Szerző: Alexander Achilles Fischer
A cikk eredetije: https://www.die-bibel.de/ressourcen/wibilex/altes-testament/bibeltext-textkritik-at
Fordította: Halász Zsolt
1. A héber Biblia tudományos szövege
1.1. Bevezetés
Az Ószövetség fordításának és értelmezésének alapját a héber szöveg adja. Mivel nem áll rendelkezésünkre a „eredeti” szöveg, hanem csak a történeti szöveghagyomány által közölt másolatok és fordítások, ezért maga a héber szöveg a történeti kutatás tárgyát is képezi. A szövegkritika feladata, hogy azonosítsa és visszafordítsa azokat a szöveghibákat és szándékos változtatásokat, amelyek a másolás(ok) során történtek. Ehhez az Ószövetség tudományos szövegkiadására van szükségünk. Alapvetően két szerkesztői elv különböztethető meg az ókori szövegek közlése során: az eklektikus és a okirat elvű eljárás.
Az eklektikus szövegkiadás elve abból áll, hogy az összes elérhető kézirat közül tudományos elvek alapján válogatják ki a legjobb olvasatokat. Ezek alkotják a nyomtatásban megjelenő szöveget. Az egyes szövegek esetében meghozott szövegkritikai döntéseket ezután a tudományos apparátusban a szövegtanúk felsorolásával, súlyozásával és az alternatív olvasatok említésével dokumentálják és teszik követhetővé. Így egy az eklektikus szerkesztési elv alapján készített teljesnek szánt szöveg minden szövegkritikai döntés teljességét kínálja, ami viszont szigorúan véve egy mesterségesen létrehozott szöveg. Az eklektikus szövegkiadások jó példáját mutatják az Ószövetség görög szövegeként a Göttingeni Septuaginta Társaság által kiadott egyedi kötetek, valamint az Újszövetség szövegével kapcsolatban a Novum Testamentum Graece.
A okirat elvű kiadás ezzel szemben a dokumentumhűség elvét követi. Ennek során kiválasztanak egy különösen megbízhatónak tartott kéziratot, és a szövegét a lehető leghűbb módon nyomtatják ki. Azért nevezik okirat elvnek, mert a tudományos megközelítés szempontjából lehetővé teszi az eredeti szövegelrendezés apró módosításait, például fejezet- és versszámok beírását. Esetenként, amennyiben a szövegtanú olvashatatlan vagy hiányos, még kisebb javításokra vagy kiegészítésekre is szükség lehet. Ehhez jön még a szövegkritikai apparátus is. Ez az eredeti irathoz hű kiadásokban alapvetően más szerepet tölt be, mint a dokumentáció. Az apparátus feladata, hogy a szövegtanúk és olvasatok feltüntetésével biztosítsa azokat az információkat, amelyek a felhasználók számára lehetővé teszik, hogy a dokumentum szöveghagyományát illetően átfogó kérdéseket tehessenek fel. Az eklektikus szövegkiadással ellentétben a tényleges szövegkritikai munkát először az okiratszerű szövegen kell elvégezni. A okiratelvű szövegkiadásra a Biblia Hebraica Stuttgartensia a legjobb példa.
1.2. Biblia Hebraica Stuttgartensia (BHS)
A BHS számít jelenleg az egyetlen olyan tudományos szövegkiadásnak, amely a héber Biblia teljes szövegét kínálja fel. Ez a stuttgarti Biblia Hebraica kiadások negyedik kiadásának számít. Elődje, a harmadik kiadás, amelyet Rudolf Kittel szerkesztett 1937-ben. Ez már megalapozta az egy irathoz hű kiadás elvét, amikor először egy eredeti középkori Ben Ascher-szöveget kínált fel, ahelyett, ami a Textus Receptusig szokásban volt. Ebben legnagyobb érdeme Paul Kahlenak (1875–1964) van, aki megvizsgálta a Szentpétervárott őrzött Biblia B 19a sz. kéziratát (Codex Leningradensis), és megszervezte annak a lipcsei egyetem számára való ideiglenes kölcsönzését. A kódex szövege magas minőségű, de mint bármely bibliai kézirat, nem mentes a szöveghibáktól sem. A legtöbb esetben ezek a szöveghagyományozás folyamatából származnak. Annak érdekében, hogy a szövegkritika megvalósítása során tisztázhassuk az ilyen kétes helyeket (lásd alább az 5. főszakaszt), a BHS apparátusa olyan válogatott szövegvariánsokat bocsát rendelkezésünkre, amelyeket a héber kéziratokban és régi fordításokban már elfogadtak. Ezen felül léteznek olyan ún. cselekvési instrukciók is, amelyek egy bizonyos szövegkritikai döntéshez vezetnek (például delendum „el kell törölni” vagy transponendum „meg kell változtatni”).
1.3. Biblia Hebraica Quinta (BHQ)
A Biblia Hebraica Quinta-val készül a Biblia Hebraica kiadások ötödik kiadása. A teljes, húsz különálló kötetre tervezett mű, nemcsak a BHS utódja, hanem saját profilja is lesz: okirat elvű kiadásként a Codex Leningradensis szövegét kínálja, akárcsak a BHS. Ezzel még szorosabb kapcsolatot keres a középkori bibliai kézirattal. Az apparátus nyelve esetében a latinról az angolra tértek át. Ezen túlmenően a fontos szövegtanúkat már nem csak az eltérések és a variánsok esetén említik meg. Pozitív tanúk is említik a szövegben alkalmazott masszoréta olvasatot. Az adatok lényegében csak az adott olvasat dokumentálására, leírására és értékelésére korlátozódnak. A BHS apparátusának tipikus utasításai javarészt eltűntek. Az apparátus mellett a BHQ (akárcsak a BHS) a külső margón a kis masszorát (masora parva; lásd alább 2.4.), és a szöveg alatt először a nagy masszorát (masora magna; lásd lent 2.4.) kínálja. Ezzel teljes mértékben dokumentálva lesz a Codex Leningradensis szövege. Továbbá minden egyes kötetben megtalálható lesz egy hármas függelék is, amelyben a szerkesztők jegyzeteket és magyarázatokat fűznek a kis masszorához, a nagy masszorához és a szövegkritikai apparátushoz. 2017-ig a BHQ sorozatban a következők jelentek meg: Genesis, Deuteronomium, Bírák, Hóseás–Malakiás (tizenkét próféta), Példabeszédek, Ruth–Eszter (Megilloth), Ezsdrás és Nehémiás.
1.4. Hebrew University Bible (HUB)
A Biblia Hebraica Stuttgartban megjelentetett kiadásai alternatívájaként készítették el Jeruzsálemben kiadott kiadásaihoz a Jeruzsálemben a Hebrew University Bible-t (Héber Egyetemi Biblia). Ebben az esetben is okirat elvű kiadásról van szó. Szövege a nagyon gondosan feldolgozott aleppoi mintakódexen alapul, amelyet már a középkorban is használtak a kéziratok ellenőrzésére (www.aleppocodex.org). Ez a szövegkiadás Még a Codex Leningradensis-nél is megbízhatóbbnak tekinthető. Ennek a szövegállománynak az egyetlen hátránya, hogy a kéziratből szinte teljes mértékben hiányzik a Pentateuchos. (Az értékes kézirat körülbelül egyharmadát Palesztina 1947-es felosztása után elpusztították a zsidóellenes zavargások során.) Emiatt a Hebrew University Bible vállalkozás a kispróféták kiadásával kezdődött. A BHS-sel ellentétben a HUB apparátusa teljesen megszünteti az olvasmányok szövegkritikai értékelését, és nem kínál fel feltevéseken alapuló javaslatokat. A szöveghagyomány átfogó dokumentálására fókuszál. A sokrétű információk miatt a szövegtanúkat célszerűen négy oszlopban látták el jegyzetekkel: először a régi fordítások, másodszor Júdai sivatagból származó szövegek és rabbinikus irodalomból származó idézetek, harmadszor válogatott középkori kéziratok mássalhangzó variánsai, negyedszer pedig válogatott középkori kéziratok magánhangzó és hangsúly szerinti variánsai. Végül egy „ötödik apparátus” a kutató számára lehetővé teszi, hogy a dokumentált olvasatokkal és szövegproblémákkal kapcsolatos saját megfigyeléseit is leírhassa. 2017-ig a HUB sorozatban a következők jelentek meg: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel.
1.5. Hebrew Bible – A Critical Edition (HBCE)
Ez az új szöveges kiadás először kísérli meg a héber Biblia eklektikus szövegváltozatának a létrehozását. A projektet 2008-ban indították Ronald Hendel irányításával, a kaliforniai Berkeley Egyetemen bevezető koncepcionális megfontolásokkal – akkoriban még „The Oxford Hebrew Bible” név alatt (Hendel, 324–351.). Egy ilyen eklektikus szövegváltozat azt az előnyt kínálja a felhasználó számára, hogy a közreadott nyomtatott héber szöveg már egy olyan szövegkritikai folyamat eredménye, amely a szöveghagyomány minden aspektusát figyelembe veszi. A Codex Leningradensis módosításait a szövegben fél szögletes zárójel jelöli, ami az apparátusban követhető módon dokumentálja a szövegkritikai döntéseket.
Egy ilyen vállalkozás megvalósíthatóságára kritikusan tekintenek (a tudományban; a ford.), mivel egy eklektikus szöveg elkészítése a szükséges visszafordítások ellentmondásos problémájával szembesül. Mert ha csak a Septuaginta vagy más fordítás őrzi a megbízható, régebbi olvasatot, akkor a szövegbe nem lehet görög, latin vagy szír szót beilleszteni, hanem megfelelő héber szavakat vagy kifejezéseket kell használni. Bár az ilyen visszafordítások alapulhatnak a speciális fordítási technikák vizsgálatán, mégis hipotetikusak maradnak, és felvetik azt a kérdést, hogy nem lenne-e jobb helyük egy kommentárban (Williamson, 168.).
2015-ben jelent meg a HBCE sorozat első kötete, amely a Példabeszédek könyve eklektikus szövegét apparátussal , de a masszora nélkül együtt adja közre, és részletesen kommentálja a szövegkritikai döntéseket (Fox, 83–399.). A minőség lenyűgöző, és a végrehajtott szöveg-rekonstrukció indoklása sok esetben meggyőző lehet, még akkor is, ha az eklektikus szövegkiadással kapcsolatos alapvető kérdések megmaradnak. A kötet előnye abban rejlik, hogy különösen a okirat elvű szövegkiadás felhasználói intenzív szövegkritikai vitára kapnak felhívást.
(folytatás következik)
Irodalomjegyzék
1. Lexikonbejegyzés
- Theologische Realenzyklopädie, Berlin / New York 1977-2004
- Religion in Geschichte und Gegenwart, 4. Aufl., Tübingen 1998-2007
2. Tudományos szövegkiadások
- Biblia Hebraica Stuttgartensia (= BHS), hg. v. K. Elliger / W. Rudolph, Stuttgart 1967-1977, 5. verbesserte Ausgabe Stuttgart 1997.
- The Hebrew University Bible (= HUB): M.H. Goshen-Gottstein (Hg.), The Book of Isaiah, Jerusalem 1995; C. Rabin / S. Talmon / E. Tov (Hg.), The Book of Jeremiah, Jerusalem 1997; M. Goshen-Gottstein / S. Talmon (Hg.), The Book of Ezekiel, Jerusalem 2004.
- Biblia Hebraica Quinta (= BHQ), hg. v. A. Schenker u.a., Stuttgart 2004ff.
- The Hebrew Bible. A Critical Edition (= HBCE): V. Fox, Proverbs. An Eclectic Edition with Introduction and Textual Commentary (Bd. 1), Atlanta, Georgia 2015.
3. Bevezetések a szövegkritikába
- Barthélemy, D., Studies in the Text of the Old Testament. An Introduction to the Hebrew Old Testament Text Project, Textual Criticism and the Translator Vol. 3, Winona Lake, Indiana 2012.
- Brotzman, E.R. / Tully, E.J., Old Testament Textual Criticism. A Practical Introduction, 2. Aufl. Grand Rapids, Michigan 2016.
- Fischer, A.A., Der Text des Alten Testaments. Neubearbeitung der Einführung in die Biblia Hebraica von Ernst Würthwein, Stuttgart 2009.
- Tov, E., Der Text der Hebräischen Bibel. Handbuch der Textkritik, Stuttgart / Berlin / Köln 1997.
- Tov, E., Textual Criticism of the Hebrew Bible. Third Edition, Revised and Expanded, Minneapolis 2012.
4. További szakirodalom
- McCarthy, C., The Tiqqune Sopherim and Other Theological Corrections in the Masoretic Text of the Old Testament (OBO 36), Freiburg (Schweiz) / Göttingen 1981.
- Delitzsch, F., Die Lese- und Schreibfehler im Alten Testament, Berlin / Leipzig 1920.
- Dexinger, F., Das Garizimgebot im Dekalog der Samaritaner, in: G. Braulik (Hg.), Studien zum Pentateuch (FS W. Kornfeld), Wien / Freiburg / Basel 1977, 111-133.
- Freedman, D.N. / Beck, A.B. / Sanders, J.A. (Hgg.), The Leningrad Codex. A Facsimile Edition, Grand Rapids, Michigan 1998.
- Haug, H., Zur abweichenden Kapitel- und Verszählung im Alten Testament. Ein Fund aus der Hinterlassenschaft von Eberhard Nestle, ZAW 113 (2001), 618-623.
- Hendel, R., The Oxford Hebrew Bible. Prologue to a New Critical Edition, VT 58 (2008), 324-351.
- Jepsen, A., Von den Aufgaben der alttestamentlichen Textkritik, in: Congress Volume Bonn 1962 (VT.S 9), Leiden 1963, 332-341.
- Lange, A., Handbuch der Textfunde vom Toten Meer, Bd. 1: Die Handschriften biblischer Bücher von Qumran und den anderen Fundorten, Tübingen 2009.
- Meyer, R., Hebräische Grammatik, Berlin / New York 1992.
- Orlinsky, H.M., The Origin of the Kethib-Qere System. A New Approach, in: Congress Volume Oxford 1959 (VT.S 7), Leiden 1960, 184-192.
- Quast, U. (Hg.), Septuaginta. Vetus Testamentum Graecum, Bd. IV,3: Ruth, Göttingen 2006, 194-207 (Anhang I).
- Schenker, A., Urtext, Kanon und antike Bibelausgaben, in: ders., Studien zu Propheten und Religionsgeschichte (SBA 36), Stuttgart 2003, 201-210.
- Schenker, A., Art. Textkritik der Bibel. Altes Testament, in RGG 4. Aufl., Bd. 8, Tübingen 2005, 200-201.
- Steck, O.H., Die erste Jesajarolle (1QIsa). Schreibweise als Leseanleitung für ein Prophetenbuch (SBS 173/1), Stuttgart 1998.
- Steck, O.H., Exegese des Alten Testaments. Leitfaden der Methodik, 14. Aufl. Neukirchen-Vluyn 1999.
- Tov, E., The Biblical Texts from the Judaean Desert – an Overview and Analysis of the Published Texts, in: ders. / E.D. Herbert (Hgg.), The Bible as Book. The Hebrew Bible and the Judaean Desert Discoveries, London 2002, 139-166 (wiederabgedruckt in: ders., Hebrew Bible, Greek Bible, and Qumran. Collected Essays (TSAJ 121), Tübingen 2008, 128-154).
- van der Kooij, A., Art. Textgeschichte / Textkritik der Bibel, I. Altes Testament, in: TRE 33, Berlin u.a. 2002, 148-155.
- Williamson, H.G.M., Do we Need a New Bible? Reflections on the Proposed Oxford Hebrew Bible, Biblica 90 (2009), 153-175.
- Wonneberger, R., Leitfaden zur Biblia Hebraica Stuttgartensia, 2. Aufl. Göttingen 1986.
BIBLICA THEOLOGIA 
Hozzászólás