése alatt.
A könyv szerkezete
- Kürosz dekrétuma és száműzöttek visszatérése Babilonból (1:1–2:70)
- A visszatért száműzöttek újra felépítik a templomot az eredeti helyén (3:1–6:22)
- A templom alapjait leteszik (3:1–13)
- Ellenségek leállítják a projektet miközben összeesküsznek ellene (4:1–24)
- A munka leáll és a helyi hivatalos személyek keresik Kürosz dekrétuma megerősítésének a lehetőségét (5:1–17)
- Dáriusz király felfedezi és újra megerősíti Kürosz dekrétumát, és a munka folytatódik (6:1–22)
- Ezra a pap Jeruzsálembe megy, hogy Mózes törvényét beiktassa (7:1–8:36)
- Ezra felfedezi és konfrontál a vegyes házasságok témájában (9:1–10:44)
1A személyre való hivatkozás során az Ezra nevet használom, a könyvre való hivatkozás során az Ezsdrás megnevezést; a ford.
2Helyesebb lenne azt írni, hogy “a könyv megírását”, mert ezek a könyvek eredetileg egységet képeztek; a ford.
forrás: http://www.esvbible.org/resources/esv-study-bible/introduction-to-ezra/
fordítás: Halász Zsolt
Vélemény, hozzászólás?